„Szvák Gyula” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Charlye (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
Charlye (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
5. sor: 5. sor:
Az ELTE Ruszisztikai Központ alapító vezetője (1995-től), a Magyar-Orosz Történész Vegyesbizottság elnöke (2006-tól), az Alapítvány az Orosz Nyelvért és Kultúráért elnöke (2006-tól).
Az ELTE Ruszisztikai Központ alapító vezetője (1995-től), a Magyar-Orosz Történész Vegyesbizottság elnöke (2006-tól), az Alapítvány az Orosz Nyelvért és Kultúráért elnöke (2006-tól).


'''Élete'''
'''Élete''':




18. sor: 18. sor:
Krausz Tamással együtt szerkeszti a Ruszisztikai Könyvek és Poszt-Szovjet Füzetek című sorozatokat, tagja az Otyecsesztvennaja Isztorija című orosz történész folyóirat és az Isztorija i isztoriki című orosz periodika szerkesztőbizottságának.
Krausz Tamással együtt szerkeszti a Ruszisztikai Könyvek és Poszt-Szovjet Füzetek című sorozatokat, tagja az Otyecsesztvennaja Isztorija című orosz történész folyóirat és az Isztorija i isztoriki című orosz periodika szerkesztőbizottságának.


'''Könyvei'''
'''Könyvei''':


Cárok és kalandorok. A "zavaros időszak" története. Budapest, 1982, Kossuth
Cárok és kalandorok. A "zavaros időszak" története. Budapest, 1982, Kossuth

A lap 2009. február 4., 00:07-kori változata

Szvák Gyula

Szvák Gyula (Budapest, 1953. február 18.), történész, egyetemi tanár, Oroszország-szakértő. Az ELTE Ruszisztikai Központ alapító vezetője (1995-től), a Magyar-Orosz Történész Vegyesbizottság elnöke (2006-tól), az Alapítvány az Orosz Nyelvért és Kultúráért elnöke (2006-tól).

Élete:


A Fővárosi Fazekas Mihály Gyakorló Gimnázium orosz tagozatán végezte a középiskolát. A JATÉ-n töltött két év után az ELTE történelem-orosz szakán diplomázott 1977-ben. Ezt követően az egyetem Kelet-Európa Története Tanszéken maradt tudományos továbbképzési ösztöndíjasként, majd tanársegéd, adjunktus, 1988-ban docens és 2003-ban egyetemi tanár lett.

1981-ben bölcsészdoktori címet szerzett, majd 1984-ben leningrádi levelező aspirantúra keretében a történettudományok kandidátusa fokozatot. 1997-ben habilitált, 2001-ben A feudalizmus kori orosz történelem fő problémái az orosz történetírásban című akadémiai doktori disszertációért az MTA doktora címet kapta. 2006-ban az Orosz Tudományos Akadémia díszdoktorának választotta.

Egyetemi tevékenysége mellett hosszú ideig könyvkiadással is foglalkozott. 1986 végén társaival megalakította a Maecenas Könyvkiadót, 1989-90-ben alelnöke volt a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének, majd könyves tevékenységét 1997-től a Pannonica Kiadó vezetőjeként folytatta. Ebben a minőségében szerkesztette a 14 kötetes millecentenáriumi Magyar Századok és a 21. századi enciklopédia című sorozatokat, a A magyar középkor története, A magyar újkor története és A magyar jelenkor története című reprezentatív szintéziseket. Egy évig (2002/2003-ban) a Nemzeti Tankönyvkiadó igazgatótanácsának elnöke is volt.

1990-ben kollégáival létrehozta a magyar történeti ruszisztika első autonóm műhelyét, a Magyar Ruszisztikai Intézetet, amely 1995-ben az ELTE önálló tanszéke lett. E Ruszisztikai Központ és a szintén általa alapított MTA-ELTE Történeti Ruszisztikai Kutatócsoport az idők során a magyar ruszisztika vezető, nemzetközileg is számon tartott intézményévé vált. A 2004/2005-ös magyar-orosz kulturális évadok főkurátoraként végzett munkásságáért 2006-ban Vlagyimir Putyin orosz elnöktől Puskin-érmet kapott.

Krausz Tamással együtt szerkeszti a Ruszisztikai Könyvek és Poszt-Szovjet Füzetek című sorozatokat, tagja az Otyecsesztvennaja Isztorija című orosz történész folyóirat és az Isztorija i isztoriki című orosz periodika szerkesztőbizottságának.

Könyvei:

Cárok és kalandorok. A "zavaros időszak" története. Budapest, 1982, Kossuth Az orosz történelem egyetemessége és különössége (bevezetés, válogatás, szerkesztés társszerzővel, elkülönülten). Budapest, 1982, ELTE ÁJK Iván, a Félelmetes. Budapest, 1985, 1996, Gondolat Koronás portrék (válogatás, szerkesztés). Budapest, 1987, Kozmosz Könyvek Moszkóvia és a Nyugat. Budapest, 1988, Magvető Hamis cárok. Budapest, 1988, Kozmosz Könyvek Szürke eminenciások (válogatás, szerkesztés). Budapest, 1989, Kozmosz Könyvek Furkósbottal Európába? I. Péter: érvek - ellenérvek (válogatás, szerkesztés, összekötő szöveg). Budapest, 1989, Új Géniusz Durák (válogatott cikkek, tanulmányok) Budapest, 1995, Tegnap és Ma A Moszkvai Oroszország története. Budapest, 1997, Magyar Ruszisztikai Intézet Oroszország története (szerkesztés, társszerző, elkülönülten). Budapest, 1997, Maecenas; 2. kiadás, 2001, Pannonica Meszto Rosszii v Jevrope/ The Place of Russia in Europe (szerkesztés, előszó) Ruszisztikai Könyvek V., Budapest, 1999, Magyar Ruszisztikai Intézet False Tsars. Center for Hungarian Studies and Publications, Nicholas Riasanovsky előszavával, New Jersey, 2000 "Moszkovija". Ocserki isztorii Moszkovszkovo goszudarsztva vtoroj polovini XV.- konca .XVII veka. Moszkva, 2000, Izdatyelsztvo Insztyituta Rosszijszkoj Isztorii RAN Dokumentumok történeti ruszisztikánk tárgyköréből (előszó, társszerző). Poszt-Szovjet Füzetek XV., Budapest, 2000. IV. Iván és I. Péter utóélete. Budapest, 2001, Magyar Ruszisztikai Intézet Meszto Rosszii V Jevrazii/ The Place of Russia in Eurasia (szerk., előszó), Ruszisztikai Könyvek IX., 2001 A Romanovok (Niederhauser Emillel közösen) Budapest, 2002, Pannonica Moszkovija: szpecifika razvitija/Muscovy: The Peculiarities of its Development (Ruszisztikai Könyvek XIII) (Szerk.), Magyar Ruszisztikai Intézet, Budapest, 2003 Életünk Kelet-Európa. Tanulmányok Niederhauser Emil 80. születésnapjára. Szerk.: Krausz T., Szvák Gy., Pannonica, Budapest, 2003 IV. Iván – I. Péter (Jevgenyij Anyiszimovval közösen) Budapest, 2004, Pannonica Novije napravlenyija i rezultati v ruszisztyike/New Directions and Results in Russistics (Ruszisztikai Könyvek XVI) (Szerk.), Magyar Ruszisztikai Intézet, Budapest, 2005. A magyar-orosz kapcsolatok tizenkét évszázada/Dvenadcaty sztoletyij vengerszko-russzkih otnosenyij (Szerk.), Budapest, 2005. A középkori orosz történelem forrásai (főszerk., előszó), Budapest, 2005 Oroszország helye Eurázsiában, Budapest, 2006 Dve imperii – tri sztolici. Kulturno-isztoricseszkije paralleli i vzaimogyejsztvija v konce XIX- nacsale XX vv. (szerk., előszó), Budapest, 2006 Az újkori orosz történelem forrásai. XVIII. század (főszerk.), Budapest, 2006 Az újkori orosz történelem forrásai. XIX. század (főszerk.), Budapest, 2007 Две империи – много национальностей. Будапешт, 2007. (szerk.) Regionalnije skoli russzkoj isztoriografii/Regional Schools of Russian Historiography (Ruszisztikai Könyvek XVIII), Budapest, 2007. (szerk.)


  Szakmai önéletrajza :[1]
  Az Orosz Tudományos Akadémia díszdoktora:[www.mta.hu/index]