„Robert Estienne” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Xia (vitalap | szerkesztései) |
||
4. sor: | 4. sor: | ||
==Családja és foglalkozása== |
==Családja és foglalkozása== |
||
Robert 1526-ban lett a vállalkozás feje és megpróbált minden apja által elkezdett kiadói vállalkozást folytatni.[[Kép:FrontispiceEstienne1531-RR.jpg|jobbra|bélyegkép|none|<center>Az általa összeállított első latin-francia szótár</center><center>(Párizs, 1531)</center>]]Kiadványai címlapján a csak őrá jellemző, közismert kiadói jelvényt(az olajfát) használta. [[1527]] és [[1528]]-ban adta ki a teljes latin nyelvű bibliát. [[1531]]-ben fejezte be a |
Robert 1526-ban lett a vállalkozás feje és megpróbált minden apja által elkezdett kiadói vállalkozást folytatni.[[Kép:FrontispiceEstienne1531-RR.jpg|jobbra|bélyegkép|none|<center>Az általa összeállított első latin-francia szótár</center><center>(Párizs, 1531)</center>]]Kiadványai címlapján a csak őrá jellemző, közismert kiadói jelvényt(az olajfát) használta. [[1527]] és [[1528]]-ban adta ki a teljes latin nyelvű bibliát. [[1531]]-ben fejezte be a ''[[Dictionarium seu latinae linguae thesaurus]]'' címmel írt [[latin nyelv|latin]] szótárát, mely mérföldkövet jelentett nem csak a latin szótárírásban, hanem általában e mesterség történelmében is. |
||
==Munkássága== |
==Munkássága== |
A lap 2009. február 3., 12:51-kori változata
Robert Estienne, latinosan Stephanus (Párizs, 1503 - 1559) klasszikus műveket kiadó nyomdász. Apja, Henri Estienne(Henricus Stephanus) alapította meg családi nyomdájukat Párizsban, 1502 körül.
Családja és foglalkozása
Robert 1526-ban lett a vállalkozás feje és megpróbált minden apja által elkezdett kiadói vállalkozást folytatni.
Kiadványai címlapján a csak őrá jellemző, közismert kiadói jelvényt(az olajfát) használta. 1527 és 1528-ban adta ki a teljes latin nyelvű bibliát. 1531-ben fejezte be a Dictionarium seu latinae linguae thesaurus címmel írt latin szótárát, mely mérföldkövet jelentett nem csak a latin szótárírásban, hanem általában e mesterség történelmében is.
Munkássága
I. Ferenc francia király 1539-ben kinevezte a latin és héber nyelvű művek udvari nyomdászává. A király udvarában nagy tiszteletre tett szert. 1540-ben ő lett a görög művek nyomdásza is. 1541-ben megbízták, hogy Claude Garamond görög betűivel nyomtatott könyveket szállítson a királyi könyvtárnak. Számos ókori görög és római szerző írásának első kiadását is sajtó alá rendezte. Ezeken kívül számtalan iskolai tankönyv hagyta el műhelyét.
Élete utolsó évei és nyomtatása, kiadása: A Sorbonne teológusainak ellenségessége miatt, Robert Estienne 1550-ben, Párizsból Genfbe kényszerül költözött. A család párizsi nyomdáját öccse, Charles vitte tovább, aki főleg íróként szerzett magának hírnevet Franciaországban. Robert Estienne Genfben kinyomtatott könyvei közül talán a leghíresebb az 1551-ben megjelent görög nyelvű Ótestamentuma, amelyben először jelent meg a szöveg ma is használt, versek szerinti tagolása.
Genfben nyomtatott és kiadott, de nem tudta teljességgel befejezni a munkáját. Maga után hagyott befejezetlen könyvek nyomtatását és kiadásait sem tudta mindet megjelentetni. Nem múltak el az ellenségeskedések vele szemben, utolérte őt Svájcban is. Halála 1559-ben következett be.
Technikailag fejlett nyomdája a legigényesebb vásárlók igényeit is kielégítette. Ő maga is művelt ember volt, képzett filológusként magas szinten ismerte a latin nyelvet. Sikeres kiadványait sokan másolták,
utánozták.
Források
- Britannica Hungarica Enciklopédia (Magyar Világ Kiadó, 1994-2001)
- Barbier, Frédéric A könyv története (Budapest , Osiris kiadó , 2005)
- http://www.answers.com/topic/robert-estienne
- http://www.nationmaster.com/encyclopedia/Robert-Estienne