„Robert Estienne” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
| 6. sor: | 6. sor: | ||
==Munkássága== |
==Munkássága== |
||
[[I. Ferenc francia király]] [[1539]]-ben kinevezte a latin és [[héber]] nyelvű művek udvari nyomdászává. A király udvarában nagy tiszteletre tett szert. 1540-ben ő lett a görög művek nyomdásza is. 1541-ben megbízták, hogy [[Claude Garamond]] görög betűivel |
[[I. Ferenc francia király]] [[1539]]-ben kinevezte a latin és [[héber]] nyelvű művek udvari nyomdászává. A király udvarában nagy tiszteletre tett szert. 1540-ben ő lett a görög művek nyomdásza is. 1541-ben megbízták, hogy [[Claude Garamond]] görög betűivel nyomtatott könyveket szállítson a királyi könyvtárnak. Műhelyéből került ki számos ókori görög és római szerző írása is nyomtatott formában és az ő kiadásában. Ezeket első nyomtatásban, kiadásban jelentette meg. Latin nyelvű kiadásaiból említésre méltó az 1532-ben megjelentetett [[VERGILIUS]] kötetek. Ezen túl ellehet mondani hogy számtalan egyéb és iskolai textusokat is kiadott. |
||
[[Kép:Estienne2.jpg|jobbra|bélyegkép|none|<center>A [[Biblia]]kiadását bíráló párizsi cenzorokhoz írt műve (Párizs, 1552)</center>]] |
[[Kép:Estienne2.jpg|jobbra|bélyegkép|none|<center>A [[Biblia]]kiadását bíráló párizsi cenzorokhoz írt műve (Párizs, 1552)</center>]] |
||
A lap 2009. február 3., 12:26-kori változata
Robert Estienne, latinosan Stephanus (Párizs, 1503 - 1559) klasszikus műveket kiadó nyomdász. Apja, Henri Estienne(Henricus Stephanus) alapította meg családi nyomdájukat Párizsban, 1502 körül.
Családja és foglalkozása
Robert 1526-ban lett a vállalkozás feje és megpróbált minden apja által elkezdett kiadói vállalkozást folytatni.
Kiadványai címlapján a csak őrá jellemző, közismert kiadói jelvényt(az olajfát) használta. 1527 és 1528-ban adta ki a teljes latin nyelvű bibliát. 1531-ben fejezte be a ''Dictionarium seu latinae linguae thesaurus'' címmel írt latin szótárát, mely mérföldkövet jelentett nem csak a latin szótárírásban, hanem általában e mesterség történelmében is.
Munkássága
I. Ferenc francia király 1539-ben kinevezte a latin és héber nyelvű művek udvari nyomdászává. A király udvarában nagy tiszteletre tett szert. 1540-ben ő lett a görög művek nyomdásza is. 1541-ben megbízták, hogy Claude Garamond görög betűivel nyomtatott könyveket szállítson a királyi könyvtárnak. Műhelyéből került ki számos ókori görög és római szerző írása is nyomtatott formában és az ő kiadásában. Ezeket első nyomtatásban, kiadásban jelentette meg. Latin nyelvű kiadásaiból említésre méltó az 1532-ben megjelentetett VERGILIUS kötetek. Ezen túl ellehet mondani hogy számtalan egyéb és iskolai textusokat is kiadott.
Élete utolsó évei és nyomtatása, kiadása
A sorboni teológusok ellenségessége miatt Robert Estienne 1550-ben, Párizsból, Genfbe kényszerül költözni. A család párizsi nyomdáját öccse, Charles vitte tovább, aki főleg íróként szerzett magának hírnevet, Franciaországban. Roberthez visszatérve Genfben kinyomtatott könyvei között volt a görög ótestamentum, amit 1551-ben készített el, amelyben először jelent meg a szöveg mai, versek szerinti tagolása.
Halála
Genfben nyomtatott és kiadott, de nem tudta teljességgel befejezni a munkáját. Maga után hagyott befejezetlen könyvek nyomtatását és kiadásait sem tudta mindet megjelentetni. Nem múltak el az ellenségeskedések vele szemben, utolérte őt Svájcban is. Halála 1559-ben következett be.
Tapasztalatok, összegzés
Apja is nagyon jól megszervezte a családi nyomdát, az ő keze alól is kikerültek nagyon fontos munkák. Azonban mégis fia, Robert számított kiemelkedőbbnek. Számos nyomtatványa és ezzel együtt kiadványa jelent meg. Köztük a fent említettek talán a legjelentősebbek. Fejlett nyomdája volt, igen sok könyv készült ott. Ez a technika fejlődésével még gyorsabb és több lett. A kor elvárásaihoz mérten dolgozott. Olyan könyveket, kódexeket, köteteket nyomtatott, amelyek az igényeket is kielégítették.
Tehetségét elismerte a francia király is, vagy legalább is az udvartartása. Otthonos volt a kor nyelvében. Tudott latinul is. Ez főleg az egyházi nyomtatványaiban nyújtott nagy segítséget. Ma is láthatjuk néhány régi nyomtatványon az „olajfás” jelzést. Ami az mutatja, hogy az ő keze nyoma figyelhető meg a nyomtatásban. Párizsi nyomdája, Charles keze alatt, nem lett olyan népszerű mint előtte volt. A család így nem adta tovább újból és újból a nyomdát, mint ahogy apjuktól Henrytől átvették ők maguk.
Azonban nevük fennmaradt. A jelüket sokan próbálták utánozni, másolni, letörölni és így a kiadásnál egy másik jelet rárakni. Sok nyomtatványnál sikerült, de némelyiküket ők sem tudták elrontani ilyen módon, mert elég hanyagul készítették el ezt a trükköt, csalást. Voltak véleményezői, akik talán csak azért nem tartották jónak a munkásságát, mert (főleg a teológusokról, papokról, egyházi személyekről beszélek) úgy gondolták hogy az egyház tanait, szent írásait, nem lehet tömegeknek írott formában kiadni. Ha részesülni akarnak isten tanításában, menjenek el a templomokba, ott meghallgathatják. Talán az állásukat is félthették e személyek. Ebben az időben viszont csak ebből lehetett a legjobban megélni. Érdekelte is az embereket ez, mert kényelmesen elég volt egyszer megszerezniük a könyvet és máris elhanyagolhatták a templomokat, otthon is el tudták érni ezeket az írásokat.
Ezért költözött, tette át székhelyét Genfbe ( Svájc), hogy elkerülje ezeket a konfliktusokat. Valamilyen szinten sikerült is ez neki. Itt is nyomtatott és adott ki könyveket, fontosabb kéziratokat. Fent említett VERGILIUS kötetek. Tisztelt és becsült ember volt. 1503-tól 1559-ig élt, alkotott Robert Estienne, francia nyomdász.
Források
- Britannica Hungarica Enciklopédia (Magyar Világ Kiadó, 1994-2001)
- Barbier, Frédéric A könyv története (Budapest , Osiris kiadó , 2005)
- http://www.answers.com/topic/robert-estienne
- http://www.nationmaster.com/encyclopedia/Robert-Estienne