„Abszolutizmus (egyértelműsítő lap)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bot: következő hozzáadása: ru:Абсолютизм (значения) |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
*[[Abszolút monarchia]] – abszolutista államforma, ahol az állam feje (király/királynő) bármiféle megkötés, jogi vagy másfajta szabályozás, legális ellenzék nélkül irányítja az országot. |
*[[Abszolút monarchia]] – abszolutista államforma, ahol az állam feje (király/királynő) bármiféle megkötés, jogi vagy másfajta szabályozás, legális ellenzék nélkül irányítja az országot. |
||
*[[Abszolutizmus (filozófia)|Abszolutizmus]] – korlátlan királyi hatalmon alapuló kormányzati rendszer a kora újkori és az újkori Európában (XVI-XIX.század). Az uralkodó a tőle függő hivatalnoki hálózatra, az állandó hadseregre és a bírói szervezetre támaszkodva irányítja országát a rendi gyűlés mellőzésével. Az abszolút uralkodók hatalmát sem szabad teljesen korlátlannak felfognunk, figyelembe kellett venniük országuk alapvető törvényeit és társadalmi erőviszonyait. |
|||
*[[Abszolutizmus (filozófia)|Abszolutizmus]] – filozófiai elmélet |
|||
*[[Felvilágosult abszolutizmus]] – a [[felvilágosodás]] eszméit magáévá tevő abszolutista államforma. |
*[[Felvilágosult abszolutizmus]] – a [[felvilágosodás]] eszméit magáévá tevő abszolutista államforma. |
||
*[[Morális abszolutizmus]] – filozófiai elmélet, mely szerint vannak olyan abszolút standardok, melyek alapján meg lehet ítélni a tetteket. ([[Jó és rossz]]) |
*[[Morális abszolutizmus]] – filozófiai elmélet, mely szerint vannak olyan abszolút standardok, melyek alapján meg lehet ítélni a tetteket. ([[Jó és rossz]]) |
A lap 2009. január 24., 16:14-kori változata
- Abszolút monarchia – abszolutista államforma, ahol az állam feje (király/királynő) bármiféle megkötés, jogi vagy másfajta szabályozás, legális ellenzék nélkül irányítja az országot.
- Abszolutizmus – korlátlan királyi hatalmon alapuló kormányzati rendszer a kora újkori és az újkori Európában (XVI-XIX.század). Az uralkodó a tőle függő hivatalnoki hálózatra, az állandó hadseregre és a bírói szervezetre támaszkodva irányítja országát a rendi gyűlés mellőzésével. Az abszolút uralkodók hatalmát sem szabad teljesen korlátlannak felfognunk, figyelembe kellett venniük országuk alapvető törvényeit és társadalmi erőviszonyait.
- Felvilágosult abszolutizmus – a felvilágosodás eszméit magáévá tevő abszolutista államforma.
- Morális abszolutizmus – filozófiai elmélet, mely szerint vannak olyan abszolút standardok, melyek alapján meg lehet ítélni a tetteket. (Jó és rossz)
- Autokrácia – vagyis politikai abszolutizmus. Politikai felfogás, mely szerint minden politikai hatalom egyetlen személy kezében kell, hogy összpontosuljon. (Szinonímája a türannosz, a despota és a diktátor szó is)
Ez egy egyértelműsítő lap, a hasonló megnevezések közötti választást segíti elő. Ha valamelyik cikkből kerültél ide, arra kérünk, lépj vissza, és pontosítsd benne a hivatkozást, hogy ne erre az egyértelműsítő lapra, hanem közvetlenül a kívánt jelentésre mutasson! |