„Szepeshely” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
külső hivatkozások |
|||
| 19. sor: | 19. sor: | ||
A település a [[11. század]]ban keletkezett a megerősített [[bencések|bencés]] kolostor szomszédságában. A városka [[Magyarország]]on egyedülállóan egyházi város volt, melynek egyetlen utcája a kanonoksor, mellette a püspöki palota és a székesegyház. Eredetileg a [[12. század]]ban a szepesi prépostság székhelye. Védőfalai az [[1662]] és [[1665]] között épültek, ötszögű tornyokkal erősítve ma is teljes épségben állnak. [[1647]]-ben [[jezsuiták]]at telepítettek ide, akik kolostort és gimnáziumot építettek, de ez [[1671]]-ben a jezsuitákkal együtt [[Lőcse|Lőcsé]]re költözött. A kolostort [[1810]] és [[1815]] között szemináriumnak építették át [[klasszicista stílus]]ban. A káptalan [[1848]]-ig [[hiteles hely]] volt, rendkívül gazdag levéltárral. [[1776]]-óta püspöki székhely, [[1945]]-ben Szepesváraljához csatolták. [[1910]]-ben 259, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Szepes vármegye]] [[Szepesváraljai járás]]ához tartozott. |
A település a [[11. század]]ban keletkezett a megerősített [[bencések|bencés]] kolostor szomszédságában. A városka [[Magyarország]]on egyedülállóan egyházi város volt, melynek egyetlen utcája a kanonoksor, mellette a püspöki palota és a székesegyház. Eredetileg a [[12. század]]ban a szepesi prépostság székhelye. Védőfalai az [[1662]] és [[1665]] között épültek, ötszögű tornyokkal erősítve ma is teljes épségben állnak. [[1647]]-ben [[jezsuiták]]at telepítettek ide, akik kolostort és gimnáziumot építettek, de ez [[1671]]-ben a jezsuitákkal együtt [[Lőcse|Lőcsé]]re költözött. A kolostort [[1810]] és [[1815]] között szemináriumnak építették át [[klasszicista stílus]]ban. A káptalan [[1848]]-ig [[hiteles hely]] volt, rendkívül gazdag levéltárral. [[1776]]-óta püspöki székhely, [[1945]]-ben Szepesváraljához csatolták. [[1910]]-ben 259, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Szepes vármegye]] [[Szepesváraljai járás]]ához tartozott. |
||
== |
==Nevezetességei== |
||
[[Fájl:Szepesváralja - Castle.jpg|300px|bélyegkép|Püspöki székesegyház]] |
[[Fájl:Szepesváralja - Castle.jpg|300px|bélyegkép|Püspöki székesegyház]] |
||
[[Fájl:Szepeshely Orszag Vilag 1880 XIV fuzet.jpg|300px|bélyegkép|A román kori székesegyház rajza - 1880.]] |
[[Fájl:Szepeshely Orszag Vilag 1880 XIV fuzet.jpg|300px|bélyegkép|A román kori székesegyház rajza - 1880.]] |
||
| 26. sor: | 26. sor: | ||
* Kanonokházai a [[18. század]] végén épültek. |
* Kanonokházai a [[18. század]] végén épültek. |
||
==Külső hivatkozások== |
|||
*[http://www.kapitula.sk/www/ A szepesi egyházmegye honlapja] |
|||
*[http://www.studium.kapitula.sk/ A hittudományi főiskola honlapja] |
|||
*[http://www.slovenskyraj.sk/vylety/spkapitula/spkapitula.html Rövid ismertető] |
|||
*[http://www.slovakheritage.org/Unesco/spiskap.htm Szepeshely a világörökség része (angol)] |
|||
*[http://travel.spectator.sk/articles/1583/spisska_kapitulaat_peace_in_the_city_centre Travel.spectator.sk] |
|||
*[http://www.slovakia.travel/entitaview.aspx?l=4&idp=3922 Slovakia travel] |
|||
*[http://www.tatry.sk/historicke-pamiatky/spisska-kapitula Tatry.sk] |
|||
*[http://kapitula.weebly.com/ A káptalan honlapja] |
|||
*[http://www.gothicroute.sk/1_SPISSKO-GEMERSKY/spisskakapitula.html Szepeshely a gótikus út honlapján] |
|||
{{commons}} |
|||
{{Szepes vára környékének világörökségi helyszínei}} |
{{Szepes vára környékének világörökségi helyszínei}} |
||
A lap 2009. január 14., 21:13-kori változata
| Szepeshely | |
| Világörökség | |
 | |
| Adatok | |
| Ország | Szlovákia |
| Típus | Kulturális helyszín |
| Felvétel éve | 1993 |
| Elhelyezkedése | |
 Szepeshely
Pozíció Szlovákia térképén
| |
 é. sz. 49° 00′, k. h. 20° 45′Koordináták: é. sz. 49° 00′, k. h. 20° 45′ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szepeshely témájú médiaállományokat. | |
Szepeshely (szlovákul Spišská Kapitula, németül Zipser Kapitel, latinul Capitulum Scepusiense) Szepesváralja településrésze Szlovákiában az Eperjesi kerület Lőcsei járásában.
Fekvése
A Szepesváralja városközpontjától nyugatra emelkedő dombon fekszik.
Története
A település a 11. században keletkezett a megerősített bencés kolostor szomszédságában. A városka Magyarországon egyedülállóan egyházi város volt, melynek egyetlen utcája a kanonoksor, mellette a püspöki palota és a székesegyház. Eredetileg a 12. században a szepesi prépostság székhelye. Védőfalai az 1662 és 1665 között épültek, ötszögű tornyokkal erősítve ma is teljes épségben állnak. 1647-ben jezsuitákat telepítettek ide, akik kolostort és gimnáziumot építettek, de ez 1671-ben a jezsuitákkal együtt Lőcsére költözött. A kolostort 1810 és 1815 között szemináriumnak építették át klasszicista stílusban. A káptalan 1848-ig hiteles hely volt, rendkívül gazdag levéltárral. 1776-óta püspöki székhely, 1945-ben Szepesváraljához csatolták. 1910-ben 259, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Szepes vármegye Szepesváraljai járásához tartozott.
Nevezetességei
- Püspöki székesegyháza helyén 1140-ben már állott egy román templom. A jelenlegi kéttornyú Szent Márton bazilikát 1232-ben kezdték építeni és 1275-ig épült. 1382-ben a Corpus Christi kápolnával bővítették, de 1488 és 1493 között ezt a Zápolya kápolnával helyettesítették, itt láthatók a család síremlékei. A templomnak 15. századi freskói, táblaképei vannak. Károly Róbert megkoronázását ábrázoló freskója 14. századi. A székesegyházat 1873 és 1889 között barokk stílusban építették át.
- Püspöki palotája 1281-ben préposti palotának épült, 1776-ban barokk stílusban átépítették.
- Kanonokházai a 18. század végén épültek.
Külső hivatkozások
- A szepesi egyházmegye honlapja
- A hittudományi főiskola honlapja
- Rövid ismertető
- Szepeshely a világörökség része (angol)
- Travel.spectator.sk
- Slovakia travel
- Tatry.sk
- A káptalan honlapja
- Szepeshely a gótikus út honlapján
A Wikimédia Commons tartalmaz Szepeshely témájú médiaállományokat.