„Kézdiszék” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Sie (vitalap | szerkesztései) aNincs szerkesztési összefoglaló |
pontosítás |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
'''Kézdiszék''' |
|||
[[Kép:HAROMSZÉKI MEDENCE.jpg|balra|255 px|bélyegkép|A [[Háromszéki-medence]]]] |
[[Kép:HAROMSZÉKI MEDENCE.jpg|balra|255 px|bélyegkép|A [[Háromszéki-medence]]]] |
||
'''Kézdiszék''' a hét ősi [[székely szék]] egyike volt. 1562-ben egyesült [[Háromszék]] néven [[Sepsiszék]]kel és [[Orbaiszék]]kel. |
|||
[[Székelyföld]]ön található [[Háromszék]] három területi egységének egyike, [[Sepsiszék]] és [[Orbaiszék]] mellett. Fekvését tekintve [[Háromszék]] északkeleti részén terül el, legnagyobb városa [[Kézdivásárhely]]. [[Kézdivásárhely]] egyúttal Kézdiszék kulturális, politikai és gazdasági központja is. |
|||
A történelmi [[Háromszék]] illetve a mai [[Kovászna megye]] északkeleti részén terült el. Székhelye [[Kézdivásárhely]] volt, mely ma is legnagyobb városa, valamint kulturális, politikai és gazdasági központja is. |
|||
== Települései == |
|||
== Kézdivásárhely == |
|||
[[Kép:Kezdi eglise.JPG|bélyegkép|200px|A református templom]] |
[[Kép:Kezdi eglise.JPG|bélyegkép|200px|A református templom]] |
||
{{fő|Kézdivásárhely}} |
{{fő|Kézdivásárhely}} |
||
A lap 2009. január 7., 01:44-kori változata
Kézdiszék a hét ősi székely szék egyike volt. 1562-ben egyesült Háromszék néven Sepsiszékkel és Orbaiszékkel.
A történelmi Háromszék illetve a mai Kovászna megye északkeleti részén terült el. Székhelye Kézdivásárhely volt, mely ma is legnagyobb városa, valamint kulturális, politikai és gazdasági központja is.
Kézdivásárhely
A Kárpát-medence legkeletibb magyar többségű városa, az egykori Kézdiszék központja. 1849-ben Kantával egyesült, 1949-ben Kézdioroszfalut csatolták hozzá. Ma Nyújtód és a hozzácsatolt Kézdisárfalva és Kézdiszászfalu is hozzátartozik.
Már a rómaiak idején Praetoria Augusta nevű település volt itt. A város keleti teraszain bronzkori, 3. századi telep, valamint 7. századi település nyomai kerültek elö. A római kortól folyamatosan vásáros település volt, melyet az Ojtozi-szoros felöli betörések időnként pusztítottak. A középkorban újra vásáros hely lett, majd 1427-ben Zsigmond király Torjavására néven királyi várossá tette. 1567-ben már jelentős város Kézdivásárhely néven. Az 1834. évi nagy tűzvészben 558 házból 421 leégett. Az 1848-49-es szabadságharcban a székelyek védelmi központja, itt öntötte ágyúit Gábor Áron, szobra 1971-óta a főtéren áll. 1910-ben 5892 lakosa volt, túlnyomóan magyarok. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Kézdi járásához tartozott.
.svg){kind=small}
