„Faragó Géza” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
→Művei (válogatás): kép beh. |
|||
| 32. sor: | 32. sor: | ||
== Művei (válogatás) == |
== Művei (válogatás) == |
||
[[File:Faragó Géza (1877-1928) A háború vége c. 1918.jpg|bélyegkép|jobbra|200px| A [[I. világháború|háború |
[[File:Faragó Géza (1877-1928) A háború vége c. 1918.jpg|bélyegkép|jobbra|200px| A [[I. világháború|háború]] vége ([[1918]] körül)]] |
||
* [[1902]] A Holzer divatház plakátja (plakát, 210 x 96 cm; Országos Széchényi Könyvtár, Budapest) |
* [[1902]] A Holzer divatház plakátja (plakát, 210 x 96 cm; Országos Széchényi Könyvtár, Budapest) |
||
* [[1903]] Elveszett paradicsom (tempera, gouache, papír, 63 x 48 cm; magántulajdonban) |
* [[1903]] Elveszett paradicsom (tempera, gouache, papír, 63 x 48 cm; magántulajdonban) |
||
A lap 2009. január 4., 01:22-kori változata
.jpg)
Faragó Géza (Budapest, 1877. június 25. — Budapest, 1928. szeptember 23.) magyar festő, grafikus.
A magyar szecessziós festőművészet, a plakátművészet, a karikatúrarajzok, s a színházi díszletek tervezésének jeles mestere.
Életpályája
Tanulmányait Párizsban végezte. Hazatérve a szolnoki művésztelepen Fényes Adolf mellett, majd 1910 körül a kecskeméti művésztelepen Iványi-Grünwald Béla körében alkotott. Szívesen örökített meg vidám, humoros jeleneteket, mestere volt a karikatúrának, sokat tett a plakátművészet alkalmazott grafikai szintű és európai színvonalon történő meghonosításáért.
1914-ben plakátkiállítása volt Berlinben. Négyszer volt kiállítása a Nemzeti Szalonban, 1900-ban, 1910-ben,1923-ban és 1928-ban. Az 1910-es kiállításon plakátjait és saját festményeit (tájképeit, figurális kompozícióit) együtt állította ki, s a közönség körében nagy sikere volt, erről számol be a Nyugat művészetkritikusa, Lengyel Géza.[1]
Legnagyobb sikert plakátjaival és színpadi díszleteivel aratott. 1910-től 1915-ig a Király Színház, később a Fővárosi Operettszínház, majd az UFA-filmgyár szcenikusa volt. Magyar lakodalom című általa írt és díszletezett balettjét Londonban egy évig játszották.[2]
51 évesen ragadta el a halál, a Kerepesi temetőben nyugszik.[3]
Művei közgyűjteményekben
Műveit az Országos Széchenyi Könyvtár, a Kiscelli Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria és a kecskeméti Katona József Múzeum őrzi, számos műve van magántulajdonban.
Képeiből
-
Elveszett paradidom 1903 -
A szimbolista 1908 -
Fogadás (1910 körül) -
Karcsú nő macskával 1913 -
-
Bálba invitálás, plakát -
-
Nakiri plakát
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
Művei (válogatás)
_A_h%C3%A1bor%C3%BA_v%C3%A9ge_c._1918.jpg)
- 1902 A Holzer divatház plakátja (plakát, 210 x 96 cm; Országos Széchényi Könyvtár, Budapest)
- 1903 Elveszett paradicsom (tempera, gouache, papír, 63 x 48 cm; magántulajdonban)
- (Év nélkül) Nakiri (plakát, 180 x 113 cm; Kiscelli Múzeum, Budapest)
- 1908 A szimbolista (tempera, színes papír, 51 x 35 cm; Magyar Nemzeti Galéria, Budapest)
- 1909 Gottschlig-rum, plakát
- 1909 Törley-pezsgő, plakát
- 1910 Fogadás (tus, akvarell, papír, 345 x 470 mm; magántulajdonban)
- 1910-es évek Fiatal leány kakaduval (akvarell, papír; 32×25,5 cm)[4]
- (1910 körül) Tungsram izzólámpa plakát (125 x 95 cm; Magyar Nemzeti Galéria, Budapest)
- 1911 Virágok között (olaj, vászon, 94 x 64,5 cm; Katona József Múzeum, Kecskemét)
- 1913 Karcsú nő macskával (olaj, vászon, 81 x 63 cm; magántulajdonban)
- (Év nélkül} Est a Dunán (MNG)
- (Év nélkül) Korai holdsütés (MNG)
- (Év nélkül) Reggel (MNG)
- (Év nélkül) Seefeldi parasztlány (MNG)
Társasági tagság
Kecskeméti Művésztelep alapító tag
Források
Művészeti lexikon. 2. köt. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1966. Faragó Géza lásd 21. o.
Jegyzetek
- ↑ * Lengyel Géza Faragó Géza 1910-es kiállításáról, Nyugat, 1910/6. sz.
- ↑ Művészeti lexikon. Szerk. Éber László. 1. köt. Budapest : Győző Andor kiadása, 1935. Faragó Géza lásd 305. o.
- ↑ Faragó Géza síremléke a Kerepesi temetőben.
- ↑ Lásd Kieselbach Galéria
Külső hivatkozások
