„Küzmics István” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Escarbot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: következő hozzáadása: sh:Števan Küzmič
Doncsecz (vitalap | szerkesztései)
8. sor: 8. sor:
További tanulmányait [[Nemescsó]]n tette le és innen került [[Győr]]be, az ottani evangélikus főiskolára. Később [[Pozsony]]ban tanult az evangélikus líceumban. Elsajátította a latin, magyar és görög nyelvet is idővel.<br>
További tanulmányait [[Nemescsó]]n tette le és innen került [[Győr]]be, az ottani evangélikus főiskolára. Később [[Pozsony]]ban tanult az evangélikus líceumban. Elsajátította a latin, magyar és görög nyelvet is idővel.<br>
[[1751]]-ben a [[Nemescsó]]ra helyezték. Itt mint tanító és lelkipásztor működött egyszemélyben négy évig. Itt írta első művét [[1752]]-ben '''Male szlovenszki katekizmus''' ''(Kis szlovén katekizmus)'' címen. Ez életében soha nem jelent meg.<br>
[[1751]]-ben a [[Nemescsó]]ra helyezték. Itt mint tanító és lelkipásztor működött egyszemélyben négy évig. Itt írta első művét [[1752]]-ben '''Male szlovenszki katekizmus''' ''(Kis szlovén katekizmus)'' címen. Ez életében soha nem jelent meg.<br>
[[1755]]-ben feleségül vette a [[pozsony]]i Heningecs Annát, s még ebben az évben áthelyezték Somogyba, Surdra. Akkoriban nagyon sok evangélikus szlovén család települt a [[Tótság]]ból Somogy déli felébe, [[Nagyberekpuszta]] és [[Kaposvár]] környékére, főleg az ellenreformációs törekvések miatt. Korábban a reformáció terjedése és a török előretörés miatt települtek le katolikus szlovénok a [[17. század]]ban ugyanitt. A [[surd]]i evangélikus egyházközség területén is nagyszámú szlovén kisebbség élt. Lelkipásztoruk Küzmics lett, aki egyben honfitársuk is volt, így saját anyanyelvükön tudott velük kommunikálni. Valószínűleg ez motiválta surdi kinevezését.<br>
[[1755]]-ben feleségül vette a [[pozsony]]i Heningecs Annát akitől négy gyermeke, István, Annamária, Klára és Erzsébet született. Még ebben az évben áthelyezték Somogyba, Surdra. Akkoriban nagyon sok evangélikus szlovén család települt a [[Tótság]]ból Somogy déli felébe, [[Nagyberekpuszta]] és [[Kaposvár]] környékére, főleg az ellenreformációs törekvések miatt. Korábban a reformáció terjedése és a török előretörés miatt települtek le katolikus szlovénok a [[17. század]]ban ugyanitt. A [[surd]]i evangélikus egyházközség területén is nagyszámú szlovén kisebbség élt. Lelkipásztoruk Küzmics lett, aki egyben honfitársuk is volt, így saját anyanyelvükön tudott velük kommunikálni. Valószínűleg ez motiválta surdi kinevezését.<br>
Viszonylag korán, úgy ötvenhat éves korában hunyt el.
Viszonylag korán, úgy ötvenhat éves korában hunyt el.



A lap 2009. január 3., 09:28-kori változata

Küzmics Pozsonyban megjelent Újtestamentumának későbbi kiadása 1817-ben.

Küzmics István (vendül: Števan Küzmič, szlovénül: Štefan Küzmič) (Sztrukóc, 1723. k. – Surd, 1779. december 22.) magyarországi szlovén evangélikus lelkész, tanító és vallási író, aki Somogy vármegyében végezte papi hivatását. A megyébe a 17. században, majd a 18. században nagyon sok szlovén települt le a Mura vidékéről.
Küzmicsre a magyar könyvek mint a „vend irodalmi nyelv” megalkotójára tekintenek, mivel a bibliafordítások másutt is egységes nyelvek alapjai lettek. Valójában csak regionális irodalmi nyelvet teremtett, mert a vend a szlovén nyelv.

Élete

Téves elképzelés, miszerint Küzmics István unokatestvére Küzmics Miklós lett volna. Utóbbi személy körülbelül tizennégy évvel később született, s szintén a papi hivatást választotta, de katolikus vallású volt. A nevek hasonlósága ellenére semmilyen rokoni kapcsolat nem volt köztük. A Küzmics ma is nagyon gyakori a Muravidéken és néhány család él Magyarországon is.
Küzmics István a Tótság (ma a Mura- és a Vendvidék) vas vármegyei felén született Sűrűházon, akkori nevén Sztrukócon (ma Strukovci, Szlovénia), paraszti családban. Az elemi iskolákat Regedén és Kancsócon (Felsőszentbenedek) (ma Kančevci, Szlovénia) végezte. Utóbbi helységben működött Küzmics Miklós is.
További tanulmányait Nemescsón tette le és innen került Győrbe, az ottani evangélikus főiskolára. Később Pozsonyban tanult az evangélikus líceumban. Elsajátította a latin, magyar és görög nyelvet is idővel.
1751-ben a Nemescsóra helyezték. Itt mint tanító és lelkipásztor működött egyszemélyben négy évig. Itt írta első művét 1752-ben Male szlovenszki katekizmus (Kis szlovén katekizmus) címen. Ez életében soha nem jelent meg.
1755-ben feleségül vette a pozsonyi Heningecs Annát akitől négy gyermeke, István, Annamária, Klára és Erzsébet született. Még ebben az évben áthelyezték Somogyba, Surdra. Akkoriban nagyon sok evangélikus szlovén család települt a Tótságból Somogy déli felébe, Nagyberekpuszta és Kaposvár környékére, főleg az ellenreformációs törekvések miatt. Korábban a reformáció terjedése és a török előretörés miatt települtek le katolikus szlovénok a 17. században ugyanitt. A surdi evangélikus egyházközség területén is nagyszámú szlovén kisebbség élt. Lelkipásztoruk Küzmics lett, aki egyben honfitársuk is volt, így saját anyanyelvükön tudott velük kommunikálni. Valószínűleg ez motiválta surdi kinevezését.
Viszonylag korán, úgy ötvenhat éves korában hunyt el.

Munkái és emléke

Egy korábbi műve, 1754-ből.
Fájl:Spomenik Štefanu Küzmiču.png
Küzmics emlékműve szülőfalujában.

Küzmics legjelentősebb alkotása az Újtestamentum vend átültetése, amely Nouvi Zákon címen jelent meg 1771-ben. Ez további kiadásokat ért meg 1817-ben, 1848-ban és 1883-ban. A könyvet nem Magyarországon, hanem Németországban Halleban nyomtatták ki, ahol ötvenhat évvel korábban, 1715-ben az első vend nyomtatott könyv is megjelent. Küzmics görög nyelvből fordította le az újszövetségi Bibliát, s nem egészen három évtizeddel később már megjelent a katolikus változat is Küzmics Miklós nyomán.
A Küzmics István féle Bibliát utoljára 1928-ban adták ki Belgrádban. Küzmics írt még egy ABC-s könyvet is a szlovén gyerekek számára az anyanyelven történő tanuláshoz. A nyelv és az identitás megőrzése szempontjából rendkívül fontos eszközök ezek a művek.

Küzmics Istvánnak Surdon egy emléktáblája, Sűrűházán pedig egy nagy emlékműve, melyen vendül evangéliumából való részlet olvasható.

Művei

  • Male szlovenszki katekizmus 1752. (Kis szlovén katekizmus)
  • ABC kni'snicza 1753. (ABC-s könyvecske)
  • Vöre Krsztsanske krátki Návuk csiszte rejcsi Bo'ze vözebráni i na nyou, Halle 1754.
  • Nouvi Zákon ali Testamentom Gospodna nasega Jezusa Krisztusa zdaj oprvics zGrcskoga na sztári szlovenszki jezik obrnyeni po Stevan Küzmicsi Surdanszkom. F. Halle 1771. (Újszövetség vagy Újtestamentum a mi Jézus Krisztus Urunktól, most először görögből fordította régi szlovén nyelvre Küzmics István a surdi fáráról)

Külső hivatkozás