„Mágneses elhajlás” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Szab (vitalap | szerkesztései) a →Lásd még: +link |
→Lásd még: Ennek semmi köze ehhez a cikkhez. |
||
| 7. sor: | 7. sor: | ||
*[[Északi-sark]] |
*[[Északi-sark]] |
||
*[[Iránytű]] |
*[[Iránytű]] |
||
*[[Deklináció (csillagászat)]] |
|||
*[[Inklináció]] |
*[[Inklináció]] |
||
A lap 2008. december 31., 17:48-kori változata
A mágneses elhajlás a mágneses és a földrajzi Északi-sark közötti szögbeli eltérés fokokban kifejezve. Az azonos mágneses elhajlású helyek összekötő képzeletbeli vonal az izogona. Azt a földgömbön elhelyezett képzeletbeli vonalat, ami a nulla mágneses elhajlás pontjait köti össze, agonának nevezik. A valóságban ez a különleges vonal egy kettős délkör, mert egyrészt érinti a mágneses pólust, másrészt a földrajzi póluson is áthalad. Az agonán elhelyezett iránytű tűje egyidejűleg mutatja a földrajzi és a mágneses pólust. Az agona a földgömböt két félre osztja fel. Az egyik féltekén az iránytű nyugat felé mutat (nyugati mágneses elhajlás), a másik felén viszont keletre felé hajlik el. Az agona lassan keleti irányból nyugati irányba vándorol, mint ahogyan a mágneses pólus is. A nagy pontosságú térképek készítésénél külön meg szokták adni az adott térségre vonatkozó mágneses elhajlás értékét. A mágneses elhajlás figyelembevétele a légi közlekedésnél, illetve a tengeri hajózásnál fontos.