„Ex lex” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Nincs forrás sablon |
Nincs forrás sablon |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{nincs forrás}} |
|||
{{nincs forrás}} |
{{nincs forrás}} |
||
Az ex lex jelentése tükörfordításban törvényen kívűli. Ezt azonban úgy kell értelmezni, hogy semmilyen törvény nem rendelkezik az ex lex állapotba való bekerülés utáni teendőkről, szankciókról. |
Az ex lex jelentése tükörfordításban törvényen kívűli. Ezt azonban úgy kell értelmezni, hogy semmilyen törvény nem rendelkezik az ex lex állapotba való bekerülés utáni teendőkről, szankciókról. |
||
A lap 2008. december 31., 12:09-kori változata
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
|
|
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Az ex lex jelentése tükörfordításban törvényen kívűli. Ezt azonban úgy kell értelmezni, hogy semmilyen törvény nem rendelkezik az ex lex állapotba való bekerülés utáni teendőkről, szankciókról.
Példa az ex lex állapotra
A magyar törvényalkotási folyamatban (az Alkotmány [1949/XX.] által szabályozva) a köztársasági elnöknek küldik meg a parlamentben elfogadott törvényjavaslatot. A köztársasági elnök egy alkalommal visszaküldheti megfontolásra ezt a javaslatot. Ha nem teszi ezt meg, akkor alá kell írnia és ki kell hirdetnie a törvényt. Azonban egy harmadik lehetőség választása esetén (pl.: nem nyúl hozzá a törvényhez) ex lex állapot következik be. A törvény előírja ugyanis az államfő kötelességeit, azoknak megszegése esetén viszont nem tartalmaz szankciókat. Az adott törvény így nem léphet hatályba, hiába a parlamenti támogatottság. Az államfőnek a kötelességszegése pedig automatikusan, jog szerint nem jár semmiféle tényleges szankcióval (pl.: bírósági eljárás, leváltás, stb.).
Az ex lex gyakorlati haszna
A fenti példából levezethető, hogy az ex lex állapot egy tudatosan beépített jog formula. Hiszen szankciót írni ehhez bármikor lehet, mégis tudatosan kerülik ezt. Az ex lex állapot itt ugyanis - kis túlzással - vészfékként üzemel, a demokratikus, jogállami rendszer utolsó "mentsvára". Az államfő a demokrácia védelme érdekében alkalmazhatja ezt, ha szükségesnek ítéli.