„Zangidák” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Bot: következő hozzáadása: ku:Zengiyan |
a Bot: következő hozzáadása: sl:Zengidi |
||
32. sor: | 32. sor: | ||
[[ja:ザンギー朝]] |
[[ja:ザンギー朝]] |
||
[[ku:Zengiyan]] |
[[ku:Zengiyan]] |
||
[[sl:Zengidi]] |
|||
[[tr:Zengiler]] |
[[tr:Zengiler]] |
A lap 2008. december 23., 16:53-kori változata
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Arab |
زنكيون |
Tudományos átirat |
Zankiyyūn |
A Zangidák vagy Zengidák (arabosan Zankidák) egy 12–13. századi, török származású uralkodódinasztia volt, mely Moszul és Szíria térségében uralkodott. Ez utóbbi területen egyik hadvezérük, Szaláh ad-Dín (Szaladin) fosztotta meg őket hatalmuktól, észak-iraki birtokaikon pedig az 1259-es mongol támadás söpörte el uralmukat.
A kezdetek
A dinasztia névadója és alapítója egy szeldzsuk atabég, Imád ad-Dín Zangí („a hit oszlopa”) volt, aki 1127-ben szerezte meg a moszuli emírséget a maga számára, 1128-ban pedig az Artukidáktól hódította el Aleppót. 1147-ig tartó uralma során Észak-Irak (a Dzsazíra) és Szíria nagy részét meghódította. Hódításai során, 1144-ben az Edesszai Őrgrófságot is megszerezte, ami a II. keresztes hadjárat megindítását vonta maga után.
A szíriai Zangidák
Zangí fia, Núr ad-Dín (a hit fénye) folytatta atyja dicsőséges életművét: 1149-ben legyőzte és megölte Rajmund antiochiai herceget, és 1154-ben bevette Damaszkuszt. A keresztesek egyre szorultabb helyzetbe kerültek, főleg miután a Fátimidák hanyatló egyiptomi birodalma felett is Núr ad-Dín szerezte meg a befolyást. 1163-ban egy kurd hadvezérét, Aszad ad-Dín Sírkúhot („a hit oroszlánja”) küldte Kairóba, aki 1168-ban visszaverte a keresztesek támadását, majd a Fátimida kalifák vezírjeként irányította a tartományt 1169-es haláláig, amikor is Sírkúh unokaöccse, Szaláh ad-Dín örökölte tisztségeit. Ez utóbbi felszámolta a kalifátust, de Núr ad-Dín 1174-es haláláig ha nem is segítőkész, de nagyjából lojális alattvalója maradt a szíriai uralkodónak.
Núr ad-Dín halálát követően a Zangidák hatalma gyorsan szétesett. Szaláh ad-Dín Egyiptomból kiindulva 1183-ra megszerezte szíriai birtokaikat, bár hivatalosan mindvégig elismerte Núr ad-Dín Aleppóba visszavonult kiskorú fia, asz-Szálih Iszmáíl főségét.
A moszuli ág
A moszuli Zangidák sokkal tovább kitartottak, és még Szaladin hódító törekvéseinek is ellen tudtak állni. Az ágat Imád ad-Dín másik fia, Szajf ad-Dín Gází alapította meg (1146–1149). Uralmuk utolsó majdnem ötven évében, 1211–1259 között egy vezírjük, Badr ad-Dín Lulu regnált Moszulban, 1233-tól gyakorlatilag is viselve az emíri címet. Miután Bagdadot 1258-ban elfoglalták, a Hülegü vezette mongolok 1259-ben Lulu hatalmának is véget vetettek.