„Lombardia vaskoronája” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
a Bot: következő hozzáadása: da:Jernkronen, nl:IJzeren Kroon következő módosítása: et:Lombardia raudkroon |
|||
30. sor: | 30. sor: | ||
[[Kategória:Ausztria történelme]] |
[[Kategória:Ausztria történelme]] |
||
⚫ | |||
[[en:Iron Crown of Lombardy]] |
[[en:Iron Crown of Lombardy]] |
||
[[da:Jernkronen]] |
|||
⚫ | |||
[[es:Corona Férrea]] |
[[es:Corona Férrea]] |
||
[[et:Lombardia |
[[et:Lombardia raudkroon]] |
||
[[fr:Couronne de fer de Lombardie]] |
[[fr:Couronne de fer de Lombardie]] |
||
[[it:Corona Ferrea]] |
[[it:Corona Ferrea]] |
||
[[ja:ロンバルディアの鉄王冠]] |
[[ja:ロンバルディアの鉄王冠]] |
||
[[ka:ლომბარდიის რკინის გვირგვინი]] |
[[ka:ლომბარდიის რკინის გვირგვინი]] |
||
[[nl:IJzeren Kroon]] |
|||
[[pl:Żelazna korona]] |
[[pl:Żelazna korona]] |
||
[[pt:Coroa de Ferro]] |
[[pt:Coroa de Ferro]] |
A lap 2008. december 23., 12:28-kori változata
Lombardia vaskoronája (Corona Ferrea) Európa egyik legrégebbi antik ereklyéje és királyi jelképe. a Monzai Katedrálisban őrzik Milánótól, a modern Lombardia központjától nem messze.
Ókor
A Vaskorona nevét egy egy centiméter vastag vaspántról kapta a belsejében, ami állítólag az egyik szögből készült amellyel Jézus Krisztust felszögezték a keresztre. A hagyomány szerint a szöget először Nagy Konstantin római császár kapta anyjától, Helénától, a kereszt megtalálójától.
A szög a népvándorlás idején került a lombard királyok kezébe, amikor azok megszállták Észak-Itáliát. Sok legenda szerint Theodelinda lombard királyné részt vett a megtalálásában. A korona a Lombard Királyság és a későbbi középkori Olasz Királyság egyik szimbólumává vált.
A korona külső része hat arany és lakk rétegből lett összekovácsolva olyan értékes kövekkel, amelyeket ugyanolyan becsben őriznek, mint a keresztet.
Kis formája és vasalásos konstrukciója azt jelzi, hogy egy nagyobb korona része lehetett, amit a Monzai Katedrálisnak ajándékoztak, ahol szent ereklyeként őrzik. Ám a kis formát az is okozhatja, hogy bizonyos történelmi dokumentumok szerint később két aranylemezt eltávolítottak belőle.
Középkori használat
A IX.-től a 19. századig Itália királya a mindenkori német-római császár volt. Sokuk koronáztatta meg magát a Vaskoronával Páviában, a királyság formális jelképével. Híres császárok mint Nagy Károly, I. (Nagy) Ottó, IV. Henrik és I. (Barbarossa) Frigyes is megkoronáztatta magát vele.
1026. március 1-jén Heribert, Milánó bíborosa, II. Konrádot Milánóban koronázta meg vele Pávia helyett.
Modern kori használat
1805. május 26-án Napóleon ezzel a koronával koronázta magát Itália királyává Milánóban, hozzáillő pompa közepette. A pompás trónra ülve a milánói bíboros felruházta a királyi jelképekkel és feltette a vaskoronát az oltárra, majd visszahelyezte a fejére a lombard királyok koronázásának szövegét kiálltva: "Dieu me la donne, gare à qui la touche " = "Isten adja nekem, hogy óvjam ki érintse meg".
Erre az alkalomra 1805. június 15-én Napóleon megalkotta a Vaskoronarendet. Napóleon bukása és Lombardiának Ausztriához való csatolása után I. Ferenc osztrák császár 1816. január 1-jén újraalapította a Rendet .
I. Ferdinánd császár ezzel koronáztatta magát a Lombard–Velencei Királyság királyává 1838. szeptember 6-án.
1859-ben, amikor Ausztria a solferinói csatában súlyos vereséget szenvedett a francia császári csapatoktól, és ennek nyomán az osztrákok kivonulni kényszerültek Lombardiából, a Vaskoronát Bécsbe vitték. A császári kincstárban (Schatzkammer) őrizték 1866-ig, a porosz–osztrák–olasz háborúig. A háborút lezáró békeszerződés értelmében a Vaskoronát ekkor visszaadták az Olasz Királyságnak.