„Érmihályfalva” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a nép. forr. +forma jav. |
|||
| 10. sor: | 10. sor: | ||
| polgármester= Kovács Zoltán |
| polgármester= Kovács Zoltán |
||
| irányítószám= 415700 |
| irányítószám= 415700 |
||
| népesség forrás= |
| népesség forrás= |
||
| magyar lakosság= 8757 |
| magyar lakosság= 8757 |
||
| népsűrűség= 140 |
| népsűrűség= 140 |
||
| 21. sor: | 21. sor: | ||
| koorde_mperc= 48 |
| koorde_mperc= 48 |
||
}} |
}} |
||
[[Érmihályfalva]] ([[Román nyelv|románul]]: ''Valea lui Mihai'') határváros a [[románia]]i [[Bihar megye]] nyugati részén |
[[Érmihályfalva]] ([[Román nyelv|románul]]: ''Valea lui Mihai'') határváros a [[románia]]i [[Bihar megye]] nyugati részén. [[Nyírábrány|Nyírábránnyal]] vasút és közút köti össze. |
||
==Története== |
==Története== |
||
| 33. sor: | 33. sor: | ||
A kommunista diktatúra idejében a városban fontos iparosítás folyt, több gyárat építettek. |
A kommunista diktatúra idejében a városban fontos iparosítás folyt, több gyárat építettek. |
||
[[2002]]-ben 10324 lakosából 8757 [[Magyarok|magyar]](84,82%), 1442 [[Románok|román]], 95 [[Romák|roma]] és 30 egyéb volt. |
[[2002]]-ben 10324 lakosából 8757 [[Magyarok|magyar]](84,82%), 1442 [[Románok|román]], 95 [[Romák|roma]] és 30 egyéb volt <ref>{{Vargaarpad}}</ref>. |
||
== Nevezetességei == |
== Nevezetességei == |
||
| 58. sor: | 58. sor: | ||
* [[Hajdúnánás]], {{HUNf}} |
* [[Hajdúnánás]], {{HUNf}} |
||
==Hivatkozások== |
|||
| ⚫ | |||
== Lásd még == |
== Lásd még == |
||
* [[Érmihályfalvi járás]] |
* [[Érmihályfalvi járás]] |
||
* [[Érmellék]] |
* [[Érmellék]] |
||
* [[Érsemjén]] |
|||
== Lábjegyzetek == |
|||
| ⚫ | |||
== Külső hivatkozások == |
== Külső hivatkozások == |
||
A lap 2008. december 19., 22:51-kori változata
| Érmihályfalva (Valea lui Mihai) | |||
.jpg) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Románia | ||
| Történelmi régió | Partium | ||
| Megye | Bihar | ||
| Rang | város | ||
| Községközpont | Valea lui Mihai | ||
| Polgármester | Kovács Zoltán | ||
| Irányítószám | 415700 | ||
| SIRUTA-kód | 32027 | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 8969 fő (2021. dec. 1.)[1] | ||
| Magyar lakosság | 7098 (79%, 2021)[2] | ||
| Népsűrűség | 140 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 127 m | ||
| Terület | 73,54 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 31′ 12″, k. h. 22° 07′ 48″Koordináták: é. sz. 47° 31′ 12″, k. h. 22° 07′ 48″ | |||
 | |||
| Érmihályfalva weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Érmihályfalva témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Érmihályfalva (románul: Valea lui Mihai) határváros a romániai Bihar megye nyugati részén. Nyírábránnyal vasút és közút köti össze.
Története
A város első írásos említése 1270. augusztus 20-áról származik. 1312-ben Károly Róbert királytól vámszedési jogot kapott. A városnak akkor többféle neve volt, például: Nogh Myhalfalva, Nogmyhal. Hunyadi Mátyás uralkodása alatt a 18 bihar vármegyei városok egyike volt. 1459-ben vásártartási jogot kapott. 1587-ben az Oszmán Birodalom megszállta a várost, a lakosság elmenekült. Miután a törökök elmentek, a lakosság visszatért és református hitre tért. A templomát újraépítették, az 1491-ben Nagyváradon öntött harangja a mai napig megtalálható a város templomjában.
A 15-16. századokban lakossága igen alacsony volt. 1880-ban 1594 lakosa volt, teljesen magyar. 1880-ban, 1930-ban és 1989-ben többször visszakapta városi helyzetét.
Az 1871-ben épített, Szatmár-Debrecen városokat összekötő vasút, majd pedig az 1887-ben épített Nagyvárad-Debrecen városokat összekötő vasút is érintette a várost. Az I. világháború végétől Románia része volt. A II. bécsi döntés visszaítélte Magyarországnak egy rövid időre. 1945-től újra Románia része lett.
A kommunista diktatúra idejében a városban fontos iparosítás folyt, több gyárat építettek. 2002-ben 10324 lakosából 8757 magyar(84,82%), 1442 román, 95 roma és 30 egyéb volt [3].
Nevezetességei
- Bocskai István mellszobra (2000)
- A XX. század hőseinek és áldozatainak emlékműve (2004)
- Az 1956-os "Érmihályfalvi csoport" emlékműve (2006)
Híres személyiségek, akik itt születtek vagy tevékenykedtek
- Zelk Zoltán (1906-1981) József Attila és Kossuth-díjas költő, prózaíró.
- Dr. Andrássy Ernő (Szalacs,1894 – Érmihályfalva, 1968) orvos, ornitológus, régész, az „Érmellék utolsó polihisztora”
- Máté Imre (1936-1989) költő
- Kuthy Lajos (1813-1864) próza- és drámaíró
- Sass Kálmán (1904-1958?) református lelkipásztor, 1956-os mártír
Rendezvények, kulturális csoportok
- Nyíló Akác Napok (1992-), városnapok
- Nyíló Akác Néptánccsoport (1985-), határon túl is elismert néptáncegyüttes
- Gödör Gasztró Galéria Irodalmi Stúdió (GGG), szavaló- és színjátszó csoport
Testvérvárosok
Lásd még
Lábjegyzetek
- ↑ 2021-es romániai népszámlálás
- ↑ 2021-es romániai népszámlálás (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet, 2023. (Hozzáférés: 2024. január 21.)
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között