„Régiakadémiatelep” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
2. sor: 2. sor:


==Története==
==Története==
Rákoskeresztúr területének egy része, az 1873-ban Podmaniczky Zsuzsannával kötött házassága révén került gróf Vigyázó Sándor tulajdonába. Fia, Ferenc, neves jogász és a főrendiház tagja, utód nélkül halt meg, és birtokait, valamint értékes gyűjteményeit - apja akaratának megfelelően - a Magyar Tudományos Akadémiára hagyta. A mezőgazdasági területek parcellázását az új tulajdonos, az MTA kezdeményezte, és így alakult ki az 1930-as években Rákoskeresztúr község részeként a családi házas Régiakadémiatelep, majd 1950 után, már Nagybudapest részeként az Akadémiaújtelep.
[[Rákoskeresztúr]] területének egy része, az [[1873]]-ban [[Podmaniczky család|Podmaniczky Zsuzsannával]] kötött házassága révén került gróf [[Vigyázó Sándor]] tulajdonába. Fia, [[Vigyázó Ferenc|Ferenc]], neves jogász és a főrendiház tagja, utód nélkül halt meg, és birtokait, valamint értékes gyűjteményeit - apja akaratának megfelelően - a [[Magyar Tudományos Akadémia|Magyar Tudományos Akadémiára]] hagyta. A mezőgazdasági területek parcellázását az új tulajdonos, az [[MTA]] kezdeményezte, és így alakult ki az [[1930]]-as években [[Rákoskeresztúr]] község részeként a családi házas Régiakadémiatelep, majd [[1950]] [[január 1]].-je után, már [[Nagybudapest]] részeként az [[Akadémiaújtelep]].


{{forma}}
{{forma}}

A lap 2006. március 11., 00:03-kori változata

Régiakadémiatelep Budapest főváros XVII. kerületének része

Története

Rákoskeresztúr területének egy része, az 1873-ban Podmaniczky Zsuzsannával kötött házassága révén került gróf Vigyázó Sándor tulajdonába. Fia, Ferenc, neves jogász és a főrendiház tagja, utód nélkül halt meg, és birtokait, valamint értékes gyűjteményeit - apja akaratának megfelelően - a Magyar Tudományos Akadémiára hagyta. A mezőgazdasági területek parcellázását az új tulajdonos, az MTA kezdeményezte, és így alakult ki az 1930-as években Rákoskeresztúr község részeként a családi házas Régiakadémiatelep, majd 1950 január 1.-je után, már Nagybudapest részeként az Akadémiaújtelep.