„Epreskert” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a „Budapest VI. kerülete” kategória gyors hozzáadása (a HotCatet használva) |
a kép névtér javítása |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
[[ |
[[Fájl:Epreskert.jpg|bélyegkép|240px|jobbra|A kert nyugati oldala]] |
||
[[ |
[[Fájl:Epreskert2.jpg|bélyegkép|240px|jobbra|A kert északi oldala, a volt józsefvárosi kálváriával]] |
||
Az '''Epreskert''' őspark és épületegyüttes [[Budapest VI. kerülete|Budapest VI. kerületében]], a Terézvárosban. [[1921]] óta a mai [[Magyar Képzőművészeti Egyetem]]hez tartozik. Ma az egyetem műtermei és a Parthenon-Fríz Terem, a Szobrász Tanszék kiállítóterme találhatóak benne. (Címe: VI. Bajza utca 41.) |
Az '''Epreskert''' őspark és épületegyüttes [[Budapest VI. kerülete|Budapest VI. kerületében]], a Terézvárosban. [[1921]] óta a mai [[Magyar Képzőművészeti Egyetem]]hez tartozik. Ma az egyetem műtermei és a Parthenon-Fríz Terem, a Szobrász Tanszék kiállítóterme találhatóak benne. (Címe: VI. Bajza utca 41.) |
||
A lap 2008. december 17., 14:17-kori változata
Az Epreskert őspark és épületegyüttes Budapest VI. kerületében, a Terézvárosban. 1921 óta a mai Magyar Képzőművészeti Egyetemhez tartozik. Ma az egyetem műtermei és a Parthenon-Fríz Terem, a Szobrász Tanszék kiállítóterme találhatóak benne. (Címe: VI. Bajza utca 41.)
Fekvése
A Bajza, a Szondi, a Munkácsy Mihály utca és a Kmety György utca határolja.
Története
1882 előtt elvadult eperfaliget volt e helyen, ezt Stróbl Alajos, a legendás „szobrászpápa” hozatta rendbe. Az egykori kert a mainál nagyobb kiterjedésű volt és magába foglalta a környező utcák nagy részét is. Az első műtermek az 1870-es években jöttek benne létre. 1879-ben Huszár Adolf kapott itt telket, hogy elkészíthesse Deák Ferenc szobrát a politikus Kerepesi temetőben fölépített mauzóleumába.
1882-ben a főváros néhány telekrészt adott át a Mintarajztanodának, amelyekben két festészeti és egy szobrászati mesteriskolát hoztak létre. 1883-ban az iskolák tanárai, Benczúr Gyula, Lotz Károly, Székely Bertalan, Feszty Árpád és Zichy Mihály térítésmentes műtermet kaptak a területén. Benczúr mesteriskolája a Benczúr és a Szondi, Lotzé a Kmety és a Bajza utcák sarkán állt. 1886-ban a Lendvay utcai részen állította föl pavilonját Zala György és itt készítették el Schikedanz Alberttel a Hősök téri Millenniumi emlékmű szobrait.
Mivel a művésztanárok szívesen telepedtek le a Bajza és a Lendvay utcában, az I. világháború előtt a magánvillák már kezdték kiszorítani a műteremházakat. 1921-ben megmaradt műtermei beolvadtak a Képzőművészeti Főiskolába.
A közepén a Mayerhoffer András által 1744–1749-ben készített józsefvárosi kálvária áll, amelyet Stróbl kezdeményezésére 1894-ben kövenként vittek át mai helyére a Kálvária térről. Ugyancsak a kertben helyezték el a budavári Nagyboldogasszony-templom átépítésekor a régi templom egyes részleteit.
Források
- Végváry Annamária (szerk.): Adalékok a Külső Terézváros történetéhez. Budapest, 1998