„Nepomuki Szent János-oszlop (Bagota)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Új oldal, tartalma: „{{coor title dms|47|53|12.78|N|18|11|52.08|E}} thumb|250px|A Nepomuki Szent János-szoborcsoport A barokk '''Nepomuki Szent János-szoborcsoport''' ...”
(Nincs különbség)

A lap 2008. december 16., 13:07-kori változata

é. sz. 47° 53′ 13″, k. h. 18° 11′ 52″

A Nepomuki Szent János-szoborcsoport

A barokk Nepomuki Szent János-szoborcsoport Bagota település (1971 óta Ógyalla városrésze) értékes műemléke. A 64-es főút mellett áll, a település központjában. A népnyelv gyakran Szentháromság néven is emlegeti.

Leírása

A mészkőből készült szoborcsoport a 64-es (Komáromot Érsekújvárral összekötő) főút nyugati oldalán áll, Bagota központjában. A szoborcsoportot gesztenye- és tujafák veszik körül, déli szomszédja a 19. században épült (az 1990-es években újjáépített) református harangláb. A háromszög hatású szoborcsoport oszlopszerű talapzatán áll Nepomuki Szent János szobra, feje felett dicsfénnyel, melyen hatágú csillagok láthatóak. A szobor jobb kezén található a feszület, baljában pálmaágat tart. Az oszlopzat alsó része körül csigavonalas talapzatokon állnak Szent Flórián, Szent Rókus és Szent Sebestyén szoboralakjai, alattuk pedig három angyalszobor látható, kezükben kürttel. A szobor talapzatán egy oltárasztal található, mely alatt Szent Rozália fekvő szobra látható.

Története

Szent Sebestyén szoboralakja

A szoborcsoportot az Ordódy-család (mely Bagota legnagyobb birtokosa volt) emeltette 1770 körül. A szobor fenntartására Ordódy Tódor esztergomi kanonok 1864. január 25.-i végrendeletében 100 forintnyi alapítványt tett (ez később elértéktelenedett). 1899-ben a szobrot és mellékalakjait Andrejka József budapesti szobrászművész felújította. A 19. század végén a szoborcsoport egyes részeit leszerelték és Budapestre vitték.

1900-ban a Komárom vármegyei és városi Múzeum Egyesület felhívást intézett a vármegye lakosságához a műemlék védelméért (a szobrot az Országos Múzeum Egyesület műemlékként tartotta számon). Ordódy Antal 300 koronás alapítványt tett a század elején a szobor védelmére.

1938 novemberében a szobrot megrongálták, az angyalok lábait letörték, majd később Szent Rozália alakját is darabokra törték. Ebben az évben a bagotaiak a szobornál fogadták a bevonuló honvédeket. A második világháború előtt a Nepomuki Szent János ünnepéhez legközelebbi vasárnapon litániát tartottak itt. Az 1990-es évekig a szobornál búcsúkor kirakodóvásárt tartottak, a körhinta is itt állt. Sokáig a szoborcsoportnál tartották az oláhcigányok hagyományos esküvőiket, ahol a vajda adta össze a párokat.

Dénes Éva 1989-ben kéziratában írta le a szobor állapotát és hívta fel a figyelmet a restaurálás szükségességére (egyben a szobor áthelyezését is javasolta a forgalmas útvonal mellől). Ekkoriban még alacsony téglakerítés övezte a szobrot, Szent Rókus alakja fej és láb nélkül állt, Szent Rozália szobra is szinte felismerhetetlen volt. Az 1990-es években a szoborcsoportot felújították, visszahelyezték rá azokat az elemeket, melyeket korábban a Szent Anna-templomba menekíttek. Szent Rókus szobrát másolattal kellett pótolni, mivel az eredeti addigra eltűnt.

Képtár

Forrás

Fájl:Commons-logo.svg
A Wikimédia Commons tartalmaz Nepomuki Szent János-oszlop (Bagota) témájú médiaállományokat.
  • Bagin Árpád: Ógyalla és Bagota kataszterének szakrális kisemlékei, 167-170.p.