Veszprém vármegye története

Veszprém vármegye története
Veszprém vármegye története címere Veszprém vármegye története címere
Ország	Magyarország
Népesség
Népesség	ismeretlen
Nemzetiségek	magyarok
Földrajzi adatok
Terület	3953 km²
Térkép
térképe
domborzati térképe

Veszprém vármegye (németül: Wesprim) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság középső részén. Jelenleg is Magyarország része.

Földrajz

A vármegye középső része hegység, északnyugaton és délkeleten pedig síkság. Középső részén fekszik a Bakony hegység, ettől délre és északra pedig a Kisalföld feküdt. A legfontosabb folyói a Marcal, a Sió és a Balaton-tó határos volt a vármegyével. Északról Győr vármegye, keletről Fejér vármegye, délről Tolna, Somogy és Zala vármegyék, nyugatról pedig Vas vármegye határolta.

Történelem

A vármegye az egyik legősibb magyar vármegyék közé tartozott, a 11. században alakult. Történelme viszonylag csendes. A II. világháború után a vármegye megyévé alakult, területe változott: Siófok és környéke, amely 1850 előtt Somogy vármegye területéhez tartozott, 1850-től Veszprém vármegye területéhez tartozott. Ugyanakkor Pápa és környékét, amely addig Vas vármegye területéhez tartozott, illetve a Balaton egy északi partját Zala vármegye területéből idecsatolták. A vármegye 1950-ben vesztett is területéből, a Balaton délkeleti partját Fejér megye területéhez csatolták.

Lakosság

A vármegye összlakossága 1891-ben 215.280 személy volt, ebből:

• 177.073 (82,2%) magyar
• 35.962 (16,7%) német
• 1.971 (1,1%) szlovák

Közigazgatás

A vármegye öt járásra volt felosztva:

• Devecseri járás, székhelye Devecser
• Pápai járás, székhelye Pápa (rendezett tanácsú város)
• Enyingi járás, székhelye Enying
• Veszprémi járás, székhelye Veszprém (rendezett tanácsú város)
• Zirci járás, székhelye Zirc