„Vancouver” változatai közötti eltérés

Hivatkozások szerkesztése
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
25. sor: 25. sor:


Jelentős bennszülött közösség is él Vancouverben és környéken (Brit Columbiában a legnagyobb).<ref>{{cite web|title=Community Highlights for VancouverStatistics Canada (2001 census)|url=http://www12.statcan.ca/english/Profil01/CP01/Details/Page.cfm?Lang=E&Geo1=CSD&Code1=5915022&Geo2=PR&Code2=59&Data=Count&SearchText=Vancouver&SearchType=Begins&SearchPR=01&B1=All&Custom=|date= (2001 census data)|publisher=Statistics Canada|accessdate=2006-10-18}}</ref>
Jelentős bennszülött közösség is él Vancouverben és környéken (Brit Columbiában a legnagyobb).<ref>{{cite web|title=Community Highlights for VancouverStatistics Canada (2001 census)|url=http://www12.statcan.ca/english/Profil01/CP01/Details/Page.cfm?Lang=E&Geo1=CSD&Code1=5915022&Geo2=PR&Code2=59&Data=Count&SearchText=Vancouver&SearchType=Begins&SearchPR=01&B1=All&Custom=|date= (2001 census data)|publisher=Statistics Canada|accessdate=2006-10-18}}</ref>

Vancouvernek jelentős [[Homoszexualitás|meleg]] népessége van. [[Ontario]] után Brit Columbia volt a második kanadai állam, amely alkotmányos jogként legalizálta az [[Azonos neműek házassága|azonos neműek házasságát]].<ref>{{cite web| title = Marriage for Same-Sex Couples in Ontario and British Columbia, Canada
| publisher = Human Rights Campaign| url = http://www.hrc.org/Template.cfm?Section=Home&CONTENTID=14834&TEMPLATE=/ContentManagement/ContentDisplay.cfm| accessdate =2006-11-28}}</ref> The downtown area around Davie Street is home to most of the city's gay clubs and bars and is known as [[Davie Village]]. Every year Vancouver holds one of the country's largest [[gay pride parade]]s.<ref>{{cite web| title = Sponsorship 2006
| publisher = Vancouver Pride Society| url = http://www.vancouverpride.ca/images/docs/2006VPSSponsorshipPackage.pdf| format = [[PDF]]| accessdate =2006-11-23}}</ref>


==Gazdasága==
==Gazdasága==

A lap 2008. december 16., 00:02-kori változata

Vancouveri panoráma.
Brit Columbia elhelyezkedése Kanadában.
Nagy-Vancouver Brit Columbiában.
Vancouver zászlaja.

Vancouver fontos kikötőváros a nyugat-kanadai Brit Columbia tartomány délnyugati részében, a Georgia-szoros, a Fraser-folyó és a kanadai Parti-hegység között.

Lower Mainland régió gazdasági, politikai és kulturális központja. Területe 114,67 km², népessége 611 869[1], nagyvárosi övezetével együtt (Nagy-Vancouver) 2 249 725 (2007-es adatok) - ezzel Kanada harmadik, Nyugat-Kanada második legnagyobb nagyvárosi övezete. A város népsűrűsége az észak-amerikai kontinensen New York, San Francisco és Mexico City után a negyedik legnagyobb.[2]

Vancouver a világ egyik „legnemzetközibb” városa. Domináns etnikai csoportja nincs, a város lakóinak mintegy 52 százaléka [3] és a nagyvárosi övezet népességének mintegy 43 százaléka anyanyelve nem az angol. Az angol anyanyelvűek után a legnépesebb csoportot a kínaiak alkotják.[4] [5]

Története

Nevét George Vancouver (1757 - 1798) brit felfedezőről kapta. A város először az 1860-as években népesült be, a fraser-kanyoni aranyláz okozta bevándorlás következtében, főképp az Egyesült Államokból érkezett bevándorlókkal. Az aranyláz elmultával sokuk elhagyta a várost. 1887-ben ideérkezett a transzkontinentális vasút és Vancouver kis faipari városból gyorsan nagyvárossá fejlődött. A vancouveri kikötő akkor nyert nemzetközi jelentőséget, amikor megnyitották a Panamai-csatornát és ez lehetővé tette, hogy a kanadai exportgabona a nyugati kikötőből is könnyen átjuthasson az Atlanti-óceánra.[6] Azóta Kanada egyik legforgalmasabb kikötője lett és többet exportál, mint bármely más kikötő Észak-Amerikában.[7]

Vancouver nagy felbontású panorámaképe, a Broadway és az Oak Street környékéről nagyjából észak felé tekintve. A híd a baloldalon a Granville utcai híd.

Demográfiája

Vancouver „szomszédságai”

Az 1950-es és 1960-as évek várostervezői a magasházak építését szorgalmazták a West End városrészben, hogy kiépülhessen egy tömegközlekedéssel, kerékpárral és gyalog jól megközelíthető és járható sűrű városmag. A város azóta is a sűrűség emelését tekinti jobb alternatívának a területi terjeszkedésnél, ezt célozta a korábbi polgármester Sam Sullivan EcoDensity programja is, amely magas minőségű, sűrű övezetek kialakítását célozta, aminek révén az ingatlan birtoklása gazdaságosabb. A terv ugyanakkor közösségi központok, parkok és kulturalis központok kialakítását is célozta.[8]

Vancouvert nevezik „a szomszédságok (angolul neignourhoods) városának” is: minden szomszédság sajátos arculattal (és etnikai összetétellel) rendelkezik.[9] Történelmileg az angol skót és ír eredetű népesség alkotja a legnagyobb csoportot a városban,[10] a brit társadalom és kultúra lenyomata ma is világosan kivehető bizonyos negyedekben, például Granville-ben és Kerrisdale-ben.[11][12] Vannak olyan „szomszédságok”, ahol egy etnikai csoport alkot magas koncentrációt, például a Pandzsábi Piac (Punjabi Market), a Kis-Olaszország (Little Italy), a Görögváros (Greektown) és a Japánváros (Japantown). Sok szomszédságban lathatók kétnyelvű utcatáblák, például a Kínaivárosban (Chinatown) és a Pandzsábi Piacon.

A kínaiak beáramlása az 1980-as évektől gyorsult fel: sokan érkeztek Hong Kongból, mielőtt az Egyesült Királyság átadta Kínának és magából Kínából, előzőleg pedig Taiwanból. A Kanadába bevándorló ázsiaiak legnépszerűbb célpontja Toronto után hagyományosan Vancouver.[13] A városban jelentős számban élnek [[Dél-Ázsia|dél-ázsiaiak (főleg pandzsábiak, akiket általában indo-kanadai néven emlegetnek), filippínók, indonézek, koreaiak, kambodzsaiak és japánok. Növekszik a latin-amerikaiak száma is, ők főleg Peruból, Ecuadorból és újabban Mexikóból érkeznek.

A hong kongiak beáramlása előtt a legnagyobb nem-brit etnikai csoportokat az írek és a németek alkottak, utanuk a skandinávok, olaszok, az ukránok, illetve a korábban érkezett kínaiak alkották. Az 1950-es évek közepe és az 1980-as évek közt sok portugal érkezett Vancouverbe és Toronto és Montreal utan most is Vancouverben él a legnagyobb portugal népesség Kanadában. Kisebb számban élnek itt a legutóbbi hullámokban érkezett kelet-európaiak (a már említett ukránokon kívül).

Jelentős bennszülött közösség is él Vancouverben és környéken (Brit Columbiában a legnagyobb).[14]

Vancouvernek jelentős meleg népessége van. Ontario után Brit Columbia volt a második kanadai állam, amely alkotmányos jogként legalizálta az azonos neműek házasságát.[15] The downtown area around Davie Street is home to most of the city's gay clubs and bars and is known as Davie Village. Every year Vancouver holds one of the country's largest gay pride parades.[16]

Gazdasága

Gazdasága sokáig Brit Columbia hagyományos erdészetére, bányászatára, halászata és földművelésére támaszkodott, később azonban több lábra állt és mára virágzó szolgáltatóipara, gyorsan fejlődő turizmusa van, emellett Észak-Amerika harmadik legnangyobb filmgyártó központja Los Angeles és New York City után.[17][18][19][20][21] A high-tech iparágak közül különösen a videojátékfejlesztés jelentős Vancouverben.

Kormányzata

Más brit columbiai önkormányatoktól eltérően Vancouver státuszáról egyedi jogszabály, az 1953-ban elfogadott Vancouver Charter rendelkezik[22] , amely egy 1921-es - szintén külön - törvényt írt felül és amely szélesebb körű és más jogokat ad a városnak, mint azok a jogok, amelyeket az állam többi települése az önkormányzati törvény alapján élveznek.

A második világháború óta többnyire a jobbközép Nem-Párt Egyesület (angolul Non-Partisan Association, NPA) kormányozza a várost, bár 2008-ig azért voltak jelentős középbal irányítású időszakok is.[12] Az NPA 2002-ben drogpolitikai nézeteltérések miatt szétszakadt és ezután a Haladó Választók Koalíciója (Coalition of Progressive Electors, COPE) aratott földcsuszamlásszerű győzelmet. Ezt követően megalapították a heroinfüggők számára Észak-Amerika első „biztonságos injekció központját”, az Insite-ot.

A város irányító önkormányzati testületei a tíztagú Vancouveri Városi Tanács, a kilenctagú Iskolabizottság és a héttagú Parkbizottság. Mindezek tagjait három évre bízzák meg és közvetlenül választják. Az eddigi tapasztalatok szerint a város módosabb nyugati része többségében konzervatív vagy liberális, a keleti oldal pedig inkább baloldali jelöltekre szavaz. Ezt megerősítették a 2005-ös tartományi és a 2006-os szövetségi választások eredményei is.[23]

A Vancouveri városháza a 2010-es téli olimpia zászlajával.

Bár a helyi politika polarizált, sok kérdésről konszenzus alakult ki, például a helyi parkok védelméről, a gyorsvasút (és nem a közúti közlekedés) fejlesztésének szükségességéről, kábítószerügyben a kármérséklő megközelítésről és a kommunális fejlesztések ügyeiről.

Larry Campbell 2002-ben részben annak köszönhette polgármesterré választását, hogy drogügyben hajlansó volt elfogadni alternatív megoldásokat, mint amilyen a felügyelt injekciós központ. A város négypillérű drogstratégiát fogadott el, ennek fő elemei a kármérséklés, a kezelés, a jogalkalmazás és a megelőzés.[24] jórészt arra a problémára válasz, hogy a város Downtown Eastside negyedében az injekciót használó drogosok közt jelentős mértékben elterjedt a HIV és a hepatitisz C. Ez a terület tulajdonképpen nyomornegyed, amelyre jellemző a prostitúció és az elterjedt utcai kábítószerkereskedelem. Egyes szervezetek és csoportok, mint a From Grief to Action („Fájdalomtól a Cselekvésig”) és a Keeping the Door Open („Nyitva Tartva az Ajtót”) további alternatív megoldások után kutatnak.[25][26]

Campbell nem indult újra a polgármesteri székért és később a kanadai Szenátus tagja lett. A 2005-ös önkormányzati választáson a vancouveri inga visszalendült jobbra és az NPA polgármesterjelöltje, Sam Sullivan győzött. A Tanácsba öt NPA-, egy COPE-jelölt került, a maradék négy hely a centrista Vision Vancouver szervezetnek jutott.

Tartományi, szövetségi képviselet

Brit Columbia Törvényhozó Gyűlésében a 2005-ös választások alapjám tízen képviselik Vancouvert (öt liberális és öt baloldali), köztük a jelenlegi tartományi miniszetrelnök, Gordon Campbell. A kanadia Képviselőházban Vancouvernek öt képviselője van a 2004-es választások alapján. Eredetileg négy liberális és egy baloldali képviselője volt, de 2006-ban az egyik liberális képviselő a Kanadai Konzervatív Párthoz csatlakozott. A 2008-as választásokon az NDP két helyet, a vancouveri liberálisok három helyet szereztek.

Sport

Vancouver lesz a 2010-es téli olimpia házigazdája.

Jegyzetek

  1. ↑ A kanadai statisztikai hivatal adatai (2007)
  2. ↑ Vancouver
  3. ↑ Vancouver város adatai (2004)
  4. ↑ Kanadai statisztikai hivatal - népesség anyanyelv alapján
  5. ↑ Kanadai statisztikai hivatal - régiók anyanyelv alapján
  6. ↑ Stevens, Leah (1936. January). „Rise of the Port of Vancouver, British Columbia”. Economic Geography 12 (1), 61–70. o, Kiadó: Clark University. DOI:10.2307/140264. (Hozzáférés: 2007. január 17.)  
  7. ↑ Port Facts. Port of Vancouver. (Hozzáférés: 2007. január 17.)
  8. ↑ Vancouver EcoDensity Initiative. Sam Sullivan. (Hozzáférés: 2006. augusztus 11.)
  9. ↑ Thomas R. Berger (2004. június 8.). „A City of Neighbourhoods: Report of the 2004 Vancouver Electoral Reform Commission” (PDF), Kiadó: City of Vancouver.  
  10. ↑ Population by selected ethnic origins, by census metropolitan areas (2001 Census), Statistics Canada (2001).
  11. ↑ A Vancouverbe látogatók számára ugyanakkor a kínai kanadaiak alkotják a szemmelláthatóan legnagyobb etnikai csoportot, és Vancouver nagyon nagy skálájával rendelkezik a különféle kultúrájú kínai nyelvű közösségeknek, akik több kínai nyelvjárást képviselnek, köztük a kantoni és a mandarin. Visible minorities (2001 census). Statistics Canada. (Hozzáférés: 2006. október 19.)
  12. ↑ a b Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) GVB nevű lábjegyzeteknek
  13. ↑ Canada's ethnocultural portrait: Canada. Statistics Canada, 2001. (Hozzáférés: 2007. január 28.)
  14. ↑ Community Highlights for VancouverStatistics Canada (2001 census). Statistics Canada, Hiba: Érvénytelen idő. (Hozzáférés: 2006. október 18.)
  15. ↑ Marriage for Same-Sex Couples in Ontario and British Columbia, Canada. Human Rights Campaign. (Hozzáférés: 2006. november 28.)
  16. ↑ Sponsorship 2006 (PDF). Vancouver Pride Society. (Hozzáférés: 2006. november 23.)
  17. ↑ Overnight visitors to Greater Vancouver by volume, monthly and annual basis (PDF). Vancouver Convention and Visitors Bureau. (Hozzáférés: 2006. november 16.)
  18. ↑ Key Sectors. Vancouver Economic Development Commission. (Hozzáférés: 2006. november 11.)
  19. ↑ Industry Profile. BC Film Commission. (Hozzáférés: 2006. december 24.)
  20. ↑ Vancouver Film Industry. Vancouver.com. (Hozzáférés: 2006. december 24.)
  21. ↑ Gasher, Mike. Hollywood North: The Feature Film Industry in British Columbia. Vancouver: University of British Columbia Press. ISBN 077-4809-67-1 (2002. November) 
  22. ↑ Vancouver Charter. Queen's Printer (British Columbia). (Hozzáférés: 2007. június 7.)
  23. ↑ Andrea Barbara Smith (1981). „The Origins of the NPA: A Study in Vancouver Politics”, Kiadó: University of British Columbia.  
  24. ↑ Four Pillars Drug Strategy. City of Vancouver, 2001. (Hozzáférés: 2007. január 17.)
  25. ↑ From Grief to Action. From Grief to Action. (Hozzáférés: 2006. november 15.)
  26. ↑ Maxwell, Gillian: Keeping the Door Open. AIDS Vancouver. (Hozzáférés: 2006. november 15.)

Külső hivatkozás

Fájl:Commons-logo.svg
A Wikimédia Commons tartalmaz Vancouver témájú médiaállományokat.

Ez a szócikk részben vagy egészben a Vancouver című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Vancouver&oldid=4633207”