„Normált tér” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
30. sor: | 30. sor: | ||
<math>L^p(X)=\{f:X\to\mathbb{{K}} :\int_{X}|f|^p d\mu<\infty\}</math> |
<math>L^p(X)=\{f:X\to\mathbb{{K}} :\int_{X}|f|^p d\mu<\infty\}</math> |
||
Vezessünk be ezen egy [[ekvivalencia-relációt]]: |
Vezessünk be ezen egy [[ekvivalenciareláció|ekvivalencia-relációt]]: |
||
<math>f\sim g\Leftrightarrow \mu\left(\{x:f(x)\not=g(x)\}\right)=0</math> |
<math>f\sim g\Leftrightarrow \mu\left(\{x:f(x)\not=g(x)\}\right)=0</math> |
||
Az ekvivalenciaosztályokat egy reprezentánsukkal szokás jelölni, míg a relációval faktorizált <math>L^p</math>-t szintén <math>L^p</math>-vel. |
|||
Legyen most <math>f\in L^p</math>, és ekkor |
|||
<math>||f||_p=\left(\int_{X}|f|^pd\mu \right)^{1/p}</math>. |
|||
Ennek valójában speciális esete a következő: |
|||
<math>V=C^1([a,b])</math>, tehát a folytonos függvények, és <math>||f||_{\infty}=\sup\{f(x):x\in[a,b]\}</math>. |
|||
== Tulajdonságok == |
== Tulajdonságok == |
A lap 2008. december 10., 16:10-kori változata
A normált tér matematikai objektum, az analízis és azon belül a funkcionálanalízis vizsgálja. Fontos speciális esete a közönséges 3-dimenziós tér. Valójában a normált tér éppen ennek egy természetes általánosítása.
Definíció
A kettőst normált térnek nevezzük, ha vektortér a számtest felett, ahol a komplex vagy valós számok teste, a függvény pedig egy úgynevezett norma, amelyik teljesíti az alábbi tulajdonságokat:
Példák
Legegyszerűbb példák a véges dimenziós komplex és valós vektorterek, rajtuk az úgynevezett euklideszi normával. Ha , akkor ennek euklideszi normája:
Más normák is értelmezhetőek ezen a vektortéren:
Ha adott két normált tér, akkor egy köztük menő lineáris operátor normáját is lehet értelmezni. Legyen ugyanis két normált tér, egy lineáris operátor. Ennek (operátor)normája:
, feltéve hogy ez a szuprémum véges.
Az olyan lineáris operátorokat, amelyekre ez véges, korlátos lineáris operátoroknak nevezzük. Jegyezzük meg, hogy ezek az operátorok pontosan a folytonos lineáris operátorok.
Függvénytereken is lehet normát értelmezni. Legyen mértéktér, és vegyük a következő függvényteret:
Vezessünk be ezen egy ekvivalencia-relációt:
Az ekvivalenciaosztályokat egy reprezentánsukkal szokás jelölni, míg a relációval faktorizált -t szintén -vel.
Legyen most , és ekkor
.
Ennek valójában speciális esete a következő:
, tehát a folytonos függvények, és .