„Fűzfafélék” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VolkovBot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: következő hozzáadása: ar:صفصافيات
VolkovBot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: következő hozzáadása: simple:Salicaceae
126. sor: 126. sor:
[[ru:Ивовые]]
[[ru:Ивовые]]
[[scn:Salicaceae]]
[[scn:Salicaceae]]
[[simple:Salicaceae]]
[[sv:Videväxter]]
[[sv:Videväxter]]
[[tr:Söğütgiller]]
[[tr:Söğütgiller]]

A lap 2008. december 4., 13:45-kori változata

Sablon:Taxobox2

Jegenyenyárfasor (Dél-Hollandia, Hazerswoude)

A fűzfafélék (Salicaceae) a legújabb rendszerezések szerint a Malpighiales rendbe tartozó növénycsalád. A korábbi rendszerek a fűzvirágúak (Salicales) rendjébe osztották, annak egyetlen családjaként. A fűzeken és nyárakon kívül főleg trópusi génuszok tartoznak ide.

Elterjedésük, élőhelyük

Az északi flórabirodalom mérsékelt övi és szubarktikus tájainak növényei. Általában nedves, nyirkos termőhelyeken – láp- és ligeterdőkben, mocsarakban nőnek. Gyakran pionír növények.

Jellemzők

Szórt levélállású, kétlaki, lombhullató fák vagy cserjék. Leveleik egyszerűek, tagolatlanok. Pálhaleveleik korán lehullanak. Lombfakadás előtt nyíló barkavirágzataikban a virágok leegyszerűsödtek, csupaszok. A hímivarú virágban 2—30 porzószál nő. A felső állású, egyrekeszű magház egy termőlevélből fejlődik. A termés sokmagvú tok; a magvakat szőrüstök burkolja.

Felhasználásuk

Jellegzetes kémiai anyagaik a fenol-heterozidok (mint például a szalicin és a populin). Ezek egyrészt védik őket a növényevő és a fitopatogén szervezetektől, másrészt a rájuk specializálódott fogyasztóknak figyelmét felkeltő jelzőanyagok. A népi gyógyászatban főzetüket régóta használják gyulladások és láz csillapítására.

Rendszertani felosztásuk

A Salicaceae család a Cronquist-rendszerben még saját rendbe, a Salicales-be tartozott, mindössze három nemzetséggel (Salix, Populus és Chosenia), az APG-rendszer azonban a Malpighiales rendbe sorolja, jóval több génusszal (a Chosenia most a Salix alnemzetsége).

A családot 56 nemzetségre bontják (ezek közül Magyarországon a névadó fűz és a nyár jelentős):

  • Abatia,
  • Aphaerema,
  • Azara,
  • Banara,
  • Bartholomaea,
  • Bembicia,
  • Bennettiodendron,
  • Bivinia,
  • Byrsanthus,
  • Calantica,
  • Carrierea,
  • Casearia,
  • Dissomeria,
  • Dovyalis,
  • Euceraea,
  • Flacourtia,
  • Gerrardina,
  • Hasseltia,
  • Hasseltiopsis,
  • Hecatostemon,
  • Hemiscolopia,
  • Homalium,
  • Idesia,
  • Itoa,
  • Laetia,
  • Lasiochlamys,
  • Ludia,
  • Lunania,
  • Macrohasseltia,
  • Mocquerysia,
  • Neopringlea,
  • Neoptychocarpus,
  • Olmediella,
  • Oncoba,
  • Ophiobotrys,
  • Osmelia,
  • Phyllobotryon,
  • Phylloclinium,
  • Pineda,
  • Pleuranthodendron,
  • Poliothyrsis,
  • nyárfa (Populus),
  • Priamosia,
  • Prockia,
  • Pseudoscolopia,
  • Pseudosmelia,
  • Ryania,
  • fűzfa (Salix),
  • Samyda,
  • Scolopia,
  • Scyphostegia,
  • Tetrathylacium,
  • Tisonia,
  • Trimeria,
  • Xylosma,
  • Zuelania.

Külső hivatkozások

Források