„Adhézió” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Loveless (vitalap | szerkesztései)
a Bot: következő módosítása: eo:Adhero
SilvonenBot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: következő hozzáadása: ar:التصاق
26. sor: 26. sor:


[[en:Adhesion]]
[[en:Adhesion]]
[[ar:التصاق]]
[[cs:Adheze]]
[[cs:Adheze]]
[[da:Adhæsion]]
[[da:Adhæsion]]

A lap 2008. december 4., 05:47-kori változata

Az adhézió különböző, szilárd és kondenzált fázisú anyagok között fellépő vonzó kölcsönhatás.

Adhéziós mechanizmusok

Mechanikus adhézió

A kölcsönhatásban részt vevő anyagok kitöltik a határfelületen található pórusokat, egyenetlenségeket ezzel gyakorlatilag egymásba kapaszkodva. Példa erre a varrat, a tépőzár és bizonyos adhezív textíliák.

Kémiai adhézió

Mikor két anyag vegyületet alkot a határfelületen. A legerősebb kapcsolat akkor jön létre, ha az anyagok ionos- vagy kovalens kötést alakítanak ki egymással. Gyengébb kapcsolatot eredményez például a hidrogén-híd.

Diszperz adhézió

A diszperz adhézió, vagy más néven adszorpció esetén a van der Waals-erő tartja össze az anyagokat.

Elektrosztatikus adhézió

Bizonyos anyagok elektronokat cserélhetnek, elektromos töltéskülönbséget hozva létre a határfelületen. Ez egy kondenzátorszerű struktúrát eredményez és vonzó elektrosztatikus erőt hoz létre az anyagok között.

Diffúz adhézió

Bizonyos anyagok kapcsolódhatnak a határfelületen lezajló diffúzió hatására. Akkor történhet meg, ha mindkét anyag mozgékony és jól oldódnak egymásban. Mikor fém és kerámia testeket hevítenek a határfelületen lezajló diffúziós mozgás fogja össze a két anyagot.

Adhéziós erők tulajdonságai

Az adhéziós kapcsolat ereje meghatározható az anyagi minőség, a kölcsönhatás típusának és a kölcsönható felület méretének ismeretében. Az egymást nedvesítő anyagok közt rendszerint erősebben jelentkezik az adhéziós kölcsönhatás.