„Spacelab” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Zxabot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: következő hozzáadása: da:Spacelab
VolkovBot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: következő hozzáadása: it:Spacelab
74. sor: 74. sor:
[[fi:Spacelab]]
[[fi:Spacelab]]
[[fr:Spacelab]]
[[fr:Spacelab]]
[[it:Spacelab]]
[[ja:スペースラブ]]
[[ja:スペースラブ]]
[[nl:Spacelab]]
[[nl:Spacelab]]

A lap 2008. december 3., 21:25-kori változata

A Spacelab modul (a kép bal-felső sarkában látható), illetve az űrrepülőgép és a Mir űrállomás közötti dokkoló egység (kép középső része) az Atlantis rakterében. (STS-71)

A Spacelab egy – az ESA és a NASA együttműködésében készült – mikrogravitációs laboratórium modul, melyet az amerikai űrrepülőgép rakterében juttatnak fel az űrbe. A hengeres alakú, 4 méter átmérőjű Spacelab az űrrepülőgép nélkül, önállóan nem használható. Segítségével olyan kísérleteket is végre lehet hajtani, amelyekre az űrrepülőgép legénységi kabinja nem tud elegendő helyet biztosítani. A Nemzetközi Űrállomás használatbavétele óta már nem alkalmazzák.

A modul 1983 és 2000 között összesen 25 alkalommal járt az űrben.

Története

1973. szeptember 24-én került aláírásra a NASA és az ESA között az a megállapodás, amely alapján az ESA vállalja a Spacelab modul kifejlesztését és legyártását. A megállapodás értelmében két modul készül el, amelyből az első modult (LM1) az ESA ingyen átad a NASA-nak, cserébe európai űrhajósok a Space Shuttle program keretében repülhetnek az űrbe. A másik modult (LM2) a NASA saját használatra megvásárolja.

A gyártást a ERNO-VFW Fokker konzorcium 1974-ben kezdi meg (Nyugat-)Németországban. Az ESA akkori tagjai közül csak Svédország nem vett részt a programban.

1998-tól a súlytalanságban végzendő kísérletek színtere a Nemzetközi Űrállomás lett, így a Spacelab modult a NASA nyugdíjazta. A Spacelab Pallet platformok egyikét utoljára az STS–123 küldetésen használták.

A LM1 jelű modul jelenleg a brémai repülőtéren van kiállítva Németországban.

Felépítése

Fájl:Spacelab diagram2.gif
A Spacelab modul tipikus felépítése
Fájl:Spacelab diagram.gif
A Spacelab modul elhelyezkedése az űrrepülőgép rakterében

A Spacelab modul általában két, 4 méter átmérőjű – egyenként körülbelül 2,7 méter hosszú – henger alakú, alumínium-ötvözetből készült szegmensből áll: a központi szegmensből, amely a különböző üzemeltetési rendszereket és adatfeldolgozó egységeket foglalja magában, és a kutatási szegmensből, amely a laboratórium hasznos területét duplázza meg. Ha csak egy szegmenst vesznek igénybe a küldetés során, akkor minden esetben a központi modult használják.

A Spacelab Modulhoz kapcsolódhat a Spacelab Pallet (a „pallet” jelentése: priccs, raklap) nevű kiegészítő platformrendszer is. A pallet egy U alakú platform, amelyre különböző nagyméretű eszközöket lehet rögzíteni oly módon, hogy azok közvetlenül az űrben működhetnek és végezhetnek méréseket.

A szegmensek az űrrepülőgép rakteréhez négy ponton vannak rögzítve. A laboratórium modul passzív hővédő rendszerrel van felszerelve. Mindkét szegmens tetején egy-egy 1,3 méter átmérőjű, kör alakú nyílás található, ahová különböző ablak- vagy zsilipmodulok kapcsolhatók.

A súlyponteloszlás miatt a modul csak a raktér hátuljában helyezhető el, ezért a legénységi kabinból a modulhoz egy körülbelül 1 méter átmérőjű csőrendszeren keresztül lehet eljutni. Az alagútrendszer moduláris felépítésű, így különböző hosszúságúra építhető a Spacelab modul konfigurációjának megfelelően. Az alagút része az űrsétákhoz szükséges légzsilip is. Űrséták esetén az alagút többi részét és a laboratórium modult lezárják.

A modulok tervezett élettartama 50 küldetés.

Spacelab küldetések

Külső hivatkozások

Magyar nyelvű

Angol nyelvű