Nagy Géza (régész)

Nagy Géza (Gárdony, 1855 augusztus 4. – Budapest, 1915 február 3.) múzeumigazgató őr, régész, etnográfus, az MTA levelező tagja (1901).

Nagy István földbirtokos és Thaly Zsuzsanna fia. Középiskoláit Gyönkön és Pesten a református és piarista gimnáziumban végezte. Történelmi, régészeti, levéltári, irodalomtörténeti, földrajzi és összehasonlító nyelvészeti tanulmányait a pesti egyetemen végezte.

Rómer Flóris felszólítására 1875 őszén a MNM régiségtárába lépett mint díjnok, ahol 1881 őszéig dolgozott. Közben 1878 végén és 1879 elején negyedévig az Egyetértés tudósítója volt, amit betegsége miatt abba kellett hagynia.

1881-től 1889-ig a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum őre volt, majd visszatért Budapestre és újra az MNM régiségtárának munkatársa lett. 1902-ben igazgató őre lett és a hadtörténeti gyűjteményt rendezte, melyről katalógust szerkesztett.

1892. december 4.-én feleségül vette Csetneki Jelenik Elek özvegyét, Zaphiry Helént, Liszt Ferenc egyik legkiválóbb tanítványát. Az 1896. milleneumi kiállítás alkalmával az ősfoglalkozások vadászattörténeti alcsoportjának előadója volt. A csoport ismertetését, a magyar vadászat történeti vázlatával együtt megírta a Matlekovics S. által szerkesztett Magyarország közgazdasági és közművelődési állapota ezeréves fennállásakor című munka V. kötetében. Az MTA 1901 május 10.-én választotta levelező tagjai sorába.

Főleg a magyar őstörténettel foglalkozott. 1913-tól szerkesztette az Archaeológiai Értesítőt. Ezenkívül szerkesztette a Nemere című hetilapot 1883-ban és a Székely nemzeti múzeumi Értesítőt 1890-1891-ben. Álneve és jegyei: Istvánfi G., (ng.), N. G., Ng., NG., ny.

Művei

• 1884 Az Álmos-monda. Mythologiai tanulmány. Sepsi-Szent-György, 1884. (Különny. a Székely Nemzetből: Emese álma c.).
• 1886 Adatok a székelyek eredetéhez és egykori lakhelyéhez. Sepsi-Szent-György, 1883-86. (Különny. a székely nemzeti múzeum Értesítőiből).
• 1895 A szkíták nemzetisége. Bpest, 1895. (Néprajzi Füzetek 3. Különnyomat az Ethnographiából 1894. «Egy pár szó a szkithákról» c.)
• Magyarország története a népvándorlás korában (A Szilágyi Sándor által szerk. Milleniumi Magyar történet I. k. 3. könyv. CCLIII-CCCLII. l.).
• 1900 A magyar viseletek története, Rajzolta és festette Nemes Mihály, szövegét írta… Bpest, 1900. 40 szines és 71 fekete táblával. (Ism. Arch. Értesítő 1900-1901).
• 1904 Budapest és vidéke az őskorban. Budapest.
• A székely nemzeti múzeum ismertetése
• Az emberiség statisztikája
• Az Aghaz nem és Koroniza ág
• A homárka név eredete
• Szláv nyomok Háromszéken
• Daczó Ferencz sírkőfelirata

Irodalom

• Akad. Ért. XXVI.
• M. Könyvészet 1895., 1897.
• Pallas Nagy Lexikona XII, 913; XVIII, 309.
• Vasárnapi Ujság 1895. 36. sz.

Külső hivatkozások

• Magyar Életrajzi Lexikon 1000-1990
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.   [1]