„Fantázia (zenemű)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Alecs.bot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: következő hozzáadása: es:Fantasía (música)
XZeroBot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: pl. javítása példáulra, Replaced: pl. → például
2. sor: 2. sor:


==A barokk és klasszikus zenében==
==A barokk és klasszikus zenében==
A [[barokk zene|barokk]]- és [[klasszikus zene|klasszikus zenében]] a fantáziák általában [[billentyűs hangszerek]]re íródtak, gyors futamokkal és némi [[fúga|fugatikus]] elemmel. A barokkból [[Johann Sebastian Bach]] ''Kromatikus fantázia és fúga'' ([[BWV 903]] – [[csemabaló]]), ''g-moll'' ill. ''c-moll fantázia és fúga'' (BWV 542, 537 – [[orgona (hangszer)|orgona]]) a példák, a klasszikból [[Wolfgang Amadeus Mozart]] ''d-moll fantáziá''ja ([[KV]]. 397 – [[fortepiano]]), de írtak fantáziákat más hangszerekre (pl. [[Georg Philipp Telemann]] [[hegedű]]- és [[fuvola]]fantáziái). [[Anglia|Angliában]] a [[gamba|gambákra]] írt műveket is jelentette.
A [[barokk zene|barokk]]- és [[klasszikus zene|klasszikus zenében]] a fantáziák általában [[billentyűs hangszerek]]re íródtak, gyors futamokkal és némi [[fúga|fugatikus]] elemmel. A barokkból [[Johann Sebastian Bach]] ''Kromatikus fantázia és fúga'' ([[BWV 903]] – [[csemabaló]]), ''g-moll'' ill. ''c-moll fantázia és fúga'' (BWV 542, 537 – [[orgona (hangszer)|orgona]]) a példák, a klasszikból [[Wolfgang Amadeus Mozart]] ''d-moll fantáziá''ja ([[KV]]. 397 – [[fortepiano]]), de írtak fantáziákat más hangszerekre (például [[Georg Philipp Telemann]] [[hegedű]]- és [[fuvola]]fantáziái). [[Anglia|Angliában]] a [[gamba|gambákra]] írt műveket is jelentette.


==A romantikus zenében==
==A romantikus zenében==

A lap 2008. november 23., 18:17-kori változata

A fantázia (angolul: fantasia,fantasy, németül: Fantasie, franciául: fantaisie): egy zenei műfaj, amelynek a gyökerei az improvizációban keresendők.

A barokk és klasszikus zenében

A barokk- és klasszikus zenében a fantáziák általában billentyűs hangszerekre íródtak, gyors futamokkal és némi fugatikus elemmel. A barokkból Johann Sebastian Bach Kromatikus fantázia és fúga (BWV 903csemabaló), g-moll ill. c-moll fantázia és fúga (BWV 542, 537 – orgona) a példák, a klasszikból Wolfgang Amadeus Mozart d-moll fantáziája (KV. 397 – fortepiano), de írtak fantáziákat más hangszerekre (például Georg Philipp Telemann hegedű- és fuvolafantáziái). Angliában a gambákra írt műveket is jelentette.

A romantikus zenében

Ugyan a fantázia a romantikus zene időszakában improvizációt jelentett, ezeket a műveket is rögzítették (pl.(Chopin, Schumann).

A kortárs zenében

A fantázia a kortárs zenében is jelen van, pl.

  • zene Zeneportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap