„Mennyiség” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Bot: következő hozzáadása: sk:Kvantita (filozofia) |
a Bot: pl. javítása példáulra, Replaced: pl. → például (2) |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
A '''mennyiség''' egy [[mérés]] eredményére vonatkozó kifejezés, mely a dolgok számát, irányát, számosságát határozza meg, vagy dolgok csoportjának, gyűjteményének megnevezést ad a számossága alapján ( |
A '''mennyiség''' egy [[mérés]] eredményére vonatkozó kifejezés, mely a dolgok számát, irányát, számosságát határozza meg, vagy dolgok csoportjának, gyűjteményének megnevezést ad a számossága alapján (például [[tucat]]). Többnyire a mennyiséget számmal jelöljük, amelyet egy [[mértékegység]] követ (ha szükséges), majd ezután megemlítjük magát a dolgot, aminek mennyiségét meghatározzuk. A pontos fogalmazáshoz mindkét [[rész]]re szükség van. |
||
===Példák=== |
===Példák=== |
||
8. sor: | 8. sor: | ||
Egy szám önmagában nem mennyiség, mint ahogyan a [[mértékegység]] sem. Amikor egy dologról van szó, használhatunk számnév helyett határozatlan névelőt is (pl.: egy autó – a magyarban ez nagyon hasonlít a számnévre), és ez akkor is igaz, amikor csoportos dologról beszélünk (pl.: egy [[tucat]] [[tojás]], egy [[pár]] [[fácán]]). |
Egy szám önmagában nem mennyiség, mint ahogyan a [[mértékegység]] sem. Amikor egy dologról van szó, használhatunk számnév helyett határozatlan névelőt is (pl.: egy autó – a magyarban ez nagyon hasonlít a számnévre), és ez akkor is igaz, amikor csoportos dologról beszélünk (pl.: egy [[tucat]] [[tojás]], egy [[pár]] [[fácán]]). |
||
A mennyiség egy nagyon egyszerű fogalom annak meghatározására, hogy „A nagyobb, mint B”. Az idézett példában egy olyan kifejezést mutattunk, amiből következik, hogy A-nak nagyobb mennyiség áll rendelkezésére valamiből (mint |
A mennyiség egy nagyon egyszerű fogalom annak meghatározására, hogy „A nagyobb, mint B”. Az idézett példában egy olyan kifejezést mutattunk, amiből következik, hogy A-nak nagyobb mennyiség áll rendelkezésére valamiből (mint például tömegből vagy tehetségből), mint B-nek; ha A-t és B-t egy rendezett listába tesszük, akkor A B után fog következni emelkedő lista esetén (és fordítva csökkenő esetén). |
||
A [[nyelvészet]]ben a mennyiség utalhat időtartamra, lásd: [[hosszúság (fonetika)]]. A mássalhangzók nagyobb mennyiségét [[kettős betű]]nek nevezzük, a magánhangzók hosszabb kiejtését [[hosszú magánhangzó]]nak. Az [[angol nyelv|angol]]ban nincsenek hosszú magánhangzók, de például a [[finn nyelv|finn]]ben és a [[magyar nyelv|magyar]]ban megkülönböztethetőek a két hosszúság (rövid és hosszú), az [[észt]] még ennél is differenciáltabb, három szintet ismernek (rövid, hosszú és nagyon hosszú). |
A [[nyelvészet]]ben a mennyiség utalhat időtartamra, lásd: [[hosszúság (fonetika)]]. A mássalhangzók nagyobb mennyiségét [[kettős betű]]nek nevezzük, a magánhangzók hosszabb kiejtését [[hosszú magánhangzó]]nak. Az [[angol nyelv|angol]]ban nincsenek hosszú magánhangzók, de például a [[finn nyelv|finn]]ben és a [[magyar nyelv|magyar]]ban megkülönböztethetőek a két hosszúság (rövid és hosszú), az [[észt]] még ennél is differenciáltabb, három szintet ismernek (rövid, hosszú és nagyon hosszú). |
A lap 2008. november 23., 17:33-kori változata
A mennyiség egy mérés eredményére vonatkozó kifejezés, mely a dolgok számát, irányát, számosságát határozza meg, vagy dolgok csoportjának, gyűjteményének megnevezést ad a számossága alapján (például tucat). Többnyire a mennyiséget számmal jelöljük, amelyet egy mértékegység követ (ha szükséges), majd ezután megemlítjük magát a dolgot, aminek mennyiségét meghatározzuk. A pontos fogalmazáshoz mindkét részre szükség van.
Példák
- egy alma, két alma, három alma, ahol az egész szám mellé nem kell mértékegységet (darab) írnunk
- 1,76 liter tej
- 500 ember
Egy szám önmagában nem mennyiség, mint ahogyan a mértékegység sem. Amikor egy dologról van szó, használhatunk számnév helyett határozatlan névelőt is (pl.: egy autó – a magyarban ez nagyon hasonlít a számnévre), és ez akkor is igaz, amikor csoportos dologról beszélünk (pl.: egy tucat tojás, egy pár fácán).
A mennyiség egy nagyon egyszerű fogalom annak meghatározására, hogy „A nagyobb, mint B”. Az idézett példában egy olyan kifejezést mutattunk, amiből következik, hogy A-nak nagyobb mennyiség áll rendelkezésére valamiből (mint például tömegből vagy tehetségből), mint B-nek; ha A-t és B-t egy rendezett listába tesszük, akkor A B után fog következni emelkedő lista esetén (és fordítva csökkenő esetén).
A nyelvészetben a mennyiség utalhat időtartamra, lásd: hosszúság (fonetika). A mássalhangzók nagyobb mennyiségét kettős betűnek nevezzük, a magánhangzók hosszabb kiejtését hosszú magánhangzónak. Az angolban nincsenek hosszú magánhangzók, de például a finnben és a magyarban megkülönböztethetőek a két hosszúság (rövid és hosszú), az észt még ennél is differenciáltabb, három szintet ismernek (rövid, hosszú és nagyon hosszú).
Lásd még: fizikai mennyiség