„Kopula” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
ArthurBot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: következő hozzáadása: ca:Verb atributiu
XZeroBot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: pl. javítása példáulra, Replaced: pl. → például (2)
1. sor: 1. sor:
A '''kopula''' (’kapcsolóige’) a [[nyelvészet]]ben az összetett mondatrészek segédszava, elsősorban ami az [[alany]]t a névszói vagy határozói [[állítmány|állítmánnyal]] köti össze (kopula: 'kötelék'), illetve azok a szószerkezetek, amelyek ebből származnak.
A '''kopula''' (’kapcsolóige’) a [[nyelvészet]]ben az összetett mondatrészek segédszava, elsősorban ami az [[alany]]t a névszói vagy határozói [[állítmány|állítmánnyal]] köti össze (kopula: 'kötelék'), illetve azok a szószerkezetek, amelyek ebből származnak.


A kopula gyakran a [[létige]], de a [[magyar nyelv|magyarban]] lehet a ''lesz, marad, múlik (valahány éves)'' igék származéka is. Egyes nyelvekben (pl. az [[angol nyelv|angolban]]) kopulatívak pl. a ’látszik, hangzik, hallatszik, érződik, tűnik, bizonyul valaminek/valamilyennek’, ’valamilyen íze, illata, tapintása van’ jelentésű igék; a magyarban azonban ezek nem kopulatívak, mert vagy ''‑nak/‑nek'' [[toldalék|ragos]] vonzatuk van, vagy egész más [[szószerkezet|szerkezettel]] fejezzük ki őket.
A kopula gyakran a [[létige]], de a [[magyar nyelv|magyarban]] lehet a ''lesz, marad, múlik (valahány éves)'' igék származéka is. Egyes nyelvekben (például az [[angol nyelv|angolban]]) kopulatívak például a ’látszik, hangzik, hallatszik, érződik, tűnik, bizonyul valaminek/valamilyennek’, ’valamilyen íze, illata, tapintása van’ jelentésű igék; a magyarban azonban ezek nem kopulatívak, mert vagy ''‑nak/‑nek'' [[toldalék|ragos]] vonzatuk van, vagy egész más [[szószerkezet|szerkezettel]] fejezzük ki őket.


==A magyarban==
==A magyarban==

A lap 2008. november 22., 16:46-kori változata

A kopula (’kapcsolóige’) a nyelvészetben az összetett mondatrészek segédszava, elsősorban ami az alanyt a névszói vagy határozói állítmánnyal köti össze (kopula: 'kötelék'), illetve azok a szószerkezetek, amelyek ebből származnak.

A kopula gyakran a létige, de a magyarban lehet a lesz, marad, múlik (valahány éves) igék származéka is. Egyes nyelvekben (például az angolban) kopulatívak például a ’látszik, hangzik, hallatszik, érződik, tűnik, bizonyul valaminek/valamilyennek’, ’valamilyen íze, illata, tapintása van’ jelentésű igék; a magyarban azonban ezek nem kopulatívak, mert vagy ‑nak/‑nek ragos vonzatuk van, vagy egész más szerkezettel fejezzük ki őket.

A magyarban

Összefüggés az állítmánnyal

Az alábbi táblázatban az állítmány aláhúzva, a kopula félkövér betűkkel szerepel.

Igei állítmány Mari biciklizik. nincs kopula
Névszói állítmány Mari ügyes . testetlen kopula
(a legtöbb más nyelvben itt is megjelenik)
Összetett állítmány
határozóval
névszóval

Mari a szobában van.
Ügyes voltál.

van kopula

Kopulatív igék

  Kopulatív állítmány
névszói része igei része (a kopula)
Pista orvos volt.
lesz.
lett.
maradt.
harmincéves múlt.

Jelen időben, (egyes és többes szám) harmadik személyben nem szerepel, ha az állítmány főnév vagy melléknév:

Pista orvos . Pistáék orvosok . ("van", ill. "vannak" nincs kitéve)

Jelen időben, harmadik személyben is szükséges azonban, ha az állítmány a valahol levést fejezi ki:

Pista a szobában van.

Ha egy kopulatív igéből egyéb mondatrészeket képzünk, utána is kopulának nevezhetjük:

Pista orvos akar lenni.Pista orvos lévén meggyógyította a gyereket.

Más nyelvekben

Az uráli nyelvek többségében gyakran elmarad, míg az indoeurópai nyelvekben általános használatú és igen gyakran rendhagyó ragozású (elsősorban a létige). Az orosz nyelvben ugyanakkor szintén nem szerepel jelen időben.

A létige kopulatív használatával szembenáll az ún. egzisztenciális használata, amikor nem azt fejezzük ki, hogy valami milyen, hanem hogy létezik, illetve rendelkezésre áll (például Van Pista az osztályunkban.).

Lásd még

Külső hivatkozások