Idegenszó-tár

Idegenszó-tár Fájl:Book pic.jpg
Szerző	Tótfalusi István
Sorozat	A magyar nyelv kézikönyvei sorozat 8. tagja
Kiadás
Kiadó	Tinta Könyvkiadó
Kiadás dátuma	Első kiadás: 2004, Második kiadás: 2005
Oldalak száma	1000 oldal
ISBN	963 7094 20 2
Sablon • Wikidata • Segítség

Könyvészeti adatok

Tótfalusi István: Idegenszó-tár
Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára

1000 oldal, B/5, keménytáblás
Budapest, Tinta Könyvkiadó
Első kiadás: 2004, Második kiadás: 2005
ISSN: 1589-4371
ISBN: 963 7094 20 2
A magyar nyelv kézikönyvei sorozat 8. tagja
Sorozatszerkesztő: Kiss Gábor

Tartalomjegyzék

Előszó	VII
Rövidítések	XVI
Felhasznált szótárak és lexikonok	XVII
Idegen szavak értelmezése és etimológiája	1
Idegen rövidítések feloldása és értelmezése	967

A szótár statisztikai adatai

1000 oldal, 28000 szócikk, 350 idegen rövidítés és betűszó feloldása. 36 szótár és lexikon felhasználásával készült.

Sajtóbemutató

Nyelvészeti szakkönyvek, szótárak vására és bemutatója
Az MTA Nyelvtudomány Intézetének tanácstermében (1068 Budapest, Benczúr u. 33.) 2004. november 9-én.

A könyvet bemutatatta Kiss Gábor, a Tinta Könyvkiadó igazgatója és Tótfalusi István, a könyv szerzője.

A szótár jellege, típusa

Az Idegenszó-tár mint alcíme is mutatja, azon kívül, hogy értelmezi, magyarázza a régi vagy új homályos jelentésű idegen szavakat, részletesen megadja azok etimológiáját, eredetét is.
A 28000 címszó közül jó néhány a klasszikus műveltség szavai közé tartozik, mások az elmúlt másfél évtizedben kerültek előtérbe a sajtó, a politika, a közgazdaság, az informatika, valamint a sportok és a művészetek nyelvében. Megtaláljuk benne az ifjúság és a divat nyelvének friss jövevényeit is.
„Minden szótár első gondja, hogy milyen és mekkora anyagot öleljen fel. Az idegen szavak esetében ráadásul el kell dönteni, hogy nyelvünk mely szavait minősítjük ilyennek. Egyszerűnek tetsző, de lényegre tapintó meghatározás: idegen a szó, ha a magyar anyanyelvűek nagy többsége annak érzi. Vagyis nem az eredet a döntő, hanem a nyelvérzék ítélete. Mert német eredetű a cél, példa, erkély, cérna, bognár, de idegennek aligha érzi őket valaki, mert már igen régen élnek velünk, hangrendjük és hangalakjuk a törzsökös magyar szavakéhoz idomult. Nem úgy a kalucsni, lichthóf, svindli, cugehőr – ezeket mindenki habozás nélkül idegennek minősíti, mert nem olyan régen érkeztek, és még nem volt idejük magyaros ruhát ölteni. Hasonló az ostya, papiros, taksa tégla esete: ezekről nem rí le a latin eredet, bezzeg a reproduktív, intelligencia vagy installáció rögtön elárulja származását.
Ha már tudjuk, honnan meríthetünk, a következő kérdés, hogy mennyit. Ez persze jócskán függ az elképzelt terjedelemtől. Mivel a kiadó ennek nem szabott szűk határt, célul lehetett kitűzni, hogy a köznyelvi szóanyag mellett igen sokféle szakma, tudomány, művészet, sport és más terület szókincsének tekintélyes szeletét is bemutatjuk. A bibliográfiában felsorolt magyar lexikonok és szakszótárak nagyjából jelzik a merítés tágasságát. Az így egybegyűlt törzsanyagot egészítik ki olyan szavak, amelyek az elmúlt másfél évtizedben kerültek előtérbe a sajtó, a közgazdaság, a politika, a híradástechnika, a sportok és a művészetek nyelvében (hogy csak a legfontosabb területeket érintsem), de helyet kaptak az ifjúság és a divatok nyelvének friss jövevényei is.
A főrészben, amely minden szócikkhez kimerítő etimológiát ad, legfőképp egyes szavak szerepelnek, szerény számban pedig két-három, esetleg négytagú kifejezések, túlnyomórészt jelzős és elöljárós szerkezetek. A függelékben általánosan használt idegen rövidítések és betűszók találhatók betűrendben (mintegy 350 tétel), feloldással, az idegen szöveg kiejtésével és értelmezésével, de már a szóeredet, magyarázata nélkül.”

Rövidítésjegyzék

áll	állattan	ill.	illetve, illetőleg	ol	olasz
alném	alnémet	inf	informatika	óprov	óprovanszál
am ang	amerikai angol	irod	irodalom, irodalmi	opt	optika
anat	anatómia	izl	izlandi	or	orosz
ang	angol	jap	japán	orv	orvosi
ar	arab	ját	játék	óskand	óskandináv
ásv	ásványtan	jidd	jiddis	ökol	ökológia
átv	átvitt értelemben	jog	jogtudomány	ölt	öltözködés
auszt ném	ausztriai német	kat	katonai	pej	pejoratív
baj-oszt	bajor-osztrák	kém	kémia	pl.	például
bef	befejezett	ker	kereskedelem	pol	politika
biokém	biokémia	késő lat	késő latin	port	portugál
biol	biológia	kf	középfok	prov	provanszál
birt	birtokos (eset)	kfn	középfelnémet	rég	régészet
bizt	bizalmas	kfr	középfrancia	rep	repülés
bút	bútor	kholl	középholland	ret	retorika
c.	című, címen	kics	kicsinyító képzős	ritk	ritkán használatos
cig	cigány	kk lat	középkori latin	rom	román
csill	csillagászat	koh	kohászat	röv	rövidítve, rövidítés
dipl	diplomácia	konyha	konyhaművészet	seml	semlegesnemű
div	divat	könyvt	könyvtártudomány	skand	skandináv
egyipt	egyiptomi	közg	közgazdaságtan	sp	spanyol
élelm	élelmiszer(ipar)	közig	közigazgatás	stil	stilisztika
ép	építészet	közl	közlekedés	számtech	számítástechnika
ered	eredetileg	lat	latin	szansz	szanszkrit
esz	egyes szám	lél	lélektan	szem	személy
euf	eufemizmus	lengy	lengyel	szính	színház
felsz	felszólító mód	magfiz	magfizika	szlk	szlovák
fényk	fényképezés	magy	magyar	szln	szlovén
ff	felsőfok	mat	matematika	szoc	szociológia
fil	filozófia	megsz	megszólító eset	távk	távközlés
film	filmművészet	met	meterológia	tbsz	többes szám
fiz	fizika	mezőg	mezőgazdaság	text	textilipar
földr	földrajz	mit	mitológia	ti.	tudniillik
fn	főnév	mn	melléknév	tkp.	tulajdnképpen
fr	francdia	műsz	műszaki	tör	török
gen	genetika	műv	művészet	tört	történelem
geol	geológia	ném	német	tréf	tréfás
geom	geometria	névm	névmás	tud	tudományos
gör	görög	népi lat	népi latin	tud lat	tudományos latin
gúny	gúnyos	népr	néprajz	ua.	ugyanaz
gyak	gyakorító	ngykz	nagyító képzős	úfn	újfelnémet
gyógysz	gyógyszerészet	nn	nőnemű	ui.	ugyanis
hajó	hejózás	norv	norvég	újgör	újgörög
hangut	hangutánzó(szó)	növ	növénytan	újk lat	újkori latin
hat	határozószó	nyelvt	nyelvtudomány	űrk	űrkutatás
hazai ném	hazai námet	nyj	nyelvjárás	vall	vallás
héb	héber	nyomd	nyomdászat	vill	villamosság
her	heraldika	óang	óangol	vsz	valószínűség
hiv	hivatalos	ófn	ófelnémet
hn	hímnemű	ófr	ófrancia
holl	holland	óizl	óizlandi
horv	hovát	okt	oktatás

A szótár készítése során felhasznált irodalom

• Bakos Ferenc: Idegenszavak és kifejezések szótára. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1994.
• Barnhart, Robert K.: Chamberts Dictionary of Etimology. Vhambers, New York, 1988.
• Barta Lajos: Pszichológiai értelmező szótár. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1981.
• Benő Lóránd (főszerk.): A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. 1-3. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1967-1976.
• Bíró Endre: Magyar jogi kisszótár. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1996.
• Bölcskei G.-Lenkey I.: Idegen eredetű vallási szavak és fogalmak szótára. Ethnika Alapítvány, Debrecen, 1991
• Brencsán János: Új orvosi szótár. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1983.
• Brewer’s Dictionary of Phrase and Fable. Cassel, london, 1970.
• Chamber’s Twentieth Century Dictionary. Chambers, London, 1954.
• Das Herkunftswörterbuch. Duden, 1997.
• Etyimologicseszkij Szlovarj Russzkava Jazika. Progresz, Moszkva1987.
• Grosses Fremdwörterbuch. VEB Bibliographisches Institut, Leipzig, 1979.
• Györkösy Alajos-Kapitánffy István-Tegyei Imre: Ógörög-magyar nagyszótár. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1993.
• Kiss Gábor (főszerk): Magyar szókincstár. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 1998.
• Kluge, Friedrich: Etymologisches Wörterbuch der deutschen Sprache. De Fruyter, Berlin, 1999.
• Küpper, Heinz: Illustriertes Lexikon der deutschen Umgangsprache. Klett, Stuttgart, 1982.
• Magyar Nagylexikon. 1-18. Akadémiai Kiadó-Magyar Nagylexikon Kiadó, Budapest, 1993-2004.
• Microsoft Press Számítógépszótár. SZAK Kiadó, Bicske, 1999.
• Műszévettörténeti ABC. Terra, Budapest, 1961.
• Nouveau Dictionnaire Étymologique. Larousse, paris, 1971.
• Oliveri, Dante: Dizionario Etimologico Italiano. Ceschina, Milano, 1961.
• Oxford Essential Dictionary of Foreign Terms in English. Berkeley, New York, 1999.
• PC és internet számítástechnikai értelmező szótár. Panem, budapest, 2000.
• Rathmann János: Idegen szavak a filozófiában. Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1988.
• Skeat, WalterW.: A Concise Etymological Dictionary of the English Language. Clarendon press, oxford, 1911.
• Tótfalusi István: Idegen szavaink etimológiai szótára. Anno Könyvkiadó, Budapest, 2000.
• Verbényi István-Arató Miklós: Liturgikus lexikon. Ecclesia, Budapest, 1990.
• Vértesy Miklós: Könyvtárosok kislexikona. Múzsák Közművelődési Kiadó, Budapest, 1987.
• Világirodalmi Lexikon. 1-18. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970-1995.
• Wahrig, Gerhard: Das grosse deutsche Wörterbuch. C. Bertelsmann, Gütersloh, 1967.
• Walde-Hoffmann: Lateinisches etymologisches Wörterbuch. Carl Winter, Heidelberg, 1965.
• Wessén, Elias: Vara ord. Esselte, Nacka, 1982.
• Wolf, Siegmund A.: Wörterbuch des Rotwelschen. Bibliographisches Institut, Mannheim, 1956.
• Wolf, Siegmund A.:Jiddisches Wörterbuch. Bibliographisches Institut, Mannheim, 1962.
• World Book Dictionary. The World Book Inc., Chicago, London, 1992.
• Zádor Anna: Építészeti szakszótár. Corvina Kiadó, Budapest, 1984.

A szótár szócikkeinek szerkezete

Fájl:Szócikk.jpg

A szótárhoz hasonló szótárak a mai magyar könyvpiacon

• Bakos Ferenc: Idegen szavak és kifejezések szótára. Budepest, Akadémiai Kiadó, 2007.

A sokáig egyeduralkodó, már-már klasszikus Bakos-féle Idegen szavak és kifejezések szótárának átdolgozott és felújított kiadása. A címszóanyagot főként az informatika, jog, közgazdaságtan, a műszaki tudományok és a természettudományok területén bővítették és korszerűsítették. Az első kiadás óta eltelt idő alatt ezek a szakterületek jelentősen fejlődtek, amelynek hatása a nyelvi változásokon, új szavak keletkezésén és elterjedésén is lemérhető. A szótár több mint 30 000 címszót tartalmaz.

• Tolcsvai Nagy Gábor: Idegen szavak szótára. Budapest, Osiris Kiadó, 2007.

A kötet a ma használatos idegen szavak javát értelmezi az ed­digi legnagyobb terjedelemben, több mint 36 000 címszóval. A könyv szóanyaga bemutatja a hagyományos műveltség leg­fontosabb elemeit (főképp ógörög, latin, francia és német eredetű szavak sorában) és a mai kultúra, tudomány, a min­dennapi érintkezés legfrissebb kifejezéseit (orvostudomány, biológia, etológia, pszichológia, csillagászat, történelem, iro­dalomtudomány, film, zene, informatika, az Európai Unióval kapcsolatos kifejezések stb.). Az egyes szavak, kifejezések je­lentésének leírásában a szótár törekszik a magyar megfelelő megtalálására, emellett mindig kifejtő jelentésmeghatározást is ad. Bár a szavakra összpontosít, számos idegen eredetű ki­fejezést, mozaikszót, rövidítést és csak szóösszetételben hasz­nálatos nyelvi elemet tartalmaz. A szócikkek tájékoztatnak a szavak magyar írásváltozatairól, eredetükről, valamint kiejté­sükről is.

Részletek a szótárból

abakusz ✧ mat ókori görög számolótábla (amelyet finom porral hintettek be, hogy írni lehessen rá)
✧ ép oszlopfõ vagy pillérfõ felsõ, négyzetes vagy kerek záróeleme
⊗ lat abacus ← gör abaksz, abakosz ‘szavazatszámláló tábla, deszkalap ‘ ← (?) héb abháq ‘por’

aberráns ✧ rendellenes, a szabályostól vagy megszokottól eltérõ, elütõ
⊗ lat aberrans ‘ua.’ ← aberrare, aberratum ‘eltéved, eltévelyedik’: ab- ‘el’ | errare ‘téved, tévelyeg’
Lásd még ERRATA, ERROR

fregoli ✧ ölt visszájára fordítva is viselhetõ ruha-darab
⊗ a mennyezetig felhúzható ruhaszárító szerkezet
⊗ Leopoldo Fregoli 19. századi olasz átváltozó mûvész nevébõl (a 'szárító' jelentés egy márka-névbõl ered)

huka ✧ vízipipa
⊗ang hookah ← urdu huka 'ua.' ← ar hukka 'szelence, edény'

referátum ✧ hiv beszámoló
✧ hiv jelentéstétel, elóterjesztés
✧ okt egy téma önálló kidolgozása és előadása (iskolában egyetemen)
⊗ ném Referat 'ua.' ← lat felsz referat 'számoljon be',
lásd REFERÁL (a téves ~ latinosításból ered, a Diktat→diktátum és hasonló szópárok hamis analógiájára,
a latinban ui. nincs *referare ige)

A szótár újdonsága a magyar szótárirodalomban

A szótár egyedülálló újdonsága, hogy a magyar szótárirodalomban először ismerteti részletesen a szavak etimológiáját. A magyar nyelv idegen szavainak eddigi szótárai csupán röviden, jelzésszerűen utaltak az egyes szavak eredetére. Az Idegenszó-tár páratlan módon, hatalmas nemzetközi szakirodalomra támaszkodva adja meg minden címszó esetében azt a fellelhető legősibb nyelvet, amely a szó ismert forrása. A szerző nem elégszik meg a forrásnyelv közlésével, hanem aprólékos filológiai munka eredményeképpen lépésenként ismerteti azokat a közvetítő és átadó nyelveket, amelyeken keresztül a szó nyelvünkbe került. Bemutatja azt az izgalmas utat, amely során az ősi jelentésből, az ősi szóalakból létrejött a magyar nyelvben ma használatos jelentés és szóalak.
Az Idegenszó-tár segítséget nyújt az idegen szavak helyesírásában, és ahol szükséges feltünteti a szó helyes kiejtését is. Függelékében közli több mint 300 idegen rövidítés, idegen mozaikszó feloldását és értelmezését.