„Idegenszó-tár” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
859. sor: | 859. sor: | ||
== A szótárhoz hasonló szótárak a mai magyar könyvpiacon == |
== A szótárhoz hasonló szótárak a mai magyar könyvpiacon == |
||
*Bakos Ferenc: Idegen szavak és kifejezések szótára. Budepest, Akadémiai Kiadó, 2007. |
*Bakos Ferenc: Idegen szavak és kifejezések szótára. Budepest, Akadémiai Kiadó, 2007. |
||
A sokáig egyeduralkodó, már-már klasszikus Bakos-féle Idegen szavak és kifejezések szótárának átdolgozott és felújított kiadása. A címszóanyagot főként az informatika, jog, közgazdaságtan, a műszaki tudományok és a természettudományok területén bővítették és korszerűsítették. Az első kiadás óta eltelt idő alatt ezek a szakterületek jelentősen fejlődtek, amelynek hatása a nyelvi változásokon, új szavak keletkezésén és elterjedésén is lemérhető. A szótár több mint 30 000 címszót tartalmaz. |
|||
⚫ | |||
⚫ | |||
A kötet a ma használatos idegen szavak javát értelmezi az eddigi legnagyobb terjedelemben, több mint 36 000 címszóval. A könyv szóanyaga bemutatja a hagyományos műveltség legfontosabb elemeit (főképp ógörög, latin, francia és német eredetű szavak sorában) és a mai kultúra, tudomány, a mindennapi érintkezés legfrissebb kifejezéseit (orvostudomány, biológia, etológia, pszichológia, csillagászat, történelem, irodalomtudomány, film, zene, informatika, az Európai Unióval kapcsolatos kifejezések stb.). Az egyes szavak, kifejezések jelentésének leírásában a szótár törekszik a magyar megfelelő megtalálására, emellett mindig kifejtő jelentésmeghatározást is ad. Bár a szavakra összpontosít, számos idegen eredetű kifejezést, mozaikszót, rövidítést és csak szóösszetételben használatos nyelvi elemet tartalmaz. A szócikkek tájékoztatnak a szavak magyar írásváltozatairól, eredetükről, valamint kiejtésükről is. |
|||
== Részletek a szótárból == |
== Részletek a szótárból == |
A lap 2008. november 21., 19:40-kori változata
Idegenszó-tár Fájl:Book pic.jpg | |
Szerző | Tótfalusi István |
Sorozat | A magyar nyelv kézikönyvei sorozat 8. tagja |
Kiadás | |
Kiadó | Tinta Könyvkiadó |
Kiadás dátuma | Első kiadás: 2004, Második kiadás: 2005 |
Oldalak száma | 1000 oldal |
ISBN | 963 7094 20 2 |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Könyvészeti adatok
Tótfalusi István: Idegenszó-tár
Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára
1000 oldal, B/5, keménytáblás
Budapest, Tinta Könyvkiadó
Első kiadás: 2004, Második kiadás: 2005
ISSN: 1589-4371
ISBN: 963 7094 20 2
A magyar nyelv kézikönyvei sorozat 8. tagja
Sorozatszerkesztő: Kiss Gábor
Tartalomjegyzék
Előszó | VII |
Rövidítések | XVI |
Felhasznált szótárak és lexikonok | XVII |
Idegen szavak értelmezése és etimológiája | 1 |
Idegen rövidítések feloldása és értelmezése | 967 |
A szótár statisztikai adatai
1000 oldal, 28000 szócikk, 350 idegen rövidítés és betűszó feloldása. 36 szótár és lexikon felhasználásával készült.
Sajtóbemutató
Nyelvészeti szakkönyvek, szótárak vására és bemutatója
Az MTA Nyelvtudomány Intézetének tanácstermében (1068 Budapest, Benczúr u. 33.) 2004. november 9-én.
A könyvet bemutatatta Kiss Gábor, a Tinta Könyvkiadó igazgatója és Tótfalusi István, a könyv szerzője.
A szótár jellege, típusa
Az Idegenszó-tár mint alcíme is mutatja, azon kívül, hogy értelmezi, magyarázza a régi vagy új homályos jelentésű idegen szavakat, részletesen megadja azok etimológiáját, eredetét is.
A 28000 címszó közül jó néhány a klasszikus műveltség szavai közé tartozik, mások az elmúlt másfél évtizedben kerültek előtérbe a sajtó, a politika, a közgazdaság, az informatika, valamint a sportok és a művészetek nyelvében. Megtaláljuk benne az ifjúság és a divat nyelvének friss jövevényeit is.
„Minden szótár első gondja, hogy milyen és mekkora anyagot öleljen fel. Az idegen szavak esetében ráadásul el kell dönteni, hogy nyelvünk mely szavait minősítjük ilyennek. Egyszerűnek tetsző, de lényegre tapintó meghatározás: idegen a szó, ha a magyar anyanyelvűek nagy többsége annak érzi. Vagyis nem az eredet a döntő, hanem a nyelvérzék ítélete. Mert német eredetű a cél, példa, erkély, cérna, bognár, de idegennek aligha érzi őket valaki, mert már igen régen élnek velünk, hangrendjük és hangalakjuk a törzsökös magyar szavakéhoz idomult. Nem úgy a kalucsni, lichthóf, svindli, cugehőr – ezeket mindenki habozás nélkül idegennek minősíti, mert nem olyan régen érkeztek, és még nem volt idejük magyaros ruhát ölteni. Hasonló az ostya, papiros, taksa tégla esete: ezekről nem rí le a latin eredet, bezzeg a reproduktív, intelligencia vagy installáció rögtön elárulja származását.
Ha már tudjuk, honnan meríthetünk, a következő kérdés, hogy mennyit. Ez persze jócskán függ az elképzelt terjedelemtől. Mivel a kiadó ennek nem szabott szűk határt, célul lehetett kitűzni, hogy a köznyelvi szóanyag mellett igen sokféle szakma, tudomány, művészet, sport és más terület szókincsének tekintélyes szeletét is bemutatjuk. A bibliográfiában felsorolt magyar lexikonok és szakszótárak nagyjából jelzik a merítés tágasságát. Az így egybegyűlt törzsanyagot egészítik ki olyan szavak, amelyek az elmúlt másfél évtizedben kerültek előtérbe a sajtó, a közgazdaság, a politika, a híradástechnika, a sportok és a művészetek nyelvében (hogy csak a legfontosabb területeket érintsem), de helyet kaptak az ifjúság és a divatok nyelvének friss jövevényei is.
A főrészben, amely minden szócikkhez kimerítő etimológiát ad, legfőképp egyes szavak szerepelnek, szerény számban pedig két-három, esetleg négytagú kifejezések, túlnyomórészt jelzős és elöljárós szerkezetek. A függelékben általánosan használt idegen rövidítések és betűszók találhatók betűrendben (mintegy 350 tétel), feloldással, az idegen szöveg kiejtésével és értelmezésével, de már a szóeredet, magyarázata nélkül.”[1]
Rövidítésjegyzék
áll | állattan | ill. | illetve, illetőleg | ol | olasz |
alném | alnémet | inf | informatika | óprov | óprovanszál |
am ang | amerikai angol | irod | irodalom, irodalmi | opt | optika |
anat | anatómia | izl | izlandi | or | orosz |
ang | angol | jap | japán | orv | orvosi |
ar | arab | ját | játék | óskand | óskandináv |
ásv | ásványtan | jidd | jiddis | ökol | ökológia |
átv | átvitt értelemben | jog | jogtudomány | ölt | öltözködés |
auszt ném | ausztriai német | kat | katonai | pej | pejoratív |
baj-oszt | bajor-osztrák | kém | kémia | pl. | például |
bef | befejezett | ker | kereskedelem | pol | politika |
biokém | biokémia | késő lat | késő latin | port | portugál |
biol | biológia | kf | középfok | prov | provanszál |
birt | birtokos (eset) | kfn | középfelnémet | rég | régészet |
bizt | bizalmas | kfr | középfrancia | rep | repülés |
bút | bútor | kholl | középholland | ret | retorika |
c. | című, címen | kics | kicsinyító képzős | ritk | ritkán használatos |
cig | cigány | kk lat | középkori latin | rom | román |
csill | csillagászat | koh | kohászat | röv | rövidítve, rövidítés |
dipl | diplomácia | konyha | konyhaművészet | seml | semlegesnemű |
div | divat | könyvt | könyvtártudomány | skand | skandináv |
egyipt | egyiptomi | közg | közgazdaságtan | sp | spanyol |
élelm | élelmiszer(ipar) | közig | közigazgatás | stil | stilisztika |
ép | építészet | közl | közlekedés | számtech | számítástechnika |
ered | eredetileg | lat | latin | szansz | szanszkrit |
esz | egyes szám | lél | lélektan | szem | személy |
euf | eufemizmus | lengy | lengyel | szính | színház |
felsz | felszólító mód | magfiz | magfizika | szlk | szlovák |
fényk | fényképezés | magy | magyar | szln | szlovén |
ff | felsőfok | mat | matematika | szoc | szociológia |
fil | filozófia | megsz | megszólító eset | távk | távközlés |
film | filmművészet | met | meterológia | tbsz | többes szám |
fiz | fizika | mezőg | mezőgazdaság | text | textilipar |
földr | földrajz | mit | mitológia | ti. | tudniillik |
fn | főnév | mn | melléknév | tkp. | tulajdnképpen |
fr | francdia | műsz | műszaki | tör | török |
gen | genetika | műv | művészet | tört | történelem |
geol | geológia | ném | német | tréf | tréfás |
geom | geometria | névm | névmás | tud | tudományos |
gör | görög | népi lat | népi latin | tud lat | tudományos latin |
gúny | gúnyos | népr | néprajz | ua. | ugyanaz |
gyak | gyakorító | ngykz | nagyító képzős | úfn | újfelnémet |
gyógysz | gyógyszerészet | nn | nőnemű | ui. | ugyanis |
hajó | hejózás | norv | norvég | újgör | újgörög |
hangut | hangutánzó(szó) | növ | növénytan | újk lat | újkori latin |
hat | határozószó | nyelvt | nyelvtudomány | űrk | űrkutatás |
hazai ném | hazai námet | nyj | nyelvjárás | vall | vallás |
héb | héber | nyomd | nyomdászat | vill | villamosság |
her | heraldika | óang | óangol | vsz | valószínűség |
hiv | hivatalos | ófn | ófelnémet | ||
hn | hímnemű | ófr | ófrancia | ||
holl | holland | óizl | óizlandi | ||
horv | hovát | okt | oktatás |
A szótár készítése során felhasznált irodalom
- Bakos Ferenc: Idegenszavak és kifejezések szótára. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1994.
- Barnhart, Robert K.: Chamberts Dictionary of Etimology. Vhambers, New York, 1988.
- Barta Lajos: Pszichológiai értelmező szótár. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1981.
- Benő Lóránd (főszerk.): A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. 1-3. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1967-1976.
- Bíró Endre: Magyar jogi kisszótár. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1996.
- Bölcskei G.-Lenkey I.: Idegen eredetű vallási szavak és fogalmak szótára. Ethnika Alapítvány, Debrecen, 1991
- Brencsán János: Új orvosi szótár. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1983.
- Brewer’s Dictionary of Phrase and Fable. Cassel, london, 1970.
- Chamber’s Twentieth Century Dictionary. Chambers, London, 1954.
- Das Herkunftswörterbuch. Duden, 1997.
- Etyimologicseszkij Szlovarj Russzkava Jazika. Progresz, Moszkva1987.
- Grosses Fremdwörterbuch. VEB Bibliographisches Institut, Leipzig, 1979.
- Györkösy Alajos-Kapitánffy István-Tegyei Imre: Ógörög-magyar nagyszótár. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1993.
- Kiss Gábor (főszerk): Magyar szókincstár. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 1998.
- Kluge, Friedrich: Etymologisches Wörterbuch der deutschen Sprache. De Fruyter, Berlin, 1999.
- Küpper, Heinz: Illustriertes Lexikon der deutschen Umgangsprache. Klett, Stuttgart, 1982.
- Magyar Nagylexikon. 1-18. Akadémiai Kiadó-Magyar Nagylexikon Kiadó, Budapest, 1993-2004.
- Microsoft Press Számítógépszótár. SZAK Kiadó, Bicske, 1999.
- Műszévettörténeti ABC. Terra, Budapest, 1961.
- Nouveau Dictionnaire Étymologique. Larousse, paris, 1971.
- Oliveri, Dante: Dizionario Etimologico Italiano. Ceschina, Milano, 1961.
- Oxford Essential Dictionary of Foreign Terms in English. Berkeley, New York, 1999.
- PC és internet számítástechnikai értelmező szótár. Panem, budapest, 2000.
- Rathmann János: Idegen szavak a filozófiában. Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1988.
- Skeat, WalterW.: A Concise Etymological Dictionary of the English Language. Clarendon press, oxford, 1911.
- Tótfalusi István: Idegen szavaink etimológiai szótára. Anno Könyvkiadó, Budapest, 2000.
- Verbényi István-Arató Miklós: Liturgikus lexikon. Ecclesia, Budapest, 1990.
- Vértesy Miklós: Könyvtárosok kislexikona. Múzsák Közművelődési Kiadó, Budapest, 1987.
- Világirodalmi Lexikon. 1-18. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970-1995.
- Wahrig, Gerhard: Das grosse deutsche Wörterbuch. C. Bertelsmann, Gütersloh, 1967.
- Walde-Hoffmann: Lateinisches etymologisches Wörterbuch. Carl Winter, Heidelberg, 1965.
- Wessén, Elias: Vara ord. Esselte, Nacka, 1982.
- Wolf, Siegmund A.: Wörterbuch des Rotwelschen. Bibliographisches Institut, Mannheim, 1956.
- Wolf, Siegmund A.:Jiddisches Wörterbuch. Bibliographisches Institut, Mannheim, 1962.
- World Book Dictionary. The World Book Inc., Chicago, London, 1992.
- Zádor Anna: Építészeti szakszótár. Corvina Kiadó, Budapest, 1984.
A szótár szócikkeinek szerkezete
A szótárhoz hasonló szótárak a mai magyar könyvpiacon
- Bakos Ferenc: Idegen szavak és kifejezések szótára. Budepest, Akadémiai Kiadó, 2007.
A sokáig egyeduralkodó, már-már klasszikus Bakos-féle Idegen szavak és kifejezések szótárának átdolgozott és felújított kiadása. A címszóanyagot főként az informatika, jog, közgazdaságtan, a műszaki tudományok és a természettudományok területén bővítették és korszerűsítették. Az első kiadás óta eltelt idő alatt ezek a szakterületek jelentősen fejlődtek, amelynek hatása a nyelvi változásokon, új szavak keletkezésén és elterjedésén is lemérhető. A szótár több mint 30 000 címszót tartalmaz.
- Tolcsvai Nagy Gábor: Idegen szavak szótára. Budapest, Osiris Kiadó, 2007.
A kötet a ma használatos idegen szavak javát értelmezi az eddigi legnagyobb terjedelemben, több mint 36 000 címszóval. A könyv szóanyaga bemutatja a hagyományos műveltség legfontosabb elemeit (főképp ógörög, latin, francia és német eredetű szavak sorában) és a mai kultúra, tudomány, a mindennapi érintkezés legfrissebb kifejezéseit (orvostudomány, biológia, etológia, pszichológia, csillagászat, történelem, irodalomtudomány, film, zene, informatika, az Európai Unióval kapcsolatos kifejezések stb.). Az egyes szavak, kifejezések jelentésének leírásában a szótár törekszik a magyar megfelelő megtalálására, emellett mindig kifejtő jelentésmeghatározást is ad. Bár a szavakra összpontosít, számos idegen eredetű kifejezést, mozaikszót, rövidítést és csak szóösszetételben használatos nyelvi elemet tartalmaz. A szócikkek tájékoztatnak a szavak magyar írásváltozatairól, eredetükről, valamint kiejtésükről is.
Részletek a szótárból
abakusz ✧ mat ókori görög számolótábla (amelyet
finom porral hintettek be, hogy írni lehessen
rá)
✧ ép oszlopfõ vagy pillérfõ felsõ, négyzetes vagy
kerek záróeleme
⊗ lat abacus ← gör abaksz, abakosz ‘szavazatszámláló
tábla, deszkalap ‘ ← (?) héb abháq ‘por’
aberráns ✧ rendellenes, a szabályostól vagy
megszokottól eltérõ, elütõ
⊗ lat aberrans ‘ua.’ ← aberrare, aberratum ‘eltéved,
eltévelyedik’: ab- ‘el’ | errare ‘téved, tévelyeg’
Lásd még ERRATA, ERROR
fregoli ✧ ölt visszájára fordítva is viselhetõ ruha-darab
⊗ a mennyezetig felhúzható ruhaszárító szerkezet
⊗ Leopoldo Fregoli 19. századi olasz átváltozó mûvész nevébõl (a 'szárító' jelentés egy
márka-névbõl ered)
huka ✧ vízipipa
⊗ang hookah ← urdu huka 'ua.' ← ar hukka 'szelence, edény'
referátum ✧ hiv beszámoló
✧ hiv jelentéstétel, elóterjesztés
✧ okt egy téma önálló kidolgozása és előadása (iskolában egyetemen)
⊗ ném Referat 'ua.' ← lat felsz referat 'számoljon be',
lásd REFERÁL (a téves ~ latinosításból ered, a Diktat→diktátum és hasonló szópárok hamis analógiájára,
a latinban ui. nincs *referare ige)
A szótár újdonsága a magyar szótárirodalomban
A szótár egyedülálló újdonsága, hogy a magyar szótárirodalomban először ismerteti részletesen a szavak etimológiáját. A magyar nyelv idegen szavainak eddigi szótárai csupán röviden, jelzésszerűen utaltak az egyes szavak eredetére. Az Idegenszó-tár páratlan módon, hatalmas nemzetközi szakirodalomra támaszkodva adja meg minden címszó esetében azt a fellelhető legősibb nyelvet, amely a szó ismert forrása. A szerző nem elégszik meg a forrásnyelv közlésével, hanem aprólékos filológiai munka eredményeképpen lépésenként ismerteti azokat a közvetítő és átadó nyelveket, amelyeken keresztül a szó nyelvünkbe került. Bemutatja azt az izgalmas utat, amely során az ősi jelentésből, az ősi szóalakból létrejött a magyar nyelvben ma használatos jelentés és szóalak.
- ↑ Tótfalusi István: Idegenszó-tár, Tinta Könyvkiadó, 2004