„Andreas Karlstadt” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a „Protestánsok” kategória eltávolítva; „Protestáns egyházi személyek” kategória hozzáadva (a HotCatet használva) |
a Bot: következő hozzáadása: la:Andreas Carlostadius |
||
12. sor: | 12. sor: | ||
[[Kategória:Reformáció]] |
[[Kategória:Reformáció]] |
||
[[Kategória:Protestáns egyházi személyek]] |
[[Kategória:Protestáns egyházi személyek]] |
||
[[en:Andreas Karlstadt]] |
[[en:Andreas Karlstadt]] |
||
18. sor: | 17. sor: | ||
[[de:Andreas Bodenstein]] |
[[de:Andreas Bodenstein]] |
||
[[es:Andreas Karlstadt]] |
[[es:Andreas Karlstadt]] |
||
⚫ | |||
[[fr:Andreas Bodenstein]] |
[[fr:Andreas Bodenstein]] |
||
[[it:Andrea Carlostadio]] |
[[it:Andrea Carlostadio]] |
||
[[la:Andreas Carlostadius]] |
|||
[[no:Andreas Karlstadt]] |
[[no:Andreas Karlstadt]] |
||
[[ru:Карлштадт]] |
[[ru:Карлштадт]] |
||
⚫ |
A lap 2008. november 18., 17:27-kori változata
Andreas Karlstadt (Carolostadius, eredeti nevén Andreas Bodenstein), (Karsltadt (Frankföld), 1483 előtt - Bázel, 1541 karácsonyán) német reformátor.
Életpályája
Bölcsészeti s hittudományi alapműveltségét olasz egyetemeken nyerte. 1508-ban Wittenbergen a gyakorlati lelkészi pályára lépett; 1517-ben Lutherhez csatlakozott s az 1519. évi lipcsei szóvitán több napon át védelmezte Eckkel szemben az Ágoston-féle tantételeket. Részben ő volt a reformátori párt vezére Luther wartburgi tartózkodása alatt és 1521 karácsonyán az úrvacsorát német beszéd kíséretében két szín alatt szolgáltatta ki. Ezután Wittenbergbe menekült zwickaui rajongókhoz csatlakozott; ezekkel együtt a régi isteni tisztelet felforgatására, az oltárok és képek összetördelésére lelkesítette a népet, ami Luthert wartburgi fogságának elhagyására késztette. Visszatérvén Luther, a zwickaui rajongókat a szász választó-fejedelemségből kiűzette, Karlstadttal pedig megfogadtatta, hogy többé kezdeményezőleg nem avatkozik a reformáció munkájába; ám Karlstadt már 1523-ban Orlamündben ismét a képek tördelésére izgatta a népet, egyszersmind egyházi beszédeiben szenvedélyesen kikelt Luther úrvacsorai tana ellen. Amikor ezek következtében Bölcs Frigyes a szász fejedelemségből kitiltotta Karlstadot, ő Luther nyílt ellenségeként lépett fel és alkalmat szolgáltatott az első úrvacsorai vitára. Később, amikor lázadásban való részvétellel vádolták és üldözték, Luthernél keresett menedéket; Luther közbenjárására megvonhatta magát Kembergben, ahol földműveléssel és kereskedéssel kereste kenyerét; de 1528-ban folytatta képromboló tevékenységét, ezért Svájcba kellett menekülnie, ahol előbb Altstättenben volt lelkész, majd Zürichben diakónus, 1534 után Bázelben lelkész és teológiai tanár volt.
Lásd még
Forrás
- A Pallas Nagy Lexikona