„Veliki Preszlav” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
DragonBot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: következő módosítása: cu:Прѣѩславл҄ь (Блъгарі́ꙗ)
Peti610bot (vitalap | szerkesztései)
Bot:, Replaced: Image: → Kép:
1. sor: 1. sor:
<!--[[Kép:http://en.wikipedia.org/wiki/Image:Preslav-chariot.jpg|bélyegkép|jobbra|Arany lemezek mely Nagy Sándort ábrázolják egy égbe emelkedő 2 griff által húzott kocsiban]]
<!--[[Kép:http://en.wikipedia.org/wiki/Kép:Preslav-chariot.jpg|bélyegkép|jobbra|Arany lemezek mely Nagy Sándort ábrázolják egy égbe emelkedő 2 griff által húzott kocsiban]]
[[Kép:http://www.museum-preslav.com/engl/images/ogurlica.jpg|bélyegkép|jobbra|Nyaklánc 13 email díszítésű arany lemezzel és 7 függő medailonnal (a középsőn Szűz Mária képe látható)]]-->
[[Kép:http://www.museum-preslav.com/engl/images/ogurlica.jpg|bélyegkép|jobbra|Nyaklánc 13 email díszítésű arany lemezzel és 7 függő medailonnal (a középsőn Szűz Mária képe látható)]]-->
'''Veliki Preszlav''' ([[bolgár nyelv|bolgárul]]: Велики Преслав) város észak-kelet Bulgáriában, [[Sumen]] tartományban. [[2005]] szeptemberi adatok szerint, valamivel több mint 10 ezer lakosa van.
'''Veliki Preszlav''' ([[bolgár nyelv|bolgárul]]: Велики Преслав) város észak-kelet Bulgáriában, [[Sumen]] tartományban. [[2005]] szeptemberi adatok szerint, valamivel több mint 10 ezer lakosa van.

A lap 2008. november 16., 17:26-kori változata

Veliki Preszlav (bolgárul: Велики Преслав) város észak-kelet Bulgáriában, Sumen tartományban. 2005 szeptemberi adatok szerint, valamivel több mint 10 ezer lakosa van.

I. Simeon bolgár cár (893-927) alatt lett az 1. bolgár állam fővárosa, egészen 972-ig, amikor is a bizánci seregek elfoglalták. Eredetileg egy ókori település helyén lévő szláv helység volt. Simeon uralkodása alatt keresztény erődített nagyvárossá nőtte ki magát korakeresztény bazilikával (5. század), palota-komplexummal, iskolával (893-ban másodikként alapították, az elsőt Pliszkában 886-ban), vízvezetékhálózattal, kereskedelmi és kézműves központtal.

Régészeti kutatása 1897-ben V. Zlatarszki által kezdődött meg, melyet később F. Uszpenski és K. Skorpil (1905), K. Mijatev és J. Gospodinov (1927-1928) folytattak. Szisztematikus feltárása 1945 óta folyik, olyan jeles bolgár szakértők vezetésével mint N. Mavrodinov, V. Mavrodinova, I. Zsandova, Szt. Sztancsev, T. Totev, D. Ovcsarov és mások.

A lelőhelyen már 1906-ban múzeum létesült, mely a helyi tanító Jordan Goszpodinov és K. Skorpil (a Preszlavi Régészeti Társaság alapítója) fáradozásainak volt köszönhető.

A kincsek

A kincsleletet 1978-ban a Castana szőlőskertben találták, 3 km-re északnyugatra Veliki Preszlavtól. Az utána következő feltárás során 170 arany, ezüst és bronztárgy, valamint 15 ezüst bizánci pénzérme (VII. (Bíborbanszületett) Konstantin 913/945-959, II. Rómanosz 959-963) került elő. A legértékesebb leleteket 969 vagy 972 környékén rejthették el egy szegényes kunyhó kőkemencéjében, amikor a fővárost előbb a Kijevi Rusz, majd Bizánc szállta meg. Ezzel hozzák kapcsolatba a városrész tűz általi felperzselését, melyre hamurétegek utalnak.

Többféle technikát alkalmaztak az női ékszerkészítők, többek közt filigrán díszítést, granulációt, gyöngyberakást, trébelést, zománcozást (email).

Külső hivatkozások

Forrás

  • Novotný a kol 1986 Encyklopédia archeológie

Lásd még