„Nevada” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
GyuZsana (vitalap | szerkesztései)
GyuZsana (vitalap | szerkesztései)
113. sor: 113. sor:
Valószínű, hogy az állam lakosságának növekedését a szerencsejátéknak köszönheti, de a Hoover gát már iparágakat is idevonzott, mint pl. a "Basic Magnesium Plant"-et.
Valószínű, hogy az állam lakosságának növekedését a szerencsejátéknak köszönheti, de a Hoover gát már iparágakat is idevonzott, mint pl. a "Basic Magnesium Plant"-et.


===Nukleáris kísérletek===
[[Kép:479px-Atomic blast.jpg|thumb|Nukleáris kisérlet]]
[[Kép:479px-Atomic blast.jpg|thumb|Nukleáris kisérlet]]
===Nukleáris kísérletek===

1951. január 11-én Las Vegastól északnyugatra jelölték ki a Nevadai kisérleti terepet, ahol nukleáris fegyverek kipróbálását hajtották végre.
1951. január 11-én Las Vegastól északnyugatra jelölték ki a Nevadai kisérleti terepet, ahol nukleáris fegyverek kipróbálását hajtották végre.



A lap 2008. november 6., 21:56-kori változata

Sablon:USA tagállam adatlap Nevada 1864-ben lett az Amerikai Egyesült Államok 36. tagállama, a kifejezés "harcban született" (Baattle Born), utal arra, hogy Nevada az polgárháború idején lepett be az Unióba. Az Államok nyugati területén helyezkedik el. Fővárosa Carson City, s legnagyobb városa Las Vegas. Az állam bece neve "az ezüst állam" ("The Silver State"), mivel sok ezüst lelő helyet fedeztek fel itt. Az első település Mormon Station volt.

Nevada a hetedik legnagyobb állam, mely magában foglalja délen a Mojave Desert-et és északon a Great Basin-t. Az állam területének megközelítőleg 86%-a az Központi kormány tulajdonában van, mind polgári, mind katonai szempontból.[1]

A 2006. évi U.S. Census felmérései alapján az államnak 2,6 millió lakosa volt, s ennek 85 %-a Las Vegas és Reno metropolisz körzetében élt.[2]

Az állam jól ismert a könnyen köthető és könnyen felbontható házasságokról, a legális szerencsejátékról és a prostitucióról.

2005-ben az állam kibocsátott egy speciális gépkocsi rendszám táblát, ahol az állam nevét a könnyebb kiejtés érdekében Nevăda-nak irják.[3]

Földrajz

Nevada térképe

Nevada a 35°É szélességi foktól a 42° É szélességi fokik és 114°NY hosszúsági foktól 120°NY hosszúsági fokig terjed. Hosszúsága 740,3 km (490 miles) hosszú és 515 km széles (320 miles). Teljes területe 286.368,53 km2 (110,567 square miles), ebből 284,397.54 km2 (109,806 square miles) föld, s 1,971 km2 (761 square miles) területet víz borítja. Nevada az Egyesült Allamok hetedik legnagyobb állama. Legmagasabb pontja a Boundary Peak, mely a tengerszinttől számított magassága 4005 m (13,140 feet). Legalacsonyabb pontja az állam déli részén a Colorado folyó metén 146 m (479 feet). Az egész állam átlagos magassága 1676,4 m (5500 feet).

Fő folyói a Colorado, Columbia, Humboldt, Truckee folyók, s legfontosabb tavai a Pyramid, Mead, Mojave, Tahoe, Walker tavak.

Nevada vidékét homokos sivatag, felsivatag, hóborította hegycsúcsok, erdős hegyoldalak és fűves völgyek jellemzik. Szinte teljes egészében a Great Basin területén helyezkedik el. Nevada területét három földrajzi egységre oszthatjuk, a Columbia Plateau-ra, a Sierra Nevada láncolatára, és a Basin and Range Region-ra.

Great Basin

Nevada észa-keleti sarkában basalt láva képezi a terület alapját. A folyók mélyen bevágták medrüket a kőzetbe, s mély kanyonokat alakítottak ki. Idaho határa közelében a vidék átalakul nyitott prérivé. Ez a Columbia Plateau. A Sierra Nevada csipkézett hegyláncolat, amely Caarson City-től déli iányba húzódik. A Lake Tahoe egy gyönyörű gleccser tó kalifornia és Nevada határán. Az állam többi része a Basin and Range területéhez tartozik. Ebben a regióban több mint 150 észak-déli irányú hegyvonulatot különböztetnek meg egymástól. A Basin and Ranges Region-t nyugatról a Sierra Nevada határolja. Az állam közepén a Toiyabe és Toquima hegyláncolat emelkedik. Keleten a Snake és a Toana hegység emelkedik. A hegyláncok között elszórtan völgyek, magányos lapos tetejű hegyek, vagy dombok emelkednek. A forró vizű termál források a haldokló vulkánok maradványai, amelyek valha benépesitették Nevada vidékét. [4]

Sunrise over Reno

Az állam többi északi része a Great Basin Desert-en belül félsivatag, sivatag. Az állam északi részét kelet-nyugat irányban a Humboldt folyó szeli át, s Humboldt Sinkbe ömlik. Több folyá szlad a Sierra Nevada hegységből keletfelé, többet között Walker folyó, Truckee folyó és a Carson folyó.

Mojave sivatag
Spring hegység
Mojave sivatag

A hegyláncolat egyes csúcsai elérik a 4300 méter magasságot is, s a völgyek tengerszinttől számított magassága nem alacsonyabb mint 1000 méter.

Az állam keleti részetöbb nedvességet kap és többé kevésbé zöldebb terület.

Az állam déli harmada az a terület, ahol Las Vegas épült a Mojave sivatagon belül. A terület kevesebb csapadékot kap télen, de nyáron az Arizona Monszun csapadékot hoz magával.

Nevada és Kalifornia határa egy hosszú átlósan meghúzott (mértani) vonal. Ez a vonal a Lake Tahoe közelében kezdődik és a [[Colorado folyó] irányába folytatódik ahol Nevada, Kalifornia és Arizona hatávonalai találkoznak.

The largest mountain range in the southern portion of the state is the Spring Mountains, just west of Las Vegas. The state's lowest point is along the Colorado River, south of Laughlin.

A Sierra Nevada csipkézett hegyláncolat, amely Caarson City-től déli iányba húzódik. A Lake Tahoe egy gyönyörű gleccser tó kalifornia és Nevada határán.

Az állam többi része a Basin and Range területéhez tartozik. Ebben a regióban több mint 150 észak-déli irányú hegyvonulatot különböztetnek meg egymástól. A Basin and Ranges Region-t nyugatról a Sierra Nevada határolja. Az állam közepén a Toiyabe és Toquima hegyláncolat emelkedik. Keleten a Snake és a Toana hegység emelkedik.

A hegyláncolat legmagasabb csúcsai az állam déli részén található Spring hegység, amely Las Vegastól nyugatra húzódik. Az állam legalacsonyabb pontja a Colorado folyónál Laughlin-tól délre található.

Éghajlat

Nevadának sivatagi éghajlata van. A nyár forró, s a hőmérő higanyszála felszaladhat 43,3 Celsius fokik, s télen - 6,5 Celsius fokig. Az év folyamán a csapadék az egész állam területén kevés. alá csökken. Néha nyáron az Arizona Monsoon vihart hoz, és a Pacific viharok pedik beboríthatják a vidéket hóval.

Nevadának keleti része nyáron több csapadékot kap.

Határos államok

Történet

Első fehér ember a spanyol Escalante misszioniárius 1755-ben járt erre, de az indiánok által is gyéren lakott viztelen sivatagos területet nem tartotta érdemesnek misszió megalapítására. A 19. század kezdetén az északi erdősebb területekent prémvadászok jelentek meg. Az 1850-as években aranyra bukkantak a Carson völgyében később pedig ezüst ércet találtak az úgynevezett Comstock Lode (1959) területén, s megkezdődött a szerencsvadások, aranyársók, s más vegyes egyedek beáramlása.[5]

1861 március 2-án a Nevada Territorry különvált a Utah Territory-tól és felvette a Nevada nevet, amely a Sierra Nevada röviditett változata.

Nyolc nappal az elnökválasztás előtt 1864-ben az Álamok 36. tagállama lett. Az állam támogatta Abraham Lincoln November 8-i újraválasztását, s erősítette a republikánus párt befolyását a Kongresszusban.[6]

Nevada bányaipara az iparositott Unióhoz kötötte őket. Politikailag sokkal megbizhatóbb volt mint a szomszédos Kalifornia.

Az állam jelenlegi határait 1866. május 5-én jelölték ki, amikor is Arizona egy részét Pah-Ute megyét a Coloradó folyától nyugatra megkapta, mivel ezen a területen is aranyat fedeztek fel, s hivatalos körökben úgy látták, hogy ez segiteni fog Nevada állam növekedsének.

Ipar

A bányászat formálta nevada iparát sok éven keresztül. Azonban a 19. században a bányászat hanyatlásnak indult, s a lakosság száma csökkenni kezdett. Tonopah környékén felfedezett ezüst bányák újabb rövid fellendülést hoztak.

Szerencsjáték és munkalehetőség

Játék kaszinók.
Hoover duzzasztógát légifelvétele

A nevadai bányavárosok a szabály nélküli szerencsejátékok színhelye volt egészen 1909-ig, amikor országszerte megkezdődött a szerencsejáték ellenes hadjárat. A nagy gazdasági válság idején azonban, amikor a mezőgazdaság stagnált, a bányászat lehanyatlott 1931. márzius 19-én újra legalizálták a szerencsejáték kaszinók működését. Ekkor még úgy gondolták, hogy ez csak átmeneti jellegű, amig a gazdaság újra erőre kap, de később soha komolyan nem mérlegelték a szerencsejátékok törvényen kivül helyezését. Ma Nevada bevételének legjelentősebb részét képviseli.

A Hoover duzzasztó gátat 1932 és 1935. között épitették. a konstrukció sok munkásnak, s az őet ellátó szolgáltatások pedig újabb munkásoknak adott megélhetési lehetőséget. Valószínű, hogy az állam lakosságának növekedését a szerencsejátéknak köszönheti, de a Hoover gát már iparágakat is idevonzott, mint pl. a "Basic Magnesium Plant"-et.

Nukleáris kisérlet

Nukleáris kísérletek

1951. január 11-én Las Vegastól északnyugatra jelölték ki a Nevadai kisérleti terepet, ahol nukleáris fegyverek kipróbálását hajtották végre.

A kisérleti terület a sivatag és a hegyvidék területén van s megközelítőleg 3 496,5 km2 kiterjedésű. Az első kisérlet atombombát 1951. január 27-én dobták le. A legutolsó légköri robbantások 1962. julius 17-én voltak, s a földalatti kisérleteket 1992. szeptember 23-án fejezték be.

Később kimutatták, hogy sivatagban végzett kísérleti robbantások radioaktív csapadéka fehérvérűséget okoz. A tanulmányok igazolták, hogy nevadai légköri atomkísérletek során 1951 és 1958 között az amerikai gyerekek 15-79-szer nagyobb sugárzásnak voltak kitéve, mint azt feltételezték. [7] Nevada területének 80%-a a központi kormány tulajdona.

Népesség

Népesség különböző években
Év Népesség Vált. (%)
18606 857
187042 941526,2%
188062 26645%
189047 355−23,9%
190042 335−10,6%
191081 87593,4%
192077 407−5,5%
193091 05817,6%
1940110 24721,1%
1950160 08345,2%
1960285 27878,2%
1970488 73871,3%
1980800 49363,8%
19901 201 83350,1%
20001 998 25766,3%
2007 (becsült)2 565 382


Nevada népedssége

A U.S. Census Bureau 2007. évi felmérése szerint Nevada lakossainak száma 2 565 382 fő volt, mely az előző évvel összevetve 92 909 fővel növekedett, százalékban kifejezve 3,5%-ot nőtt. Ha a 2000.évi adatokat vesszük alapul a lakosság száma 516 550 fővel nőtt, amely 20,8 %-os növekedés jelent. Ez magában foglalja a természetes növekedést is, ahol a születések száma 170 451 fő, a hatálozások száma 81 661 fő, s az ujjonnan letelepedettek száma 337 043 volt. A 2006-os becslések alapján Nevada a második leggyorsabban növekvő állam lakosságát illetően.[8]

Las Vegas az Államok leggyorsabban növekvő városa.

Vallás

Nevada állam lakosainak vallás szerinti megoszlása:[9]

A legnagyobb számú felekezet a 2000. évi tanulmányok alapján a római katolikus egyház, tagjainak száma 331 844, a Church of Jesus Christ of Latter-day Saints 116 925; és a déli babtista felekezet 40 233 taggal. 77 100 nevadai a zsidó egyházközösséghez tartozik.[10]

Gazdaság

Népesség

Nevezetességek

Jegyzetek

  1. Nevada Natural Resources Status Report
  2. Popul of Nevada's Counties and Incorp cities 2006 Time Series EMAIL 012207.xls
  3. Although the name is derived from the Spanish word Nevada, which is the feminine form of "covered in snow," it is common for Spanish-derived place names in the United States to be no longer pronounced by native English speakers in a manner which reflects the name's Spanish roots (the pronunciation of the name "Los Angeles," for instance, is commonly accepted as "Los An-JELL-es" not "Los An-HELL-es" by native English speakers).
  4. http://www.netstate.com/state_geography.htm/ Geography and Climate of the 50 States
  5. Kis Csaba: Amerikai Egyesült Álamok, M160sodik javított kiadás, Kossuth Nyomda, Budapest, 1982. 652 oldal.
  6. Rocha Guy, Historical Myth a Month: Why Did Nevada Become A State?
  7. Az atomfegyverek továbbra is veszélyeztetik az egészséget Holdstock, D., Waterson, L. (Medact, 601 Holloway Road, London, N19 4DJ, UK): Lancet, 2000, 355, 1544–1547.
  8. CNN
  9. Pew Forum on Religion & Public Life
  10. http://www.thearda.com/mapsReports/reports/state/32_2000.asp

Külső hivatkozások