„Lónya” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
20. sor: 20. sor:
Lónya a Magyarország észak-keleti csücskében helyezkedik el, így a beregi tájegység legészakibb. magyar települése. A községet nyugati oldalról a Tisza, északi és keleti irányból az ukrán határ szegélyezi. Lónya két egyutcás falu, Kis- és Nagylónya egyesítéséből keletkezett. Új településrészek a két falu közt a 20. században épültek.
Lónya a Magyarország észak-keleti csücskében helyezkedik el, így a beregi tájegység legészakibb. magyar települése. A községet nyugati oldalról a Tisza, északi és keleti irányból az ukrán határ szegélyezi. Lónya két egyutcás falu, Kis- és Nagylónya egyesítéséből keletkezett. Új településrészek a két falu közt a 20. században épültek.
A település mellet elhaladó Tiszát napjainkban fürdőzők helyett inkább a vizittúrázók és horgászok látogatják.
A település mellet elhaladó Tiszát napjainkban fürdőzők helyett inkább a vizittúrázók és horgászok látogatják.

Az egykori kastélypark
== Története ==
== Története ==
[[Kép:Wallpaintingslonya.jpg|300px|thumb|left|A freskók]]
[[Kép:Wallpaintingslonya.jpg|300px|thumb|left|A freskók]]

A lap 2008. október 29., 14:45-kori változata

Sablon:Világörökség várólista

Lónya
Lónya címere
Lónya címere
Lónya zászlaja
Lónya zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
KistérségVásárosnaményi
Jogállásközség
Irányítószám4836
Körzethívószám45
Népesség
Teljes népesség684 fő (2023. jan. 1.)[1]
Népsűrűség23,7 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület35,49 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 19′ 23″, k. h. 22° 16′ 28″Koordináták: é. sz. 48° 19′ 23″, k. h. 22° 16′ 28″
Lónya (Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye)
Lónya
Lónya
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
Lónya weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Lónya témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Lónya község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Vásárosnaményi kistérségben.

Fekvése

Lónya a Magyarország észak-keleti csücskében helyezkedik el, így a beregi tájegység legészakibb. magyar települése. A községet nyugati oldalról a Tisza, északi és keleti irányból az ukrán határ szegélyezi. Lónya két egyutcás falu, Kis- és Nagylónya egyesítéséből keletkezett. Új településrészek a két falu közt a 20. században épültek. A település mellet elhaladó Tiszát napjainkban fürdőzők helyett inkább a vizittúrázók és horgászok látogatják.

Története

A freskók

A történeti kutatások alapján a község már a honfoglaláskor is létezett. Első írásos említése 1270-ben egy adománylevélben történt. A 13. században a falu Bánk bán birtoka volt, és a Gertrúd ellen elkövetett merénylet követő jószágvesztés következtében a birtok II. Endrére szállt. Ő egy Rusdi Kis Mihály nevű nemesnek adományozta, akitől a nagylónyai és vásárosnaményi Lónyay családhoz került. Ezidőtájt vált külön a falu Kis- és Nagylónyára. A 14. században épült a román stílusú, festett famennyezetű református templom. 1567-ben tatár betörésról szóltak a híradások.

A falut birtokló Lónyay család viszonylag korán, a 16. század végén felvette a református hitet és a község lakosainak többsége ma is református vallású. A református hitre téréssel egyidejűleg a nagylónyai templom díszes középkori freskóit lemeszelték, amely így konzerválódott és feltárása a közelmúltban fejeződött be. 1780 körül a Lónyával szemben lévő Szigetfalu lakossága a Tisza áradásai miatt Kislónyára költöztek. Az 1865-ös kateszteri térkép szerint Kislónyán egy, Nagylónyán négy szárazmalom is volt. A két község közigazgatásilag 1934-ben Lónya néven egyesült. A községbe 1944. október 29-én vonultak be a Vörös Hadsereg csapatai. A II. világháború alatt sokan meghaltak a frontokon, és a falu lakosai közül sokakat hurcoltak el hadifogságba. A falu jellegét tekintve mindvégig agrártelepülés volt, a gazdák nagyrészét három faluval (Lónya mellett Mátyus és Tiszakerecseny) közös termelőszövetkezetbe tömörítették. Az 1990-es években megtörtént a földek privatizációja, a családok nagy része ma is a mezőgazdaságból él. A település bezártságán enyhített a Tiszamogyorós és Lónya között 1997-ben üzembe helyezett pontonhíd, amely gyorsabb és állandóbb kapcsolatot jelent a közeli Nyírséggel, mint az az előtt működő komp. A pontonhíd a vízállástól függően üzemel.

Nevezetességei

A harangláb légifotója

* Református templom (román, XIII. század) Az egyhajós, keletelt templom román sítusban épült, amelyet a 14.-15. században gótikus elemekkel toldottak meg. A templomban igen szép falképeket tártak fel, emellett restaurálták a templom festett fa berendezéseit a szószékkoronát és a karzatot. A freskók feltárásával egyidejűleg tetőszerkezetét magasították és eredeti formában, zsindellyel fedték át.

* Fa harangláb (1781) A 26 m magas torony rendkívül karcsú hatású. Az 1781-ben épült fa harangtorony Kakukk Imre ácsmester és Bán Péter legényének munkáját dicséri, akik a környék több fa harangtornyának is építői voltak. Tornyában két harang lakik, egyik 1666-ból, másik 1741-ből. A lónyai harangtorony, méreteivel és kifinomult arányaival a térség legkiemelkedőbb fa harangtorony. A harangtorony helyt kapott az UNESCO világörökségi javaslati listáján.

* Lónyay család egykori kastélyának parkja 1960-ban égett le a 18-19. század fordulóján épített lapos tetős, olasz tervezésű, egyszintes kastély, melyet több hektáros kert övezett. A mai napig megmarad belőle az öreg gesztenyefasor és a száz éves piramistölgyek.

* Lónyay család sírkápolnája és a lónyai temetőkert A 19. század végén épült neogótikus stílusban a nagylónyai temetőkert északi részén Lónyay sírkápolnája. A sírkápolnában nyugszik Magyarország néhai miniszterelnöke, gróf Lónyay Menyhért és 27 családtagja. A temetőkertben már csak elvétve találni a hagyományos népi fejfák közül, amelyek csak oszlopszerű alakjában tér el a szatmárcsekei csónakos fejfáktól.

* Lónyai-erdő A község dél-keleti határában kezdődik a Szatmár Beregi Tájvédelmi Körzet részét képező, 407 ha-os Lónyai-erdő, amely főként tölgy-, kőris-, és szil ligeterdő, idősebb elegyei 70-80 évesek. Vadállatok közül kiemelhető a gímszarvas, vaddisznó, és őz-állomány. Az erdő kedvelt vadászhely, legegzotikusabb lakója a keresztes vipera (Vipera berus), amely egyike a két magyarországi mérgeskígyóknak.

Híres lónyaiak

  • A Lónyay család számos jeles államférfit adott Magyarországnak. Kiemelhető Lónyay János (1796-1859) udvari tanácsos, Bihar és Bereg vármegyék főispáni helytartója és fia gróf Lónyay Menyhért (1822-1884), aki 1871-72-ben Magyarország miniszterelnöke volt
  • Szini Péter; újságíró, publicista.
  • A faluban nőtt fel és sokáig tevékenykedett Babus Jolán (1917-1967) tanár-néprajzkutató, a Beregi Múzeum alapítója. Áldozatos munkájának gyümölcseként kezdődött el a beregi hagyományok és tárgyi emlékek gyűjtése és tudományos feldolgozása. Nevét a vásárosnaményi középiskolai kollégium viseli.
  • Dr. Rácz Antal afrika-kutató vadász, író, egyetemi tanár

Önkormányzat

Lónya Község Önkormányzata a Lónya, Kossuth út 39.(4836) szám alatt található. Polgármester: Király Edit

Határátkelőhely

A község Ukrajna felé közúti határátkelőhellyel rendelkezik, a szomszédos ukrán község Harangláb (Дзвінкове, Dzinkove). A határátkelőhelyen gyalogos, kerékpár, motorkerékpár és személygépkocsi forgalom zajlik 07-16 óra között. Busz és tehergépkocsi forgalom nincs.

Külső hivatkozások

Sablon:Szabolcs-Szatmár-Bereg megye helységei

  1. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)