„Adhézió” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a iw
a „Kémiai tulajdonságok” kategória gyors hozzáadása (a HotCatet használva)
42. sor: 42. sor:
[[tr:Adezyon aşınması]]
[[tr:Adezyon aşınması]]
[[uk:Адгезія]]
[[uk:Адгезія]]

[[Kategória:Kémiai tulajdonságok]]

A lap 2008. október 17., 07:53-kori változata

Az adhézió szilárd és kondenzált fázisok között fellépő vonzó kölcsönhatás.

Adhéziós Mechanizmusok

Mechanikus Adhézió

A kölcsönhatásban részt vevő anyagok kitöltik a határfelületen található pórusokat, egyenetlenségeket ezzel gyakorlatilag egymásba kapaszkodva. Példa erre a varrat, tépőzár és bizonyos adhézív textíliák.

Kémiai Adhézió

Mikor két anyag vegyületet alkot a határfelületen. A legerősebb kapcsolat akkor jön létre, ha az anyagok ionos- vagy kovalens kötést alakítanak ki egymással. Gyengébb kapcsolatot eredményez például a hidrogén-híd.

Diszperz Adhézió

A diszperz adhézió, vagy más néven adszorpció esetén a van der Waals erő tartja össze az anyagokat.

Elektrosztatikus Adhézió

Bizonyos anyagok elektronokat cserélhetnek elektromos töltéskülönbséget hozva létre a határfelületen. Ez egy kondenzátor szerű struktúrát eredményez és vonzó elektrosztatikus erőt hoz létre az anyagok között.

Diffúz Adhézió

Bizonyos anyagok kapcsolódhatnak a határfelületen lezajló diffúzió hatására. Akkor történhet meg, ha mindkét anyag mozgékony és jól oldódnak egymásban. Mikor fém és kerámia testeket hevítenek a határfelületen lezajló diffúziós mozgás fogja össze a két anyagot.

Adhéziós Erők Tulajdonságai

Az adhéziós kapcsolat ereje meghatározható az anyagi minőség, a kölcsönhatás típusának és a kölcsönható felület méretének ismeretében. Az egymást nedvesítő anyagok közt rendszerint erőssebben jelentkezik az adhéziós kölcsönhatás.