„Kloákások” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
a kozmetikai javítások |
a Bot: következő hozzáadása: ar, bs, id, lv, tl, tr, uk következő módosítása: ru, th |
||
49. sor: | 49. sor: | ||
[[en:Monotreme]] |
[[en:Monotreme]] |
||
[[ar:أحاديات المسلك]] |
|||
[[bg:Еднопроходни]] |
[[bg:Еднопроходни]] |
||
[[bs:Kljunari i bodljikavi mravojedi]] |
|||
[[ca:Monotrema]] |
[[ca:Monotrema]] |
||
[[cs:Ptakořitní]] |
[[cs:Ptakořitní]] |
||
63. sor: | 65. sor: | ||
[[he:בעלי ביב]] |
[[he:בעלי ביב]] |
||
[[hr:Jednootvorni]] |
[[hr:Jednootvorni]] |
||
[[id:Monotremata]] |
|||
[[is:Nefdýr]] |
[[is:Nefdýr]] |
||
[[it:Monotremata]] |
[[it:Monotremata]] |
||
70. sor: | 73. sor: | ||
[[la:Monotremata]] |
[[la:Monotremata]] |
||
[[lt:Kloakiniai]] |
[[lt:Kloakiniai]] |
||
[[lv:Kloākaiņi]] |
|||
[[nl:Cloacadieren]] |
[[nl:Cloacadieren]] |
||
[[nn:Kloakkdyr]] |
[[nn:Kloakkdyr]] |
||
77. sor: | 81. sor: | ||
[[pt:Monotremata]] |
[[pt:Monotremata]] |
||
[[ro:Monotreme]] |
[[ro:Monotreme]] |
||
[[ru: |
[[ru:Однопроходные]] |
||
[[simple:Monotreme]] |
[[simple:Monotreme]] |
||
[[sk:Vtákozobce]] |
[[sk:Vtákozobce]] |
||
83. sor: | 87. sor: | ||
[[sr:Кљунари]] |
[[sr:Кљунари]] |
||
[[sv:Kloakdjur]] |
[[sv:Kloakdjur]] |
||
[[th:โมโน |
[[th:โมโนทรีม]] |
||
[[tl:Monotremata]] |
|||
[[tr:Tek delikliler]] |
|||
[[uk:Однопрохідні]] |
|||
[[zh:单孔目]] |
[[zh:单孔目]] |
A lap 2008. október 16., 14:32-kori változata
Kloákások | ||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Rendszertani besorolás | ||||||||||||
| ||||||||||||
Családok | ||||||||||||
| ||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Kloákások témájú médiaállományokat és Kloákások témájú kategóriát. |
A kloákások (Monotremata) az emlősök osztályának egyik rendjét alkotják. Ebbe a csoportba tartoznak a tojásrakó emlősök alosztályának egyedüli ma élő képviselői, a hangyászsünök, valamint a kacsacsőrű emlős. A hangyászsünöknek összesen három, a kacsacsőrű emlősöknek pedig csupán egyetlen fajuk ismeretes. Bár ősi tulajdonságaik miatt sokan kezdetleges, fejletlen állatoknak tartják őket, valójában valamennyi ma élő képviselőjük szélsőségesen alkalmazkodott formának számít. Az erszényesektől (Methateria) és a méhlepényesektől (Eutheria) eltérően szikanyagban gazdag, lágy héjú tojással szaporodnak.
Rendszerezés
Két fő fejlődési irányukat a legtöbb korszerű rendszertan két családként különíti el:
- család: Hangyászsünfélék (Tachyglossidae) Gill, 1872
- nem: Rövidcsőrű hangyászsünök (Tachyglossus) Illiger, 1811
- Ausztráliai hangyászsün (Tachyglossus aculeatus) Shaw, 1792
- nem: Hosszúcsőrű hangyászsünök (Zaglossus) Gill, 1877
- Hosszúcsőrű hangyászsün (Zaglossus bruijni) Peters & Doria, 1876
- Attenborough-hangyászsün (Zaglossus attenboroughi) Flanery & Groves, 1998
- nem: Rövidcsőrű hangyászsünök (Tachyglossus) Illiger, 1811
- család: Kacsacsőrű emlősök (Ornithorhynchidae) Gray, 1825
- nem: Kacsacsőrű emlősök (Ornithorhynchus) Blumenbach, 1800
- Kacsacsőrű emlős (Ornithorhynchus anatinus) Shaw, 1799
- nem: Kacsacsőrű emlősök (Ornithorhynchus) Blumenbach, 1800
Más, kevésbé használt rendszerek indokoltnak tartják a tojásrakó emlősöket két külön rendbe sorolni: egyikbe a hangyászsünöket, a másikba a kacsacsőrű emlősöket:
- Hangyászsünök rendje (Tachyglossa) Gill, 1872
- Kacsacsőrű emlősök rendje (Platypoda) Gill, 1872
Ennek a szemléletnek jelentősen ellentmond, hogy molekuláris genetikai bizonyítékok szerint a hangyászsünök lényegesen közelibb rokonai a ma élő kacsacsőrű emlősnek, mint az a kihalt fosszilis kacsacsőrűeknek (Obdurodon sp.), amelyek szinte úgy néztek ki, mint a mai kacsacsőrűek, csak éppen fogak voltak a csőrükben.
Ennek alapján valószínűsíthető, hogy a hangyászsünök ősei is kacsacsőrűek voltak, de mintegy 50-55 millió éve felhagytak a vízi életmóddal, és a szárazföldre visszatérve hangyaevésre szakosodtak (csőrük csőszerű szájszervvé alakult).
Külső hivatkozások
- R. Dawkins: Az Ős meséje. Partvonal Kiadó. Budapest, 2006.