„Növényföldrajz” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
jav. |
a jav. |
||
| 23. sor: | 23. sor: | ||
** [[Időszakos trópusi esők növényzete]] |
** [[Időszakos trópusi esők növényzete]] |
||
* '''Szubtrópusi öv''' |
* '''[[Szubtrópusi öv növényzete]]''' |
||
** [[Esős nyarú szubtrópusok növényzete]] |
** [[Esős nyarú szubtrópusok növényzete]] |
||
** [[Esős telű szubtrópusok növényzete]] |
** [[Esős telű szubtrópusok növényzete]] |
||
A lap 2008. október 14., 14:42-kori változata
A növényföldrajz (geobotanika, fitogeográfia) a növényfajok és növényzeti típusok földrajzi elterjedésével foglalkozó tudományág, a botanika és a természeti földrajz határterülete és egyúttal az életföldrajz (biogeográfia) résztudománya.
Fontosabb részterületei
I. Florisztika:
- felsorolja az egyes fajok lelőhelyeit,
- elemzi az egyes területek flórájának összetételét
II. Fiziognómiai növényföldrajz:
- leírja a Föld egyes területeinek vegetációját (növénytakaróját),
- kis léptékben (a formációkkal és formációcsoportok szintjéig) jellemzi a vegetációt.
Egy meglehetősen általánosan elfogadott felosztás szerint a Földön az alábbi növényzeti öveket és formációcsoportokat különböztetjük meg:
III. Areálgeográfia (chorológia):
- ábrázolja az egyes fajok és növénytársulások elterjedési területeit,
- vizsgálja a fajok elterjedésének törvényszerűségeit.
IV. A fejlődéstörténeti növényföldrajz azt vizsgálja, milyen volt, hogyan változott a növényzet a földtörténet különböző korszakaiban.
V. A vegetációt részletesen, az asszociációk, szubasszociációk szintjéig a növénytársulástan (fitocönológia) írja le.
VI. A populációdinamika a populációk viselkedésének törvényszerűségeit vizsgálja (részben statisztikai módszerekkel). Oknyomozó jellege miatt az ökológiához közelít.