Eldák (Warhammer 40 000)

A Warhammer 40 000 képzeletbeli univerzumában az elda egy elf (tünde) szerű humanoid faj. Az egyik legősibb és legfejlettebb faj az univerzum történelmében, bár fiatalabbak mint a necronok, c'tan-ok és az öregek (The Old Ones). Hadseregük általában sebesség és technológiai előnyökkel bír.

Abban az értelemben, hogy a Warhammer 40 000-es és a korábbi Warhammer Fantasy között párhuzamok vonhatóak fajok tekintetében, az elda az elf fajjal párhuzamos. A Warhammer 40 000-ben az eldák három elkülönülő csoportra oszthatóak a saját elkülönülő hadseregükkel: a mestervilági eldák, melyek hasonulnak a nemes elfekhez, a sötét eldák melyek hasonlítanak a sötét elfekhez továbbá a harlequinek, melyek megfelelője nem szerepel a Warhammer Fantasyben. Az Exodite-ok, melyek javarészt a Warhammer 40 000 háttértörténetben szerepelnek, hasonlítanak a Wood Elves-re. A megfeleltethetőségek mégis csak nagyon általános elméleti értelemben vehetőek, mivel a fajok főbb háttértörténeti részleteik nagyban eltérnek Fantasy megfelelőjükhöz.

Háttér

„Ne bízz megjelenésükben, mert az Elda annyira idegen a jótól,a becsület emberétől mint a vad tyranidák és barbár orkok. Szeszélyesek és ingatagok, ok és figyelmeztetés nélkül támadnak. Nincs bennük megértés mert nincs mit megérteni - ők az univerzum véletlen harci ereje.”

- Imperial Commander Abriel Hume (Valószínűleg a legáltalánosabb idézet ami Eldaral kapcsolatos)

Biológia

Látszólag, az Elda megjelenése nagyon hasonló az emberéhez, bár általában magasabbak, végtagjaik karcsúak és fittek, éles arcvonásokkal és hegyes füllel bírnak. Az Elda reflexek és mozgás általában sokkal gyorsabb mint az emberé, érzékeik és szemük is élesebb. Míg távolról tekintve hasonlóságokat lehet felfedezni, a legátütőbb különbség Ember és Elda között mégis a mozgásban rejlik, mely rendkívül könnyed mégis céltudatos, olyan módon mely embernél nem megfigyelhető.

Az Elda test nem tartalmaz zsírszövetet, izomszöveteik sűrűek és ruganyosak, biztosítva agilitásukat és bájukat, velőtlen csontokkal bírnak melyek könnyebbek az emberieknél. Belső szerveiknek nincsen emberi megfelelője, rendszerezettséget, esztétikus letisztultságot mutatnak. Hasüregük csontos lemezeket tartalmaz, mely másodlagos mellkasként szolgálva védi az emésztő és nemzőszerveiket. Továbbá az Elda "gyomor" nem tartalmaz kémiai enzimeket, sem emésztőnedveket. Az Elda reprodukció progresszív, az ivarsejt kiválasztódás lépcsőzetes. (?) Az Elda agy rendkívüli sűrűségű agyszövettel rendelkezik, többfajta idegdúccal, fogaik a koponya kinövései, ellentétben az emberrel, melyeknél alapvetően szeparált vannak tőle. Extrém fejlett reakciós képességekkel rendelkeznek az emberhez viszonyítva, mozgásuk és reakcióik majdnem követhetetlenek emberi szemmel.

Az Elda emberi normákhoz mérten sokáig él, legtöbbjük több száz, akár ezer évet is megélhet, kivéve ha más módon életét nem veszti. Fajtájuk magas szintű pszichikus erővel rendelkezik, mely technológiájuk alapját szolgálja. Az Elda mely aktívan ápolja pszichikus potenciálját egy kiteljesedettebb életvonalat ér el, mely aránylik vitézségével, bátorságával. Ezáltal az Elda vezetők és látnokok akár több ezer évet is megélhetnek. Egy Elda látnok halála nem csupán a materiális test elhagyását jelenti, egy haldokló Elda látnok tiszta kristállyá válik, mint azok a látnokok, melyek túl sok időt töltenek telepátiás képességeik fokozásával.

Történelem

A ma létező Elda lényegében egy menekült nemzet, szétszóródott maradványai egykori erejüknek és hatalmuknak. Még ilyen megszorításokkal is az univerzum egyik hatalmas erejét képviselik. Egykoron az Elda volt a leghatalmasabb domináns faj az egész galaxisban, jelentős részét uralva a galaxisnak, boldogulásukban biztosan. Bár több fejlett technológiával és katonai erővel bíró fajok is léteztek az univerzumban, egyik sem volt abban a pozícióban hogy komolyan árnyékot vethetett volna az Elda faj dicsőségére. A katasztrófa, ami jött, belülről fakadt. Önimádat és a munkavégzésre való megszorítottság hiánya felemésztette őket, egyéni szeszélyek és vágyak követésének kezdtek élni. A kultuszok exotikus tudásokat imádtak, gyorsan elterjedtek a testi gyönyörökre épülő egyre gyalázatosabb szórakozások. Nem kellett sok idő, míg sok Elda sötétebb utakra tért, elmélyedvén sötét titkok tanulmányozásában, az azonnali gyönyör és zabolátlan erőszak hajhászásában. Sok Eldat nyugtalansággal töltötte el testvéreik cselekedetei, a legbölcsebbek a pszichikusan megáldott látnokok közül figyelmeztettek, hogy a hedonista ösvény, melyre sokan fajtájukból rátévedtek, csak a gonoszhoz és szenvedéshez vezethet. Néhány tisztának megmaradt Elda kik továbbra is ápolták tradícióikat, elhagyták az Elda birodalom belső világait, hogy a peremvidékekre költözzenek., míg néhányan maradtak és megpróbálták megváltoztatni fajuk veszélyes életútját.

Míg egy ilyen fordulat pusztítóilag hatott volna bármilyen közösségre, az Eldara nézve még nagyobb kárt okozott.. A hipertér interdimenzionális párhuzamos birodalmában a pszichikus kisugárzásai eme korrupt cselekedeteknek összegyűlni kezdtek, erőt nyerve az elhunyt Elda örömkultisták lelkéből. Ahogy az Elda bűnei nőttek, úgy nőtt a korrupció eme koncentráltsága is, mígnem saját életre nem ébredt. Ez a pszichikai romlottság a negyedik káoszisten, Slaanesh személyében nyert öntudatot, a Lelkek Elnyelőjében, az Elda végzetében. A pszichikus kitörés végett, mely születését követte a Hipertérben ezer fényéven belül minden Elda lélek széthasadt. Slaanesh tudatra ébredése olyan erővel bírt, hogy interdimenzionális kaput tépett a Hipertér és a materiális világ közé, beszippantván az Elda világokat a pokol tornácára, egy részleges létbe. Ez a terület a Terror Szemeként lett ismeretes, mely otthont ad a Káosz hatalmainak. Ettől az időtől kezdve, melyet csak A Bukás-ként emlegetnek, lehet megfeleltetést létrehozni az Age of Strife-hoz ez ember által benépesített világokon, az Elda egy megtört szétszóródott nép lett, mindenfajta kohézió és cél nélkül. Sok külvilági Elda birodalom még primitívebb szintekre degenerálódott, míg az elveszett Elda világok túlélői a csillagok között sodródnak kolosszális nomád flottákkal, melyek mind egymástól függetlenek. Minden Eldat nagyon megváltoztatott A Bukás és Slaanesh születése, ki a hipertérben maradt, mindig éberen várakozván új Elda lelkek bekebelezésére.

Mitológia

Az Elda nagy szellemiségű népként vált ismeretessé, kultúrájuk nagy része a mitológiai köreik köré épül. Leghíresebb ezek közül a Mennyi Háború ( War in Heaven) volt, egy epikus méretű konfliktus Elda istenségek között, két frakció melyet Vaul a Kovácsisten (God of Forge) és Khaine a Háború Istene vezetett. Az eposz összefoglalása következik: . A kezdetekben, az Elda panteon (istenek, hősök tiszteletére emelt templomszerű csarnok – a ford.), Asuryan a Főnix Király uralma alatt, megteremtette az Elda fajt. Az Elda mitológia és legendák korai napjaiban nem volt gát halandó és istenség között – az istenek Elda között jártak, tanították őket, a béke és boldogság korszakába vezetvén népüket. Egy napon Lileath, a Hajadon Istennő ( Maiden Goddess), megálmodta Khaine, az Elda Háború Isten, halandók általi pusztulását. Mivel Lilaeth jól ismert volt profetikus álmairól, Khaine a próféciát nagyon komolyan vette és elhatározta, hogy elpusztítja az Elda népet, mintsem hogy ők sodorják pusztulásba. Az ezt követő mészárlás olyan mértéket öltött hogy Isha, a Föld Istennője (Goddess of Earth) Asuryanhoz fohászkodott, hogy véget vessen neki. Ruanda így is tett, egy fizikai gátat létrehozva Elda és Isteneik között elválasztván őket és elrendelte, hogy egy istenség sem avatkozhat bele Eldaok dolgaiba, se nem kommunikálhat velük soha többet. Így Khaine Elda elleni háborúja megszakadt, egy időre.

Ennek ellenére Isha és hitvese Kurnous, a Vadászat Istene, ezt túl soknak érezte. Isha és Kurnous szerették Elda gyermekeiket és nem bírták az elválasztást. Megkeresték bajukkal Vault, A Kovácsistent, aki beleegyezett megsegítésükben. Vaul segítségével megkovácsolták a lélekköveket (spirit stones) melyek által a halandó Elda kommunikálni tudott isteneikkel. Ezek segítségével Isha és Kurnous tovább tudta tanítani és felügyelni halandó gyermekeiket, titokba burkolódzva.

A béke nem volt tartós, egy nap Khaine belebotlott kettejükbe miközben kommunikáltak az Eldaral, az információt azonnal Asuryan elé terjesztette. Annak ellenére, hogy Asuryan szimpatizált Ishával és Kurnousszal, saját törvényeit szegték meg, így kelletlenül de elrendelte hogy a két istent átadják Khainenek, hogy belátása szerint járjon el velük.

Khaine a kínzás összes általa ismert borzalmas tanát alkalmazta Ishán és Kurnouson. Sokan az Elda istenek közül úgy vélték Khaine túl messzire megy és titokban támogatták Isha és Kurnous próbálkozását az Eldaral való kapcsolat megalakítására , de nyilvánosan csak egy mert értük kiállni. Vaul a rendelet ellen szólalt és Khainel végül is egyezségre jutott. Egy év múlva Khaine elengedi Ishát és Kurnoust 100 kardért cserébe. Vaul oly remek mestere volt a kovácsolásnak hogy egyetlen általa készített penge felbecsülhetetlen értékkel bírt, egyetlen halandó ezer halandó fegyver ellen győzedelmeskedne Vaul Kardjával. (Sword of Vaul).

Vaul azonnal munkához látott megörvendvén, hogy barátai szenvedésének véget tud vetni. Szerencsétlenségében viszont egy év elteltével csak kilencven kilenc kardal készült el, érvénytelenítve ezzel a megállapodást. Egy átlagos halandó kardot kevert a többi közé, remélvén, hogy a Háborúk Istene nem venné észre. Khaine annyira elégedett volt a fegyverekkel, hogy haladéktalanul szabadon engedte Ishát és Kurnoust, belefeledkezve a kardokba ölt mesteri tudás látványába. Mikor már Isha és Kurnous régen szabadok voltak fedezte fel Khaine az egy halandó kardot.

Khaine üvöltött dühétől, Vault csalónak, hazugnak, tolvajnak nevezte. Azonnal nekivágott hogy Vaul nyomára bukkanjon és megfizettesse. Az ezt követő háború polarizálta az isteneket Khaine és Vaul követőire, melyek örökkévalóságba húzódó véres háborúkat kezdtek megvívni. Istenek váltottak oldalt, nagy hőstettek és gonosz gyávaságok láttak napvilágot, melyek az Elda frakciók közötti viszályokban tükröződött vissza a halandó birodalmakban. Maga Asuryan sosem foglalt oldalt, egykedvűen szemlélte a vérontást, megbánva lassan Isha és Kurnous felett kimondott ítéletének hevességét. (Más elbeszélések miatt ez nem az egyetlen „igaz” történet, mások állítása szerint Khaine az Elda oldalán Necronok elleni csatát az egy halandó kard miatt bukta el) Vaul újrakovácsolta az utolsó kardot, melynek elkészítésével elbukott Khaine előtt, a leghatalmasabbat, melyet Anarisnak nevezett el. Ezzel a fegyverrel felfegyverkezve harcba bocsátkozott Khaine ellen. Hosszú keményen megvívott küzdelem volt, de még Anarisszal sem volt méltó a Háború Istene ellen. Khaine lesújtott, megcsonkítva ezzel Vault, odaszegezve üllőjéhez.

Faolchú a sólyom lélek ( Falcon Spirit Faolchú) aki Vaul oldalán harcolt, megragadta Anarist és egyenesen Eldaneshez vitte, a legnagyobb halandó Eldahoz. Anarisszal a kezében Vörös Hold Eldanesh ( Eldanesh of the Red Moon) felvette a harcot Khaine ellen. Eldanesh jól harcolt de a végén őt is legyőzte Khaine, testét szétzúzta a Háború Istene. Ezen cselekedete óta illetik őt Elda nevén Kaela Mensha-val, jelentése „Véres Kezű”, a továbbiakban Khaine a Véres Kezű ( Khaine the Bloody Handed ). Asuryan megelégelte a mészárlást és elrendelte a háború végét, Khaine bosszútól ittasan, elégedetten hagyta el a csatateret.

Évezredekkel később, mikor az Elda faj elhagyta első világukat és a csillagokba utazott, egy csillagközi világot kovácsoltak maguknak, mégis a hanyatlás és gyengeség ütötte fel fejét. Hedonista ás önző gondolataik és érzelmeik egybeolvadtak egy új halálos Káosz istenné – Slaaneshé. Slaanesh születése és az Elda bukás volt az Elda pantheon végének hírnöke. Slaanesh elvetemülten lemészárolta az Elda isteneket, - Lileah, Isha, Asuryan, még az ősidős vak Morai-Heg is áldozatul esett Slaanesh démoni szolgáinak. Khaine, a leghatalmasabb harcos az istenek közül, is szembeszállt Slaaneshel, de elbukott és teste millió darabra zúzódott , melyek a pszichikus Avatarjává váltak Khaine-nek. Ezen szilánkok megidézésével a leghatalmasabb Látnokok képesek Khainet a csatatérre idézni. Annak ellenére hogy Lileath próféciája valóra vált és az Elda lett Khaine veszte, még úgy is, hogy ő harcolt megmentésükért. Csak Cegorath a Nevető Isten (Laughing God) volt képes élve elmenekülni Slaanesh elől, így Cegorath és a Kéjek ocsmány hercege még a mai napig is harcban állnak, A Végtelen Táncot járva. (Dance Without End)

Annak ellenére, hogy kétségtelenül ez a legismertebb mítoszuk, az Elda mitológia sok történetet tartalmaz és minden Eldatól elvárható, hogy a legfontosabbakat ismerje. Az Eldain nyelvre gyakorolt hatása eme mítoszoknak, hogy rendkívül összetetté tegye azt, majdnem érthetetlenné téve emberi füleknek, főleg a mítoszokon belüli bonyolult utalások miatt. Például a 'Faolchú' szó amely együttesen utal a Falcon antigravitációs tankra, de jelenthetné a legendás madarat is és annak cselekedeteit, mely a szónak azonnali szóhasználat feletti mellékjelentéseket kölcsönöz.

Vegyük figyelembe, hogy a Mennyei Háború egy olyan kifejezés mellyel az ősi humanoid faj, a Necrontyr és az Old Ones közötti háborúra is sokszor utalást találunk, mikor a galaxis fiatal volt sok millió évvel ezelőtt. Ez a háború nem az amit az Elda mítoszban kirajzolódik, pusztán a neven osztoznak, ennek ellenére többen állítják hogy egymásra épül a két történet. Fontos emlékezni arra, hogy ámbár a Mennyei Háború egy mítosz, nem történelem, az Elda hisznek benne, ha nem is olyan értelemben, mint ahogy azt az Impérium polgárai (Imperial citizens) teszik az emberi történelem eseményeivel kapcsolatban, amik vannak olyan új keletűek, hogy tényként legyenek rögzítve mintsem mítoszként ( annak ellenére, hogy sok tudásnak nyoma veszett a Harc Kora óta (Age of Strife). Istenek nagyon is léteznek a Warhammer 40000 univerzumában, gyakran a kollektív tudatalatti manifesztációjaként, melyet egy csoport pszichikusan érzékeny lény épít fel az idő folyamán. Slaanesh is így jött létre, mint ahogy az új Elda isten Ynnead is most kezd alakot ölteni.

Sok Elda isten hasonul a görög mitológia isteneihez. Példának okáért, Khaine és a görög Ares, mindkettő heves és erőszakos háborús uszító, sok közös tulajdonsággal bírnak. Hasonló párhuzam vonható Isha és Demeter, Vaul és Hephaestusz, Asuryan és Zeus közé is.

Elda Játékmenet

Az Elda általában sebességre és tűzerőre hagyatkoznak csatáikban való győzedelmeskedésre, taktikáik gyors támadásokra és a csatatéren való mozgásra összpontosulnak. Igen hasznos és hatásos rohamfegyverekkel rendelkeznek. A Warhammer 40 000 összes hadserege közül az egyetlen amely hatalmas számú specialistát képes csatasorba állítani. A legtöbb Elda harcos páratlan teljesítményt tud nyújtani ha egy területen belül megszerzett szakértelmét hasznosítani tudja és rendkívül hatástalan ha más szerepkörben kel teljesítenie. ( A Dark Reaper könnyedén elpusztítja a nehéz gyalogságot és elég ideje marad arra, hogy járművekkel is megbirkózzon. Így az effektív játékhoz helyes pozicionálás és az ellenséges fajoknál megfelelő célkiválasztás elengedhetetlen. A legújabb frissítés megérkezésével, a Harlequinek, az Elda fő hadsereg egy mellékága, mely versenyeken eddig nem volt elfogadott két kiadás óta, visszatérnek. Az Elda hadsereg részeként lehet most már csatasorba állítani őket. A régebbi harmadik kiadás szabályai a különböző Elda frakciókról már nem versenyképesek. Ennek ellenére néhány maradvány a régi szabálykönyvből fellelhető az új Elda kódexben ( Teljes osztag Wraithguard telepíthető seregként)

Technológia

Az Elda technológia minden tekintetben sokkal fejlettebb mint bármely az Impérium által valaha is birtokolt. Az Elda olyan erejű fegyvereket forgat melyek könnyedén egész csillagrendszereket megsemmisíthetnének, olyan hajókon utaznak melyek egy szívdobbanás alatt átszelik a galaxist. Erejük csúcsán az Elda olyan erőknek parancsolt melyek bolygókat tudtak volna létrehozni, megváltoztatták az Immatérium állagát létrehozván ezzel a Webway-t, egy interdimenzionális portálrendszert a Hipertéron át, mely lehetővé tette az Eldanak, hogy pillanatok alatt mozogjanak elveszett birodalmuk bolygói között.

Az Elda frakciók

A Bukást követően az Elda szociálisan és kulturálisan széleskörű csoportokká osztódott. Annak ellenére hogy a frakciókon belül is léteznek további csoportosulások, a következő lista tartalmazza azon frakciókat melyek a legletisztultabban és meghatározva léteznek: (Dark Elda nélkül):

Elda mestervilágok

A Bukáshoz vezető időkben nem minden Elda maradt az Elda birodalom elsődleges világain. Sokan szabadok maradtak a káosz rontása alól tovább küzdve a pusztulásba sodródott fajtájukért. Ennek lehetetlensége miatt a legnagyobb Elda látnokok óriási erőfeszítéseket léptek meg népük megmentéséért. Minden egyes Elda világhoz egy gigantikus hajó készíttetett, lidérccsontból dalolva, bolygók nagyságát meghaladó méretekkel. Az utolsó korrumpálatlan Eldaok szálltak eme hajókra , művészeti értékeikkel, növény és állatviláguk darabjaival és minden mással amit az Elda kultúrából menthető volt. Eme Mestervilágokkal (ahogy később ismerté váltak) kezdődött meg az utolsó Elda Exodus, éppen hogy időben. A pszichikus lökéshullám Slaanesh ébredésével még elért egykét Mestervilágot elpusztítván őket, míg többek lökődtek a Terror Szeme körüli pályára (Eye of Terror). A maradék a galaxison át sodródik a mai napokban, számuk ismeretlen, a kapcsolat velük és maguk közt rendkívül nehezen, megszakításokkal hozható csak létre.

A legfontosabb Mestervilágok:

• Alaitoc – Távol a galaxis peremén, az ismert univerzum szélén fekszik az Alaitoc Mestervilág. Az Alaitoc Elda fanatikusan védekezik Slaanesh érintése elől, még a többi Mestervilágnál is hevesebben. Ezen okok miatt sok polgáruk előbb vagy utóbb elhagyja a hajó szigorú börtönét és kisebb csoportokban felkerekedik. A szükség órájában visszatérnek, hogy minden Alaitoc hadsereg elegendő felderítő (scout) és mesterlövész (ranger a játék alapján) erőkkel bírjon. Páncélzatuk színei a kék és sárgától, kék és csontszínig változik.

• Altanasar – Egy kisebb Mestervilág mely a Bukás lökéshullámának szélén volt, az Altanasarról sokáig a Terror Szemében való eltűnést feltételezték a többi Elda világgal együtt. Mindezek ellenére jelentések szerint észlelték őket, sőt mi több, a Tizenharmadik Fekete Kereszteshadjárat (13th Black Crusade) idején az Imperium és Káosz hatalmai között nemrég kitört hadjáratba való beavatkozásukról is érkezett jelentés. A negyedik kiadású Elda Kódex feltárja, hogy az Altanasar ténylegesen megszökött a Hipertér elől és hogy más Mestervilágök Eldajai lakóira gyanúval tekintenek a Terror Szemében való több ezer éven át tartó raboskodásuk miatt.

• Biel-Tan – A Biel-tan, a legharciasabb Mestervilágök egyikeként meghozta döntését, megpróbálják újrakovácsolni az Elda Birodalmat. Hadseregük bír legnagyobb százalékban, a többi Mestervilághöz képest, elit csapatokkal és azon kevés számú polgár-milicistával melyeket a legtöbb világ harcba hív háború idején. Legmagasabban képzett erőit Swordwindnek (Kardszél) nevezik és gyakran sietnek Exodite világok segítségére. Nevük valószínűleg a kelta Baltana ( május elsejei Beltana = Ősi kelta tűzünnep a ford.) ből lett származtatva. Cratworldjeik és erőik színsémája általában zöld és fehér. Legmagasabb rangú Farseerük a Macha nevet viseli.

• Iyanden – Az Iyanden Mestervilág egykoron a legnagyobb és legvirágzóbb volt az összes megmaradt Elda világhajó között. Sorsuk a Kraken Tyranid megszálló Rajflottával (Tyranid Hive Fleet) keresztezte útjukat, az ezt követő harcokban a Mestervilág majdnem megsemmisült. Napjainkra néhány szekciója még mindig porrá van zúzva, lakossága szétszóródott. Emiatt gyakran rákényszerülnek, hogy az elesettekhez forduljanak segítségért, a jellemzőnél több Lidércőrt és Lidérclordot (Wraithguard, Wraithlord) megídézve, hogy apadó harcosaikat támogassák. Páncéljuk uralkodóan sárga kisebb kék foltokkal követve.

• Saim-Hann – Az első Mestervilág mely evakuált az Elda Birodalomból, a Saim-Hannt némiképp barbárnak és vadnak tekintik a többi Mestervilág Eldaai, s Saim-Hann harcosai gyors támadásokat és haladó csatákat részesítenek előnyben. Rend szerint skimmer-ek és jetbike-ok soraiba rendeződnek, melyek a Wild Riders nevet viselik, támadásuk sebességéről és kegyetlenségükről lettek híresek. Barbárokként gondolnak rájuk a többi Elda, borzasztóbb időkben magukra hagyván őket. Ennek ellenére szoros kapcsolatot ápolnak a többi Exoditeal. A Saim-Hann törzsszerű társadalomban élnek az ősi Föld Hun és Barbárjaihoz hasonlóan. Vezetőik közötti nézeteltéréseiket gyakran az oldalak sorai közül kiválasztott bajnokok közötti rituális harccal simítják el. A Saim-Hann kiejtése Sam-Hine (szemhájn), valószínű a kelta 'Samhain' (Halloween) ből eredendően. A Saim- Hann színei vörös, fehér vagy feketével követve.

• Ulthwé – Az egyik legnagyobb Mestervilág, az Ulthwét elkapta a Terror Szemének rántása, most körüli pályán halad. Ezáltal folyamatosan káosz marauder (martalóc)-ek, Marines ((űr)tengerészgyalogosok), démonok általi veszélyekkel kell szembesülniük, a Hipertér Pusztító Erői (Ruinous Powers of the Warp )elleni bástyaként léteznek már többezer éve. A folyamatos háború és a támadások kockázata megkeményítette eme Mestervilág polgárait, állandó hadseregük a Fekete Őrzők (Black Guardians) nevet viselik. A Szemhez való közelségük miatt különösen magas számú pszichikailag tehetséges Látnokkal rendelkeznek (Farseerekkel és Warlockokkal). Az Ulhwe fő színei fekete egy világosabb színnel követve, mint a narancs vagy a sárga.

A Mestervilágök képezik a túlélő Elda faj java részét a negyvenegyedik évezred galaxisában, hogy ez mennyi, lehetetlen megmondani. Biztosan kijelenthető, hogy a megmaradt Elda ipar, technológia és kultúra bölcsőjét képezik, megtartva az eredeti világok maradékait. A legtöbb Mestervilág speciális biodómokkal is rendelkezik, melyek otthont adnak világuk állat és növényvilágának, melyeket gondosan ápolnak. Annak ellenére hogy minden Mestervilág lényegében független egymástól cselekedeteiben és kormányzásában, általában nyújtanak, és el is fogadják egymás tanácsát. Nem gyakran, de egy Mestervilágök közötti nézeteltérés miatt a csata során egymásra támadhatnak, de csak az utolsó megoldás eszközeként.

Exodites

A Bukás idején az Elda degeneráció nem ellenállás nélkül zajlott. Néhány Elda, a legjobb látnokok, nyíltan kritizálni kezdték polgár barátaik feslettségét és figyelmeztettek a hedonista romlott káosz kultusz megszületése felől. Jutalmuk leginkább ignorálás volt, szűk látókörűnek, puritanista fanatikusnak bélyegezték őket. Végül is az Elda társadalom általános összeomlása idején röviddel Slaanesh születése előtt még a legelkötelezettebbek is elfogadták hogy a halál birodalma és a romlottság elől már nincs kiút. Néhányan közülük úgy döntöttek elhagyják az Elda Birodalmat, hogy új bolygókon telepedjenek le, szabadon a kúszó romlottság elől. Ők voltak az egyetlenek akiket a Káosz érintése nem tudott megrontani, számuk közvetlen a Bukás előtt rendkívül alacsony volt. Nevük Exodites, mivel otthonukat, az Elda Birodalmat mielőtt túl késő lett volna, hagyták el.

Az Exoite-ok áltlában rusztikusnak, fejletlennek hatnak az űrben portyázó Eldaokhoz képest ( Az Exodiokat gyakran egyenlőnek vélik az Erdei Elfekkel (Wood Elf) , a Felsőbb Elfek (High Elf) helyett, melyek a Mestervilág-öknek felelne meg a Warhammer 40 000 világában), annak ellenére, hogy javarészben rendelkeznek az Elda által használt igen fejlett technológiákkal. Egy technológia melyet létrehoztak, a Végtelen Áramkör ( Infinity Circuit ). Exodite bolygókon a Végtelen Áramköröket Világok Lelkének nevezik (World Spirit), rácsként szolgál pszichoaktív Eldain kristályból faragott kő menhirek ( egyedülálló, égbe nyúló kő, a ford.), obeliszkek, kő körök számára. Ez a Világok Lelke végzi el a Mestervilágökön használatos Végtelen Áramkör szerepét. Néhány Kivetett (Outcast) is menedéket talál eme, általában befogadókész, Elda között. Az Exoditeok gyakran kerülnek összetűzésbe ember és ork fajokkal, akik bolygóikon próbálnak letelepedni. Néhány Mestervilág, különösen a Biel-Tal, hírhedté váltak Exodite testvéreik eltökélt kisegítésében. Sokadjára, hogy az Imperium Exodite-ok által lakott bolygókra próbáltak telepedni, szembesültek a Biel-Tan őrjöngő kardjaival.

Elda Harlequinek

A Harlequinek a különös Elda isten, Cegorach követői, a Nagy Harlequiné (A Nevető Istené ), egyike a Bukást csupán két isteni túlélőinek. A Harlequinek harcos trubadúrok, akik részletesen megépített impresszív maszkjukkal, mimikájukkal és akrobatikájukkal számos különös történetet mesélnek el az Elda mitológiából. Egzotikus többszínű kosztümöket hordanak, gazdagon megmintázva, hogy vissza tudják adni az Elda mitológia köreit. A csoportok a Webwayen át utaznak, felkeresve a Mestervilágöket és már Elda erődítményeket, hogy tánccal és dallal felelevenítsék ősi mitikus korszakuk történeteit. Ezek a nem mindennapi előadások erősen szimbolikusak és fontos eseménynek számítanak egy Elda életében. A Harlequinek szükség esetén is megjelennek és az Elda oldalán harcolnak titokzatos céljaikért. Magasan képzett harcosok akik majdnem mindig közelharcban jeleskednek. Ismerté váltak arról, hogy más fajoknak is védelmére kelnek a káosz erői ellen. Mérhetetlen képességeiket alacsony létszámuk egyensúlyozza ki, igen ritkán utaznak 15-20 fősnél nagyobb csoportokban. A „Nagy Terv” (Great Plan) gondolat zászlaja alatt egyesülnek, az egyetlen olyan Elda csoport lévén, akik különböző alcsoportjaik között egységességet mutatnak. (A Mestervilágök teljesen szeparáltak egymástól, az Exoditeok saját világuk feltartásával küszködnek, a kivetettek és kalózok pedig teljesen öntörvényűen, magányosan élnek, természetüknél fogva.

A Harlequinek, mint az Ordo Malleus, a káosz esküdt ellenségei. A Fekete Könyvtárat őrzik (Black Library), a helyet ahol az Elda káoszról megszerzett tudása található és csak az Inkvizíció és Illuminati egykét kiválasztottját engedi belépni, őrizet alatt. A Harlequinek egy próbát állnak ki, ami állítólag felszabadítja őket Slaanesh vonzásától, ebből kifolyólag nem viselnek Lélekköveket (Spirit Stones). Ha egy Harlequin meghal, lelke egyé válik a Nevető Istenével. A Harlequinek még az Eldaok között is titokzatosnak számítanak, ritkán beszédesek csapataikon kívüliekkel.

A legtitokzatosabb minden Harlequin között a Solitaire-ek, kivételesek, mivel ők nem lépnek fel a többiekkel hacsak nem a Bukás és a Nagy Ellenség születésének történetét adják elő, amiben maga Slaanesh szerepét játsszák. A Solitaire-k „toborozzák” a több ezernyi Elda és más csoportok közül a Harlequinné válókat, a legöregebb leghatalmasabb Solitairekre bízzák rá a Fekete Könyvtár védelmét. Követelmény, hogy egy Solitairenek ne legyen lelke, így pszichikus erőkre teljesen érzéketlenek, felismerhető érzelmeket nem mutatnak, az Elda rúnákban nevük „a lelketlenek”-et jelent.

Egy másik tradíció szerint a Solitairek lelke Slaanesh tulajdona, halála után a Nagy Harlequinen szembesülnie kell Slaaneshel és trükkel visszakapnia Slaanesh zsákmányát. Ha a Nagy Harlequin sikerrel jár, a Solitaire lelkét egy Lélek Járó (Spirit Walker) porhüvelyében helyezi el. A Spirit Walker az Elda Wraithlordhoz hasonlítható, viszont megőrzi a Solitaire élet hihetetlen mozgékonyságát. A Solitarieok hihetetlen erős harcosok, igen alacsony létszámban.

Abbadon 13-ik Hadjáratában, Ahriman Káoszvarázsló a Thousands Sons alól siekresen bejutott a Fekete Könyvtárba, de egy Elda és Harlequinből álló kombinált csoport megállította őt.

Kalózok és számkivetettek

Néhány Elda az Elda ösvény rigid kényszerűségét elfogadhatatlannak találja és elhagyják Mestervilágjüket. Kitaszítottak néven ismerik őket (Outcasts). Sok Elda tölti éveit, évtizedeit kitaszítottként, de általában visszatérnek az Elda életútra. Elhagyják a Mestervilágöt és máshol élnek, vándorolnak a galaxison át az ember és az Exoditeok világát meglátogatva. Ezek az Elda realisták, gyakran igen kemények, gonoszak, magányos farkasok, a Mestervilág Elda ellentétei. Elda “kalózokról” is beszélhetünk, egy olyan csoportról mely nem körvonalazódott oly tisztán mint a többi. Néhány Elda kalóz tulajdonképpen a Mestervilágök távoli flottái, néhány többi csoport pedig helytelenül azonosított Harlequin vagy Setét Elda. Egyesek a Bukástól elmenekült kitartó flotta, melyek a Mestervilágökkel elvesztették kapcsolataikat és bázisokat Egyesek saját cselekedeteik által kényszerültek kalóz vagy számkivetett életmódra, jobbára saját cselekedeteik, választásuk által. Számos Elda nem hajlandó alávetni magát a Mestervilág szigorú szabályainak, bűnt követ el népe ellen, így a menekülést választja mintsem hogy szembesüljön az ítéletével. Az egyik ilyen híres kalóz Iyandeni Yriel, egykori flottaparancsnok akit száműztek a Mestervilágből, miután a Terror Szemébe üldözött vissza egy támadást, vajh kevés védelemmel. Ő és legénysége egy kalózcsapatot szervezett melyek különböző emberi világok között működött, gyakran szerződve velük szolgáltatásaiért. Egy nagyszámú flottát is összegyűjtött és később visszatért hogy megmentse Iandent a Tyrnaidák támadása alól.

Sok kalóz azonban sokkal kevésbé nagylelkű. Sokan közülük az Elda ösvény sötét útját választják, és kalózként dolgozva csillapítják az izgalom és harci vágy iránti szomjukat. Általában kijelenthető viszont, hogy a kalózok általában hirtelen haragú és kiszámíthatatlan jellemű Elda, amely gyorsan felszínre tör ha a saját maguk által épített rendpárti társadalmakon kívül kerülnek Kivettek ( Kalózokkal együtt) nem szívesen látott vendégek a Mestervilágökön, csak nagyon rövid időre, mivel elméjük veszélyesen szétszórt és vonzza a hipertér pszichikus birodalmának vadászait. Démonok, vagy a hipertér egyéb lényei megtalálják az Kivetettek elméjét és befészkelik vele magukat a Mestervilág lidérccsont-mag pszichoszupportív környezetébe – ami katasztrofális lenne. A Kalózok más értelemben is veszélyt jelentenek, jelenlétük megzavarja a fiatal és tapasztalatlan Eldat a szabadságba vezető romantikával átszőtt útjukon.. Annak ellenére, hogy jelenlétük nem kívánatos a Mestervilágök fedélzetén, a kivetettek gyakran életbevágóan fontos szerepet játszanak a Mestervilág hadseregében felderítőként. Ezek a csatatéri felderítők a Ranger nevet viselik, gyakran mesterlövészként tevékenykedve, felettes álcázó technológiájukat és igen erős fegyverzetüket használva. A kivetettségnek további formái is ismertek, extrémisták, kik az Elda Exarch-okhoz hasonlóan túl messze zarándokoltak választott sorsuk ösvényén, mintsem hogy valaha is visszatérhessenek Elda közösségükbe. Példának okáért a Felfedezők (Explorers) akik az őrületbe kergették önmagukat a kaland és tárgyi leletek iránti csillapíthatatlan szomjuk miatt, tudósok melyek ősi tabu technológiákat kutatnak. Vegyük példának Kurnous Szakértőit (Adepts of Kurnous) kik vadászok, átutazták a galaxist, levadászva és megölve számtalan a galaxisban élő fajt. Az Exodite társadalmakkal csak korlátolt kapcsolatban voltak, ám ezek a halálos ragadozókat csak a galaxisban élő intelligens fajok levadászása hajtja – legyen az saját fajtájuk akár. Avengerek (Bosszúállók) is szintén kivetettek, kik magŕ 1nyos ösvényre taszítva vadásszák le és élik ki bosszúvágyaikat bűnözőkön, deviánsokon. Imperiális és más idegen társadalmakban végzett szolgálataik miatt egy bizonyos misztikumot, legendás jellemet kölcsönzött a kivetettek eme fajtájának.

Elda utak

A Harcos Útja

Az Elda közismert arról a tulajdonságáról, hogy kitűzött céljait olyan buzgó intenzitással éri el, ami az ember erőlködéseit csupán bágyadtnak engedi látszani. Ha egy Elda hívást érez a Harcos Útja felé, csatlakozik egy Aspect Shrine-hoz, a harcosok egy kultuszához, melyek önmaguk edzésével testesítsék meg az Elda Hadistent, Khainet, vagy egyéb más ősi Elda mítoszt, legendát. Minden Mestervilág rendelkezik egypár Aspect Shrineal, néhány viszont, megemlítendő pl a Biel-tan, többel rendelkezik mint a többiek, és nagyobb hangsúlyt fektet a Harcos Útjára. Minden Aspect Shrinet egy Exarch vezet, egy Elda melyet elért az az átok, mely nem engedi őt a Harcos ösvényéről. Eme Exarchok hatalmas harcosok, csatában, vagy Khaine megtestesülésében való halálra ítélve. Az Aspect Shrinok első alapítóját Főnix Lordnak nevezik ( Phoenix Lord). Amikor egy Aspect harcos Exarchá válik, felöltik az ősi Exarch páncélzat egyikét ami a shrinehoz tartozik, mely örökre húsába vájódik. Ez azt jelenti, hogy a harcos lelke egyé válik az öltözet előző viselőinek lelkével, lényegében igy téve teljessé a Végtelen Körfogást. Azon Elda melyek a harcos útját járják, rettenetben élnek, hogy elveszejtik magujat vérszomjukban, ezért speciális öltözéket hordanak, melyek elválasztják emlékeiket az öltözöéken belüli és kívüli időre, így szabadon élhetnek harcosként az őrültbeesés félelmétől szabadon. Amikor egy Elda harcos befejezettnek tekinti Aspect Harcosi idejét, más foglalatosságot keresnek az Elda ösvények között. Mivel számuk alacsony, minden Eldatól elvárják hogy szolgáljon ha háborúba hívják. Így ha a Mestervilág háborúba indul, az egykori Aspect harcosok Guardian (Őrző)ként szolgálnak, egy polgári katonaként, megvédelemzve a Mestervilágöt. Íme egykettő a gyakoribb aspect-ek közül. A lista nem a teljes, kímerítő, de ezek a leggyakrabbak, melyek többször fordultak elő egy vagy két Mestervilágön. A Főnix Lordok nem minden Aspectnek ismeretesek, de mivel mindegyik egy Aspect alapítója, nem kizárható, hogy valóban van, vagy volt, minden Aspecthez egy-egy Fönix Lord.

• Dire Avengers (~Szörnyű Bosszúállók)

A Dire Avengerek a legősibb és legszámosabb aspect, a háború egy, inkább tradícionálisabb nézetét testesítik meg. Khaine-t, mint a nagylelkű harcost testesítik meg. Teljeskörű gyalogságként veszik be a csatateret, az Elda tradícionális harci eszközeivel felfegyverkezve, lőtávban továbbfejlesztett Shuriken Katapultokkal. A Dire Avenger Exarch képes a Diresword és Shuriken pisztoly használatára átlagos harci eszközeiért cserébe, továbbá a Shimmershield közelharci védelmének kihasználására. A Dire Avengerek Főnix Lordja Asurmen, Asur Keze. Ő volt az első és legnagyobb Főnix Lord, aki kitanította a többi Főnix Lordot a harc művészetében.

• Dark Reapers (~Sötét Kaszás)

A Dark Reaperek Khainet mint pusztítót testesítik meg aspectjükben, kőszívűen lecsapva az ellenségre a messzeségből. Távolsági tűzerőre specializálódtak. Harcba fenyegető, feketébe páncélozott csapatként jelennek meg, gyorstüzelő mini rakétavetőt, “reaper launcher”-t (reapervetőt) kezelve, mellyel nagyszámú gyalogságot pusztítanak el. A Dark Reaper Exarch egy rakétavetővel vagy Viharvetővel (Tempest Launcher) van ellátva. A Dark Reaperek Főnix Lordja Maugan Ra, a Lelkek Betakarítója (Harveter os Souls), aki az Altanasar Mestervilágről származik.

• Fire Dragons (~Tűzsárkány)

A Fire Dragon-ök, a tudás misztikus kígyói után kapván nevüket, Khaine tüzes dühét testesítik meg, így általában vörös vagy narancssárga páncélt viselnek, rövidtávú hő alapú fegyverzetet használnak, melyet fúziós fegyvernek is neveznek (hasonló az Impérium melta fegyvereihez). Fegyvereik és kiképzésük ellenséges tankok és nehézgyalogás elpusztítására engedi fókuszálni őket. Az Exarch Sárkány Lélegzete lángszórót használ (=Dragon's Breath), mely könnyűgyalogság hordáival is könnyedén elbánik. A Fire Dragon-ök Fönix Lordja Fuegan, Az Égő Lándzsa. (Fuegan, The Burning Lance)

• Howling Banshees (~Ordító Kísértet)

A Howling Bansheek általában női Elda harcosok alakulata akik az Elda legenda szellemeit testesítik meg, gyors halált hozva ellenségeikre. Híresek harci maszkok hordásáról amik döfő, pszichikusan töltött sikolyokat bocsájtanak ki amikor a harcosok támadnak, eme sikolyok megzavarják a Banshee ellenfeleit, könnyebé téve lemészárlásukat. A Bansheek a mozgékonyságra specializálódtak (a szívósság árára), energiafegyvereket használnak amelyek könnyedén átvágnak nehézpáncélzaton, mint pl a Terminátor páncélzaton. A Banshee Exarch Tükörpengéivel (Mirror Blades) vagy Kivégzőjével (Executioner) még halálosabb. A Howling Bansheek Főnix Lordja Jain Zar, A Csend Vihara. (Jain Zar, The Storm Of Silence).

• Shining Spears (~Fénylő Szigonyok)

A relatív ritka Shining Spear-ek Khaine lándzsáját testesítik meg, egy sebezhetetlen fegyvert amit a Háborúk Istene forgatott. Egyedien hatnak abban a szempontból, hogy egyedül ők használnak fényes jetbikeokat- lényegében hihetetlenül gyors motor-szerű járműveket melyek a föld felett lebegnek gravtankhoz hasonló technológiát alkalmazva. Speciálisan tervezett lándzsákat forgatnak, melyeket Lézer Lándzsaként (Laser Lance) ismerünk, melyek képesek rövidtávú erős lézersugár kilövésére. Ilyen módon a keményen büntető középkori lovagságként operálnak. Ezidőben még nincs ismert Főnix Lordja a Shining Spearsnek.

• Striking Scorpions ( ~Támadó Skorpiók )

A Striking Scorpions szintén közelharci aspect, egy még átütőképesebb, szívós harci erő. A Howling Bansheeknál lassabban mozognak, de erősebbek és Space Marinehoz hasonló nehézpáncélzatot viselnek. A Bansheek elterelő maszkja helyett a Scorpionok inkább fejre szerelt fegyvert, 'mandi blaster'-t alkalmaznak, ebből kifolyólag a harcos keze szabad közelharci fegyverek forgatására, úgymint lánckard. Az Exarchok fegyverzete gyakran Scorpion's Claw, Biting Blade vagy kettős láncszabja. Lényegében inkább számos könnyűgyalogság legyőzésére alkalmasak, ellentétbe a nehéz gyalogságot gyorsan lerohanó és szétkaszaboló Bansheekkal ellentétben.

A Striking Scorpions Főnix Lordja Karandras, az Árnyvadász (Shadow Hunter), bár megjegyezendő hogy Karandas nem az eredeti Főnix Lord. A valós Arthra, A Skorpiók Atyja (Father of Scorpions), az egyetlen Főnix Lord aki ténylegesen elhagyta Shrineját és az Elda népet. Sok elmélet összeköti őt az Incubi „Setét Atyjával” , egy Setét Elda harcos kultusszal, kik hasonulnak a Striking Scorpions-szal. Arthráról azt regélik, hogy „ a Sötétségbe fordult a fény elől” és a Webwaybe menekült ( Ahol a Setét Eldaok tartózkodnak), miután őrjöngve elpusztította első Aspect Shrine-ját. A Setét Elda kódex nyomatékosan rámutat hogy az Incubi „bukott” Striking Scorpions, Koradhil Exarch elmondása szerint, ki látni vélte a harcosok ilyenfajta csoportját.

• Swooping Hawks

A Swooping Hawks egy teljesen mobil aspect, az ősi Elda legendák ragadózómadarait reprezentálják. Bonyolult szárnykomplexumot hordanak ami lehetővé teszi számukra hogy a csatatér kritikus pontjainál érkezzenek, tűztámogatást kölcsönzöve. A Bansheekhoz hasonlóan a Sólymok a tartósság árát fizették mobilitásukért. Megjegyezendő, hogy lábukon ügyesen megtervezett gránátvetőket viselnek, melyekkel röptében bombázzák ellenségeiket miközben csatába repülnek. A Swooping Hawks Főnix Lordja Baharroth, A Szelek Kiáltás néven ismert. (The Cry of the Wind)

• Warp Spiders (Hipertér pókok)

A Warp Spiderek az Infinity Circuit-et őrző kis pókok után lettek modellezve. Ezek a pókok a lidércscont struktúrán belül bárhova képesek teleportálni, hogy felhasználják ezt a képességüket démonikus lények beszivárgásának levadászására, visszaverésére. A Warp Spiderek hasonló elv alapján működnek, nehézpáncélzatot viselnek melyek együtt dolgoznak egy szerkezettel, mely lehető teszi számukra a csatatérre való teleportálást, figyelmeztetés és előjel nélküli támadást és visszavonulást, mielőtt az ellen válaszolni tudna. Harcban rövid távú „Death Spinner”-t forgatnak, mellyek könnyedén lemészárolják az ellenség gyalogságát, klönösen könnyű vagy semmilyen páncélzatot nem viselőket, mivel a Deathspinner monofilament drótfelhővel tüzel ami zsugorítja, majd szétdarálja a húst, ám nehezebb páncélzat ellen hatástalan. A Warp Spiderekenk nincsen Főnix Lordjuk, a relatív új aspectról van szó.

A Látnok Útja

Az aspect-ek felelősség az Elda védelme, a Látnok felelőssége a vezetés. Kik életük ösvényén az Exarchokhoz hasonlóan örökre elvesznek, Farseerként ismeretesek. Egy Mestervilág kormányzása általában leghatalmasabb Látnokok tanácsára hárul. A Látnokok igen széleskörű jövendölésekkel érkeznek, mivel ez az egyik legmindennapibb képesség. A Warhammer 40 000 világában, két másik fajta Látnok is létezik, A Warlock és a Spirit Seer. A Warlockok és Spirit Seerek a Látnok ösvényén járnak, de nem vesznek el abban, és előtte a Harcos Útját járták. Hatalmukat a csatákban más Elda segítségére fordítják, pajzsként védve őket a bajtól, megtámadva az ellenséget. Spirit Seerek olyan Látnokok, kik a holtakkal kommunikálnak; nem meglepő, hogy az Iyanden sorai között a leggyakoriabbak és néha Wraithguardokat vezetnek a harcba.

A Látnokok szerepe hogy a jövőt figyeljék és megállapítsák az Elda számára legmegfelelőbb utat. Ez rúnakövek megidézésével, lidércsont szilánkok és más pszichoérzékeny anyagok vetésével történik, melyek reagálnak a kitekert, probabilista téridő zűrzavarával. Az ilyen kövek vetéséből a Látnok gyakran meg tudja állapytani mi lesz a meggyümölcsözőbb cselekedet menete, a jövő mélyebb távlataiba viszont valóban ritkán tudnak igaz eredményeket megjósolni. Esetneként a hatalmasabb Látnok nagyobb szerencsétlenségek előjeleit megérezhetik és képesek az Eldat eltéríteni a lehetséges katasztrófa és végzet elől. Mivel népük száma ily alacsony, minden Elda életet meg szeretnének őrizni.

Jövőt látó képességük és a látottakra való reagálásuk bizalmatlanságot keltett más fajokban. Időnként egy Látnok jövőbeli Elda életek megmentését véli látni egy-egy világ, flotta, bázis leigázása következtében. Ilyenkor erőik figyelmeztetés nélkül lecsapnak majd céljuk elérésével vissza is vonulnak. Ez, és az Elda a többi faj alsóbbrendűnek tekintésére hajló tendenciája, a többi fajban a zárkózottság, ingatagság, megbízhatatlanság érzését váltotta ki velük szemben. A leghatalmasabb Farseerek megmutatták azon képességüket is, mellyel a jövőt inkább más fajok egymásnak ugrasztása felé terelték, mintsem hogy az Elda keveredjen csatába- egyik legnagyobb példa erre a híres Ulthwé-i Eldrad Ulthran Farseer ( Farseer Eldrad Ulthran of Ulthwé) (Egy Mestervilágből mely a Látnok útjára fektet nagyobb hangsúlyt) titokban elősegítette a zavart Ork Warlord Ghazghkull Mag Uruk Thraka hatalomra jutását, aki az Ember Impériumának jelentős ellensége lett.

A Farseerek vezetnek béke és háború idején egyaránt. A csatatéren jövendőmondó hatalmukkal meglátják ellenségeik támadását és mozgását. Bajtársaikat figyelmeztetni tudják a csatatéren hirtelen változásokról.

Míg a harc zavaros feltételei mellett a Warlockok előtt nem tiszta a jövő eseményeinek képe, különösen azok akik már megjárták az Aspect Harcos útját, tisztként szolgálnak a harcban, harcba vezetik más Elda egységeit, segítik a csata általános koordinációját, úgymint jelentős pszichikai erejüket használják fel, hogy támogatást nyújtsanak.

Ahogy a Farseerek öregednek, testük lassan pszichoaktív krisztály formáját veszik fel, egy átalakulás melyet a Hipertér kaotikus energiáinak való kitettség okoz. Ha az idő eljött, a Kristálylátnokok Dómjába mennek és előző Farseerek kirtálytestéhez csatlakoznak

Más ösvények

Míg a Látnok és a harcos a kettő legláthatóbb út, több száz más is létezik. Sok Elda a művészetek eszközeinek tanulményozását választja életútjaként, míg mások a tudományoknak, technikájuk finomhangolásának szentelik magukat. Ezek az utak, ugyanolyan fontosak az Elda túléléséhez mint a többi, sokkal szerteágazóbbak és kevésbé keresettebbek mint a Látnok és harcos útja. Megjegyezendő ilyesfajta utak közül a Bonesinger, kik a Mestervilágök pszichoaktiv lidércsont szerkezetét javítják. A Marinerek ösvénye szintén említésre méltó, kik űrhajók legénységének kiképzésével foglalkoznak.

Az Elda istenek

A Elda panteon Slaanesh születésével megsemmisültnek tekinthető. Míg az Elda tiszteli és megbecsüli isteneiket, megőrzik történeteiket mitikus köreikben, segítségükért, beavatkozásukért nem hívják már őket.

Egy prófécia elmondása szerint az Elda istenek visszatérnek és együttes panteonként elpusztítják Slaanesht. Az, hogy ez csak egy öreg mítosz-e csupán, kérdéses marad.

Az Elda panteon és a Görögm Kelta mitológia aspektusai között fellelhető egyezőség. Feltételezhető, hogy a Games Workshop Warhammer 40 000 univerzum készítői súlyosan visszanyúltak erre a tényre amikor az Elda fajt és mitikus köreiket készítették.

A legújabb elgondolások napvilágra hozták, hogy számos radikális Inkvizítor írása szerint az Old Ones mitikus faja és az Elda istenségek egy és ugyanaz.

Továbbá az Eldaon belül léteznek bizonyos szekták akik felekezetüket tekintve monoteisták.

• Kaela Mensha Khaine, God of War (~Kaela Mensha Khaine, A Háború Istene )

Kaela Mensha Khaine az egyike a két túlélő Elda isten közül. A régi panteonban, Asuryan után a második legerősebb volt hatalmét tekintve, gyakran Vaul ellenségeként mutatják. A legerőszakosabb és legvakmerőbb az istenek közül. Asuryant annyira megrázta a halandó Eldanesh Khaine általi halála, hogy elátkozta őt, kezéről az idők végezetéig Eldanesh vére folyjon és emlékezzen mindenki arra amit tett. Az Elda szerint amikor Slaanesh felébredt, minden istent körönként elfogyasztott. Míg a többieket felfalta, Khaine felvette hatalmas kardját és inkább megkűzdött vele. Khaine nem volt elég erős hogy elpusztítsa Slaanesht, de a vereséghez túl hatalmas volt. Így lesújtott rá és szilánkokra hasadt.

A darabok Khaine Avatarjai, minden Mestervilág közepében megtalálhatóak. A kétségbeesés idején az Elda feléleszthet egy Avatart egy Exarch feláldozásával. Khaine Avatarjai toronymagas szörnyetegek vasbőrrel és folyékony lávamaggal, kezükről, Khainéhez hasonlóan folyamatosan folyik a vér.

„Khaela Mensha” gyakorlatilag nem a nevének egy része, hanem titulusa amit visel. Fordítása 'véres-kezű', utaéva Eldanesh vérére.

• Cegorach, the Laughing God, God of the Harlequins (Cegorach , A Nevető Isten, A Harlequinek Istene)

Cegorach, A Nevető Isten a panteon másik túlélője a panteon trükközője és művésze volt, így a Harlequin társulat istene. Mikor a többi isten megsemmisült, Cegorach elmenekült Slaanesh elől , míg Khaine harcra nem kerekedet vele. Kihasználva az alkalmat elmenkült a Webwayben, állítólag annak titkos útjait csak ő ismervén. A Harlequinek mestere az egyetelenk ki eredeti formájában megmaradt.

• Asuryan, the Phoenix King of the Gods (Asuryan, Az Istenek Főnix Királya)

Néha Főnix Királyként ismeretes, Asuryan volt az Elda istenek panteonjának királya. Míg a mitikus körök elmondása szerint hatalmat gyakorolt a többi istenség fölött, Slaanesh őt is felfalta. Gyakran fő szimbólumaival, tűz és fény képében ábrázolják.

• Isha, Goddess of Harvest (Isha a Betakarítás Istennője)

Az Elda faj anyja, Isha, több aspektus miatt is termékenységi istennő. Khaine által börtönösödött egy időszakon át, míg Vaul ki nem fizette váltságdíját. Gyakran sírva látni képeken, szimbóluma egy könnyes szem, szimbolikusan a tőle elszakított halandó gyermekei okozta fájdalma miatt. Elmondások szerint könnyeit Vaul rúnákba formálta, hogy gyermekeivel kommunikálni tudjon.

• Vaul, God of the Forges (Vaul, a Kovácsisten)

Though it was the greatest of swords, Khaine was the better warrior and crippled Vaul. The smith is often shown chained to his anvil, the punishment that Khaine set upon him.

Vaul egyik központi istene a panteonnak, Kaine ellensége. Kurnous és Isha szabadságának megfizetése érdekében Khaine 100 kardot követelt Vaultól. Az utolsó pengét nem tudta elkésziteni, így egy halandó fegyvert kevert közéjük. Ez annyi időre megtévesztette Khaine, mely elég volt Isha és Kurnous szabadulására, de mikor a trükkről fátyol hullt üvöltött bosszúvágyától. Vaul legyártotta az utolsó kardot, Anaris The Dawnlight-ot (Anaris a Hajnalfény) és harcba szállt vele Khaine ellen. Bár a leghatalmasabb volt a kardok között, Khaine volt a jobb harcos és megnyomorította Vault. A kovácsot gyakran üllőjéhez láncolva mutatják, büntetésében amit Khaine kiszabott rá.

• Y'nnead, God of the Dead (Y'nnead, A Halottak Istene)

Y'nnead, a születő Halottak Istene, nem része az Eldain pantheonnak. Összeolvadása az Infinity Circuitben lévő Elda lelkeknek, melyet lassan öntudatra ébresztenek a Mestervilágök Infinity Circuitjeiben azzal a reménnyel, hogy egynap felveszi a harcot Slaanesh ellen a Hipertérban.Ő az Elda újrafelemelkedés utolsó esélye, de ahogy az Eldrad múzsa szól, ez több ezer, hanem millió évbe kerülhet, mire már minden remény tovaszáll.

Más istenek

Kurnous, God of the Hunt - the Father of the Elda race, and the companion of Isha. He is often shown in conjunction with hounds, hawks, and other trappings of the hunt. He too was imprisoned by Khaine.

Kurnous, God of Hunt ( Kurnous, a Vadászat Istene) – Az Elda faj atyja, Isha társa. Gyakran ebek, sólymok és más zsákmányejtő társaságában látható. Khaine őt is bebörtönözte. Lileath (Lilcarth néven is ismert) A Hajadon, Álomok Istennője Morai-heg the Crone, (Morai-heg a Vénasszony), Lelkek/Sorsok Istene Gia – Néha Khaine és Asuryan neve

Források

• Az angol nyelvű Wikipédia szócikke, fordítás: www.w40krts.hu, szerző: Hydra (engedélyével)

• Cassern S Goto,. Eldar Prophecy (Warhammer 40,000 Novels (Paperback)). Nottingham: Games Workshop. ISBN 1-84416-451-9 

• Priestley, Rick. Warhammer 40,000 Codex: Eldar, 2nd Edition, Nottingham: Games Workshop. ISBN 1-872372-74-0 (1994) 

• Thorpe, Gav. Warhammer 40,000 Codex: Eldar, 3rd Edition, Nottingham: Games Workshop. ISBN 1-869893-39-5 (2001) 

• Spurrier, Simon. Xenology. Nottingham: Black Library. ISBN 1-84416-282-6 (2005)