„Héliopolisz” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
a Bot: következő hozzáadása: eu, gl, hr, ka, oc, simple, sk, uk |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
:''Heliopolis [[Baalbek]] libanoni város ókori neve is. Ez a cikk az egyiptomi városról szól.'' |
|||
{{hiero|Iunu|<hiero>iwn-nw:O49 ! vagy O28</hiero>|align=right|korszak=egypt}} |
{{hiero|Iunu|<hiero>iwn-nw:O49 ! vagy O28</hiero>|align=right|korszak=egypt}} |
||
'''Héliopolisz''' ([[óegyiptomi nyelv]]en ''Junu,'' a [[Biblia|Bibliában]] ''On'' néven szerepel) az [[ókori Egyiptom]] egyik legősibb városa, a 13. [[alsó-egyiptom]]i [[nomosz]] fővárosa. [[Ré]] napisten kultuszának központja volt. Neve [[Görög nyelv|görögül]] azt jelenti: „a Nap városa”; óegyiptomi neve oszlopokat jelent. |
'''Héliopolisz''' ([[óegyiptomi nyelv]]en ''Junu,'' a [[Biblia|Bibliában]] ''On'' néven szerepel) az [[ókori Egyiptom]] egyik legősibb városa, a 13. [[alsó-egyiptom]]i [[nomosz]] fővárosa. [[Ré]] napisten kultuszának központja volt. Neve [[Görög nyelv|görögül]] azt jelenti: „a Nap városa”; óegyiptomi neve oszlopokat jelent. |
A lap 2008. október 9., 15:00-kori változata
- Heliopolis Baalbek libanoni város ókori neve is. Ez a cikk az egyiptomi városról szól.
Iunu | |||||
|
Héliopolisz (óegyiptomi nyelven Junu, a Bibliában On néven szerepel) az ókori Egyiptom egyik legősibb városa, a 13. alsó-egyiptomi nomosz fővárosa. Ré napisten kultuszának központja volt. Neve görögül azt jelenti: „a Nap városa”; óegyiptomi neve oszlopokat jelent.
Története
Héliopolisz már a predinasztikus kor óta lakott volt; az Óbirodalom és a Középbirodalom idején jelentős építkezések zajlottak itt. Mára ezekből szinte semmi nem maradt, a köveket nagyrészt már a középkorban elhordták Kairó építéséhez; legtöbb információnk a városról írott forrásokból származik.
Szicíliai Diodórosz szerint Héliopoliszt Aktisz alapította, Héliosz és Rhodé egyik fia, és apjáról nevezte el.[1] Míg a görög városokat elpusztította az özönvíz, az egyiptomiak megmaradtak. Héliopolisz főistene Atum volt, temploma Per-Aat (pr-ˁ3t; „Nagy ház”) és Per-Atum (pr-ỉtmw; „Atum háza/temploma”) néven volt ismert. A városból indult ki az enneád tisztelete is, de később, mikor Hórusz egyre nagyobb jelentőségre tett szert, a Rével azonosított Hórusz, Ré-Harahti napistenség (neve jelentése szó szerint: Ré, a Két Horizont Hórusza) istene került a középpontba.
Ehnaton fáraó vallási nézeteire is hatással lehetett Héliopolisz, amelynek több szülötte is feltűnik később Amenhotep kíséretében[2]. Ehnaton egy templomot is építtetett a városban, a Wetjesz-Atont (wṯs ỉtn, „A napkorong felemeltetése”). Ennek a templomnak a köveit felhasználták a középkori Kairó városfalának építéséhez és egyes városkapukban még látszanak. Héliopoliszban volt a Ré megtestesülésének tartott szent Mnevisz-bika kultuszközpontja és temetkezési helye is.
Héliopolisz a görög-római korban
Jegyzetek
- ↑ The Historical Library of Diodorus Siculus, Book V, ch.III.
- ↑ Aldred, Cyril. Akhenaten, King of Egypt. London: Thames and Hudson (1991). ISBN 0-500-27621-8, p.260
Források
- James Paul Allen: Heliopolis. In The Oxford Encyclopedia of Ancient Egypt, edited by Donald Bruce Redford. Vol. 2 of 3 vols. Oxford, New York, and Cairo: Oxford University Press and The American University in Cairo Press. 88–89. 2001
- Donald Bruce Redford: Heliopolis. In The Anchor Bible Dictionary, edited by David Noel Freedman. Vol. 3 of 6 vols. New York: Doubleday. 122–123. 1992
- Mubabinge Bilolo: Les cosmo-théologies philosophiques d'Héliopolis et d'Hermopolis. Essai de thématisation et de systématisation, (Academy of African Thought, Sect. I, vol. 2), Kinshasa–Munich 1987; new ed., Munich-Paris, 2004.
- Mark Collier és Bill Manley: How to Read Egyptian Hieroglyps: Revised Edition. Berkeley: University of California Press, 1998.