Lónya

Lónya
Lónya címere Lónya címere Lónya zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Vármegye	Szabolcs-Szatmár-Bereg
Kistérség	Vásárosnaményi
Jogállás	község
Irányítószám	4836
Körzethívószám	45
Népesség
Teljes népesség	684 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség	22,7 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	35,49 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 19′ 23″, k. h. 22° 16′ 28″48.323169444444, 22.274569444444
Lónya Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
Lónya weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Lónya témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Lónya község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Vásárosnaményi kistérségben.

Története

Fájl:Freskók Lónya.jpg

A freskók

A történeti kutatások alapján a község már a honfoglaláskor is létezett. Első írásos említése 1270-ben egy adománylevélben történt. A 13. században a falu Bánk bán birtoka volt, és a Gertrúd ellen elkövetett merénylet követő jószágvesztés következtében a birtok II. Endrére szállt. Ő egy Rusdi Kis Mihály nevű nemesnek adományozta, akitől a nagylónyai és vásárosnaményi Lónyay családhoz került. Ezidőtájt vált külön a falu Kis- és Nagylónyára. A 13. században épült a román stílusú, festett famennyezetű református templom. 1567-ben tatár betörésról szóltak a híradások.

A falut birtokló Lónyay család viszonylag korán, a 16. század végén felvette a református hitet és a község lakosainak többsége ma is református vallású. A református hitre téréssel egyidejűleg a nagylónyai templom díszes középkori freskóit lemeszelték, amely így konzerválódott és a feltárása a közelmúltban fejeződött be. 1780 körül a Lónyával szemben lévő Szigetfalu lakossága a Tisza áradásai miatt Kislónyára költöztek. A két község közigazgatásilag 1934-ben Lónya néven egyesült. A községbe 1944. október 29-én vonultak be a Vörös Hadsereg csapatai. A II. világháború alatt sokan meghaltak a frontokon, és a falu lakosai közül sokakat hurcoltak el hadifogságba. A falu jellegét tekintve mindvégig agrártelepülés volt, a gazdák nagyrészét három faluval közös termelőszövetkezetbe tömörítették. Az 1990-es években megtörtént a földek privatizációja, a családok nagy része ma is a mezőgazdaságból él.

Nevezetességei

A harangláb légifotója

• Református templom (román, XIII. század)
• Fa harangláb (1781)
• Lónyay család egykori kastélyának parkja
• Lónyay család sírkápolnája

Híres lónyaiak

• A Lónyay család számos jeles államférfit adott Magyarországnak. Kiemelhető Lónyay János (1796-1859) udvari tanácsos, Bihar és Bereg vármegyék főispáni helytartója és fia gróf Lónyay Menyhért (1822-1884), aki 1871-72-ben Magyarország miniszterelnöke volt
• Szini Péter; újságíró, publicista.
• A faluban tevékenykedett Babus Jolán (1917-1967) tanár-néprajzkutató, a Beregi Múzeum alapítója. Áldozatos munkájának gyümölcseként kezdődött el a beregi hagyományok és tárgyi emlékek gyűjtése és tudományos feldolgozása. Nevét a vásárosnaményi középiskolai kollégium viseli.
• Dr. Rácz Antal afrika kutató vadász, író, egyetemi tanár

Önkormányzat

Lónya Község Önkormányzata a Lónya, Kossuth út 39.(4836) szám alatt található. Polgármester: Király Edit

Határátkelőhely

A község Ukrajna felé közúti határátkelőhellyel rendelkezik, a szomszédos ukrán község Harangláb (Дзвінкове, Dzinkove). A határátkelőhelyen gyalogos, kerékpár, motorkerékpár és személygépkocsi forgalom zajlik 07-16 óra között. Busz és tehergépkocsi forgalom nincs.

Külső hivatkozások

• Lónya honlapja! (www.lonya.hu)
• Lónya a vendégvárón
• Lónya honlapja (extra)
• Babus Jolán
• Beregi Múzeum
• Babus Jolán Középiskolai Kollégium, Vásárosnamény
• Légifotók Lónyáról
• A lónyai freskókNational Geographic, 2007. október