„Orosz–grúz háború” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a berakott link (amely totál rossz helyre került) egyáltalán nem támasztja alá a módosításokat (ez utóbbiak ettől függetlenül lehetnek helyesek, de más forrás kell hozzájuk)
164. sor: 164. sor:
* [[Második csecsen háború]]
* [[Második csecsen háború]]


== Referenciák ==
== Jegyzetek ==
<references />
<references />


A lap 2008. szeptember 19., 23:01-kori változata

 Ez a szócikk vagy szakasz olyan aktuális eseményről, jelenségről szól, melynek még nem minden részlete ismert.
Az utóbb napvilágot látott tények fényében sokat módosulhat a kép. | Legutóbbi módosítás: 2008. szeptember 19.

Sablon:Katonai konfliktus infodoboz

A Orosz-grúz háború vagy dél-oszétiai háború 2008 augusztusában kezdődött fegyveres konfliktus az egyik oldalon Grúzia, a másik oldalon Dél-Oszétia, Abházia és Oroszország között. Oroszország szerint Grúzia népirtást hajtott végre az oszétok ellen[1], ezért megtámadta a Dél-Oszétiát elfoglalni készülő grúz erőket, majd a támadást Oszétián kívül is folytatta. Grúzia szerint Dél-Oszétia megtámadására a már korábban megindult orosz csapatmozgások miatt volt szükség, a grúz támadás pillanatában az orosz hadsereg már Dél-Oszétia (azaz Grúzia) területén volt.

Előzmények

Dél-Oszétia 2008-as háború előtti térképe. A csíkozott rész grúz fennhatóság alatt állt.

Grúzia 1991-ben kiáltotta ki függetlenségét, ami után Dél-Oszétia, Abházia és Adzsária kikiáltotta saját függetlenségét, de ezt más országok nem ismerték el, azonban a területeknek sikerült megakadályozniuk, hogy Grúzia visszafoglalja őket. Az elszakadt területekről több százezer grúzt űztek el, Grúziából pedig sok oszétot. A 2003 őszi grúz rózsás forradalom után az ország újraegyesítését (azaz a szakadár országrészek visszafoglalását) elsődleges feladatnak tekintő, nyugatbarát nacionalista Miheil Szaakasvili jutott hatalomra, vezetésével az ország viszonylag gyorsan visszafoglalta Adzsáriát, és területeket foglalt el Dél-Oszétiából is, körülbelül a terület harmadát (tulajdonképp néhány völgyet, míg északon a Kaukázus nagyobb hegyei húzódnak), fokozatosan megközelítve Chinvalit.[2] A korábban viszonylag nyugodt területen azóta a feszültség folyamatosan nőtt. Oroszország az ENSZ egyetértésével mindkét területen, Dél-Oszétiában és Abháziaban is békefenntartókat állomásoztatott. A dél-oszét szeparatistákat a civil lakosság támogatja, egy 2006-os népszavazáson a függetlenség mellett szavazott.[3]

2008. februárjában kikiáltotta függetlenségét Koszovó. Amerikai erők segítették a függetlenség kiharcolását. A főként oroszok lakta Dél-Oszétia és Abházia is - Oroszországgal a háta mögött - el akar szakadni az amerikai érdekszférába tartozó Grúziától, mint a Koszovó függetlenedésére válaszlépésként. Áprilisban Grúzia közeledett a NATO-hoz. Tagjelölti státust kapott az ország. Ezért Oroszország csapatösszevonásokat hajtott végre Abháziában, egy grúz kémrepülőgépet lelőttek az oroszok. Májusban az új orosz elnök, Dmitrij Medvegyev utasítására 400 katona vonult Abházia területére. Brüsszelben Grúzia az Európai Unió segítségét kére, tartva egy esetleges orosz támadástól. Júliusban fenyegetésképpen orosz vadászgépek jelentek meg Dél-Oszétia felett. Az elhidegülés folyamatosan tartott, Grúzia moszkvai nagykövete hazatért országába.

A háború menete

A konfliktus kisebb összecsapásokkal kezdődött, Dél-Oszétiából több ízben lőttek grúz területeket. Augusztus 4-én meghalt hat polgári személy egy grúz támadásban - jelentette be Dél-Oszétia kormánya. Oroszország jelezte, hogy ellenzi az erőszakot. Augusztus 7-én tárgyalóasztalhoz ültek Dél-Oszétia, Grúzia képviselői, tűzszünetről egyeztettek. Chinvalit este lőni kezdték a grúzok.

Augusztus 8.

A 2008. augusztus 8-i csapatmozgások. A kék nyilak a grúz, a vörös nyilak az orosz alakulatok mozgását mutatják.

A 2008. évi nyári olimpiai játékok első napján Grúzia háborús offenzívába kezdett Dél-Oszétia szeparatistái ellen[4], ostrom alá fogta a grúz határhoz közel fekvő dél-oszét fővárost, Chinvalit, többek között BM-21 Grad rakéták bevetésével.[5] Oroszország válaszképpen a grúz támadásokra csapatokat mozgatott Grúzia határához, mintegy 150 harckocsit és tüzérséget juttatott Dél-Oszétiába. Az orosz kormány az orosz állampolgárok védelmére hivatkozva tette meg lépéseit (a legtöbb oszét rendelkezik orosz útlevéllel) [6][7]. 12 orosz békefenntartót megöltek grúz erők. Orosz hadihajók járőrözni kezdtek Grúzia fekete-tengeri partjánál, ámbár Oroszország tagadja a tengeri blokádot[8], bombázták a legfontosabb grúz kikötővárost, Potit. Chinvalit rommá lőtték, miután a grúzok által ostromlott városba megérkezett az orosz hadsereg is. A konfliktusban szereplő mindhárom fél fegyveres műveleteket hajtott végre Chinvaliban. Lassan győz a túlerő, az oroszok szorítják kifelé a grúzokat a településből, illetve arról a helyről, ami a városból maradt.

Augusztus 9.

Az orosz csapatok kiszorították a grúz erőket Chinvaliból, eközben két gépük (egy Tu–22M közepes bombázó és egy Szu–25 csatarepülőgép) elvesztését ismerték el. A grúz–dél-oszét határhoz közel fekvő Gorit, Sztálin szülővárosát is bombázták.[9] Poti kikötőjét eközben bombázta az orosz légierő. Grúzia visszavonult az offenzívából, védekezésképpen az „orosz agressziótól”. Elnöke, Miheil Szaakasvili kijelentette, hogy az oroszok „jól megtervezett inváziót hajtanak végre”.[10] Oroszország válaszképpen megvádolta Grúziát az Egyesült Nemzetek Szervezetében, hogy ők indították el a háborút a dél-oszétiai szeparatisták ellen.[11] Grúzia hangsúlyozta, a grúzokat dél-oszétiai harcosok támadásokkal provokálták. Dél-Oszétia tagadta ezeket a vádakat[12].

Majdnem az összes nemzetközi reakció a konfliktus békés tisztázására szólította fel az érintetteket.[13] Az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok képviselői azt nyilatkozták, hogy a mielőbbi tűzszünet érdekében delegációt küldenek a térségbe.[14][15]

Fájl:Gori after Georgia Russia War, 2008 (1).jpg
Egy találatot kapott ház Goriban

Augusztus 10.

Az oroszok teljesen kiszorították a grúzokat Dél-Oszétiából, akik fegyverszünetet kértek. Az oroszok bombázni kezdték Grúzia egyes területeit, elutasították a fegyverszüneti felhívást és bevonultak Grúziába. „Oroszország nem területileg kíván terjeszkedni, de legitim érdekei vannak ebben a térségben” - nyilatkozta Mihail Gorbacsov. George Bush felszólította Oroszországot támadó hadműveleteinek befejezésére. Miheil Szaakasvili grúz államfő a nemzetközi erőktől kért segítséget az orosz offenzíva elhárítására. Orosz kézre került Grúzia egy része, 50 ezren menekültek el Goriból, az oroszok ezt a várost is bevették 10-én. Szenaki légi támaszpontját bombázták az oroszok - nyilatkozta Alekszandr Novickij.

Grúzia kivonta csapatait Irakból, a mintegy 2000 főnyi katonát amerikai repülőgépek szállították Grúziába.[16]

Grúz rakétanaszádok kétszer is támadást kíséreltek meg orosz hadihajók ellen. Az orosz haditengerészet hajói választüzet nyitottak, amelynek következtében az egyik támadó naszád elsüllyedt.[17]

Augusztus 11.

Az augusztus 11-ei hadműveletek Grúzia területén

Grúz vezetők kijelentették, hogy csapataik elhagyták Dél-Oszétia területeit. Chinvali még mindig tűz alatt állt, méghozzá a grúz haderő által - állították az oroszok. Abházia ultimátumot küldött a grúzoknak, hogy hagyják el a grúz területen lévő, Abházia ellenőrzéséhez kulcsfontosságú Kodori-szorost. Grúzia azonban nem vonta vissza csapatait.

Augusztus 12.

Orosz és már abház csapatok is támadást indítottak Abházia irányából. Poti kikötőjében a grúz parti őrség három hadihajóját megsemmisítették. (Később még további hármat elsüllyesztettek.) Grúzia haderejének nagyja megsemmisült, fővárosuk, Tbiliszi védelmére vonták össze maradék seregeiket. Mihail Szaakasvili nemzetközi segítséget kért.

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNCHR) segélyt küldött Grúziába, a repülőgép 2008. augusztus 12-én landolt. (Augusztus 13-án egy másik gép is útnak indult.) Szakértők valószínűsítették, hogy a háború rövidesen véget is érhet.[18] Ugyanezen a napon Szaakasvili bejelentette, hogy országa kilép a Független Államok Közösségéből.

Oroszország ideiglenes tűzszünetet hirdetett. Az oroszok megkezdték csapataik visszavonását a térségből, mivel állításuk szerint helyreállították Dél-Oszétia korábbi biztonságát. Az orosz elnök is bejelentette, hogy Oroszország ki fogja vonni a Dél-Oszétiába küldött csapatait.

Közben Nicolas Sarkozy francia elnök, az Európai Unió soros elnöke közvetített. Reggel Moszkvában, este Tbilisziben tárgyalt. Miheil Szaakasvilivel tartott sajtótájékoztatóján késő este bejelentette, hogy megegyeztek az Oroszországgal megkötendő módosított béketervben.

Augusztus 13.

Fájl:Ocupación rusa territorio georgiano en Osetia del Sur 2008.png
  Oroszország által megszállt grúz területek

––  Főútvonal

Eduard Sevardnadze korábbi grúz elnök egy interjúban kijelentette, hogy szerinte hiba volt megfelelő előkészületek nélkül megtámadni Dél-Oszétiát.[19] Komolyabb összecsapások nem voltak augusztus 13-án. Gori köré blokádot vontak az oroszok, a nemzetközi közösségeknek fosztogatók távoltartásával indokolták a blokád szükségességét.

Goriból Tbiliszi felé orosz szárazföldi csapatok vonultak. Medvegyev leállíttatta az orosz támadást. Francia segítséggel 13-án este tűzszüneti megállapodást készített elő Oroszország és Grúzia.

Grúziát nem szállják meg az oroszok - állítja az orosz kormány. (Augusztus 25-én az orosz csapatok nagy része kivonult Grúzia megszállt területeiről, bár még mindig maradtak ott orosz alakulatok. Az orosz békefenntartók fennhatósági területe nagyobb lett. Egyes politikusok az 1968-as prágai tavasszal hozták párhuzamba a történteket).

Haderők, fegyverzet

OTR–21 Tocska harcászati ballisztikus rakéta törzsének hátsó része egy lakásba csapódva
Bővebben: Grúzia hadereje és Oroszország hadereje

Mindkét oldalon bevetették az orosz gyártmányú Szu–25 csatarepülőgépeket és a T-72-es típusú harckocsikat. Grúzia használt nyugati eredetű technikát is, például UH–1 Iroquois helikoptereket vetett be. Orosz oldalról viszonylag nagy mennyiségben használtak fel OTR–21 Tocska harcászati ballisztikus rakétákat is.

A háború után

Augusztus 14.

„Chinvaliban sok helyen már van áram és kenyér, péntektől lesz víz, fogható lesz három orosz tévécsatorna és működik a mobiltelefon-hálózat” - jelentette Dmitrij Medvegyev elnöknek az orosz rendkívüli helyzetek minisztere, Szergej Sojgu későn este Szocsiban.[20]

Augusztus 15.

Miheil Szaakasvili aláírta a tűzszüneti megállapodást.

Augusztus 16.

Dmitrij Medvegyev orosz elnök is aláírta a fegyvernyugvásról szóló megállapodást. Mihail Mindzajev dél-oszét belügyminiszter összesítése szerint Dél-Oszétiában 2100-an, grúz oldalon 182-en haltak meg a háború alatt. George W. Bush kijelentette, hogy Abházia és Dél-Oszétia Grúzia része, és nem támogatja az ország földarabolását. Eközben Grúzia törvényen kívüli állapotban levő részén oszét fegyveresek által elkövetett gyilkosságokról, etnikai tisztogatásról és fosztogatásról érkeztek hírek.

Augusztus 19.

Az 58. orosz hadsereg kedden megkezdte visszavonulását (nem kivonulását). Az oroszok hangot adtak azon elképzelésüknek, hogy katonai bázist hoznának létre Dél-Oszétiában. Anatolij Nogovicin vezérkarifőnök helyettes szerint elképzelhető egy bázis létrehozása. Ezt az ötletet már Eduard Kokojti is felvetette. A dél-oszét fővárosban, Chinvaliban helyreállítási munkálatok folytak. Vlagyimir Blank állítása szerint Chinvali ötödét érte károsodás. Condoleezza Rice kijelentette, a NATO nem hagyja, hogy Moszkva destabilizálja Európát.

Augusztus 20.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén elvetette a franciák által benyújtott tervezetet. Grúz források megerősítették, hogy az orosz csapatok nem távoztak.

Következmények és politikai rendezés

Amerikai hadihajók humanitárius segélyt visznek Grúziának Batumi kikötőjébe
  • A helyreállítási munkálatok gyorsítására hivatkozva 2008. augusztus 19-én Dél-Oszétia elnöke menesztette kormányát és rendkívüli állapotot hirdetett ki, mert a lakossághoz sok fegyver került.[21]
  • Miheil Szaakasvili grúz elnök előzőleg a következőképpen összegezte a helyzetet: a háború és béke egyaránt izraeli zsidók kezében van. Szavait a Háárec nevű vezető izraeli baloldali napilap idézte. Az elnök éppen az izraeli fegyverek hatékonyságát ecsetelte, majd azt mondta: két izraeli kabinetminiszterünk van, az egyik háborúval foglalkozik (David Kezerasvili honvédelmi miniszter), a másik pedig tárgyalásokkal (Timur Jakobasvili területi egységért felelős államminiszter), és itt az izraeli részvétel: háború és béke egyaránt izraeli zsidók kezében van.[22]
  • 2008. augusztus 26-án Oroszország elismerte Dél-Oszétiát és Abháziát független államnak. Az Állami Dumában lefolyt vita során Koszovó példájával is érveltek.
  • 2008. augusztus 30-án a grúz kormány felmondta az első abháziai háborút 1994-ben lezáró tűzszüneti megállapodást.
  • 2008. szeptember 8-án Dmitrij Medvegyev orosz államfő Nicolas Sarkozy francia elnökkel folytatott tárgyalásai után bejelentette, hogy október második hetéig kivonulnak az orosz csapatok Grúziából, amennyiben az EU addig 200 megfigyelőt küld Dél-Oszétiába. A kiürítés azt jelenti, hogy visszavonulnak a konfliktus kirobbanása előtti vonalakig, azaz Dél-Oszétiában és Abháziában továbbra is orosz csapatok fognak állomásozni. A – hírek szerint viharos – megbeszéléseken jelen volt José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke és Javier Solana Kül- és Biztonságpolitikai Főképviselő is.[23]
  • 2008. szeptember 9-én megkezdődött az orosz csapatkivonás, 13-án kivonultak Potiból.[24]
  • 2008. szeptember 17-én barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést kötött Oroszország Abháziával és Dél-Oszétiával. Szergej Bagaps abház elnök a szerződés aláírása után bejelentette, hogy mindkét ország csatlakozni kíván a Független Államok Közösségéhez.[25]

Lásd még

Jegyzetek

  1. ↑ Medvedev, Putin accuse Georgia of genocide
  2. ↑ Lásd a térképen a csíkozott részt
  3. ↑ A journey to South Ossetia, a documentary about life in South Ossetia, made in 2007 (before the war)
  4. ↑ Oroszország bevonult Grúziába. index.hu, 2008. augusztus 8. (Hozzáférés: 2008. augusztus 12.)
  5. ↑ Már az oroszok is beszállhattak a grúz-oszét harcokba. index.hu, 2008. augusztus 8. (Hozzáférés: 2008. augusztus 12.)
  6. ↑ Russian tanks enter South Ossetia", BBC (2008-08-08).
  7. ↑ Q&A: Violence in South Ossetia, BBC News (2008-08-08).
  8. ↑ "Russia expands Georgia blitz, deploys ships" , AP/The Guardian (2008-08-11)
  9. ↑ Megtelt a kórház a bombázás sérültjeivel. index.hu, 2008. augusztus 9. (Hozzáférés: 2008. augusztus 12.)
  10. ↑ Russia and Georgia Clash Over Separatist Region" – The New York Times, 2008. augusztus 9.
  11. ↑ "Security Council holds third emergency meeting as South Ossetia conflict intensifies, expands to other parts of Georgia"
  12. ↑ Six Die in S.Ossetia Shootout, Civil Georgia, 2008.08.02
  13. ↑ This article is a collection of virtually all international statements related to the conflict.
  14. ↑ La Géorgie et la Russie s'affrontent pour le contrôle de l'Ossétie du Sud., Le Monde 2008.08.09.
  15. ↑ Georgia: Attacks continuing despite Russia halt claim cnn.com 2008.08.12
  16. ↑ Amerika szállítja a front szélére a grúz katonákat. index.hu, 2008. augusztus 10. (Hozzáférés: 2008. augusztus 12.)
  17. ↑ Orosz hadihajók elsüllyesztettek egy grúz rakétahordozó naszádot – Hírszerző, 2008. augusztus 10.
  18. ↑ Egy héten belül vége lehet a háborúnak, Index.hu, 2008. augusztus 11.
  19. ↑ „Nagy hiba volt ész nélkül lerohanni Oszétiát” – Stop.hu-cikk
  20. ↑ Áram és mobil már van Dél-Oszétiában – Stop.hu, 2008. augusztus 15.
  21. ↑ Lassacskán vonulnak (ki) az oroszok – Népszabadság Online, 2008. augusztus 19.
  22. ↑ Georgia president denies Israel halted military aid due to war – Háárec, 2008. augusztus 14.
  23. ↑ Az EU békefenntartói fogják felügyelni az oroszok kivonulását Grúziából – kitekinto.hu, 2008. szeptember 9.
  24. ↑ Kivonultak Potiból az oroszok – Index, 2008. szeptember 13.
  25. ↑ Abházia és Dél-Oszétia FÁK-tag akar lenni – Hírszerző, 2008. szeptember 17.

Külső hivatkozások

Wikihírek
Wikihírek
A Wikihírek releváns cikkei:
Fájl:Commons-logo.svg
A Wikimédia Commons tartalmaz Orosz–grúz háború témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Orosz–grúz_háború&oldid=4182810”