„Állatövi fény” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
a defaultsort |
a „Planetológia” kategória eltávolítva (a HotCatet használva) |
||
17. sor: | 17. sor: | ||
{{DEFAULTSORT:Allatovi feny}} |
{{DEFAULTSORT:Allatovi feny}} |
||
[[Kategória:Naprendszer]] |
[[Kategória:Naprendszer]] |
||
[[Kategória:Planetológia]] |
|||
[[en:Zodiacal light]] |
[[en:Zodiacal light]] |
A lap 2008. szeptember 19., 12:54-kori változata
Az állatövi fény az ekliptika mentén látható fényjelenség.
Kedvező körülmények esetén a sötét égbolton, az ekliptika és a horizont metszéspontja felett piramisszerű, az ekliptikához képest szimmetrikus, halvány foltként figyelhető meg. Fényessége a Nap iránya felé erősödik, ellenkező irányban gyengül; a Naptól 90° távolságra már csak keskeny, igen halvány fényhíd formájában jelentkezik, de a Nap ellenpontja közelében ellenfényként ismét erősebben jelentkezik. A fényhíd és az ellenfény annyira halvány, hogy csak kivételesen jó látási viszonyok esetén észrevehető. Az állatövi fényt egyébként is csak nagyon tiszta, sötét éjszakákon lehet látni, és különösen a trópusokon, ahol az ekliptika merőleges a horizontra. Mérsékelt övi területekről legjobban február-márciusban napnyugta után, illetve szeptember-októberben napkelte előtt lehet megfigyelni.
Az állatövi fény létrejöttét az okozza, hogy a Naprendszer egészét kitöltő interplanetáris anyag részét képező apró, 0,001-0,1 mm átmérőjű porszemcséken visszaverődik a napfény. Mivel a porszemcsék igen ritkásan helyezkednek el (a Föld közelében átlagosan 10 részecske/km3), ezért a jelenség általában rendkívül halvány.