„Neszmélyi borvidék” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 84.0.204.152 szerkesztéséről SamatBot szerkesztésére |
a kozmetikai javítások |
||
65. sor: | 65. sor: | ||
{{Borvidék}} |
{{Borvidék}} |
||
[[Kategória: |
[[Kategória:Magyar borvidékek|Aszar-Neszmelyi Borvidek]] |
A lap 2008. szeptember 15., 08:21-kori változata
Ászár–Neszmélyi borvidék | |
Adatok | |
Minőségbesorolási kategória | I. II. osztályú szőlőkataszter, nemzetközi besorolása nincs |
Besorolás éve | 1977 |
Ország | Magyarország |
Régió | Közép-Dunántúl |
Vármegye | Komárom-Esztergom |
Borrégió | Észak-Dunántúli borrégió |
Éghajlat | kontinentális |
Talajösszetevők | löszös barna erdőtalaj, mészkő, homokkő és dolomit |
Régió területe | 1432 hektár |
Szőlőfajták | Chardonnay, Ezerjó, Rizlingszilváni, Tramini, Olaszrizling, Rajnai rizling, Zöld veltelíni, Cserszegi fûszeres és Királyleányka; kis mennyiségben kékszőlők: Kékfrankos, Cabernet Sauvignon, Pinot Noir és Merlot |
Érési időszak | szeptember vége |
Borászatok száma | Magyar borházak, pincészetek listája |
Bortermelés | Neszmélyi Chardonnay, Neszmélyi Fűszeres Tramini |
Megjegyzések | Nemzetközi díjnyertes a Hilltop Neszmélyi Prémium Chardonnay 2005 |
A Wikimédia Commons tartalmaz Ászár–Neszmélyi témájú médiaállományokat. |
Az Ászár–Neszmélyi borvidék a Dunántúl északi részén, a Dunától délre található domvidékeken terül el. A borvidék címet 1977-ben kapta meg, területe 1400 hektár.
Története
A területen már a római korban is termesztettek szőlőt, de a török hódoltság idején a lakosság megritkulásával az ültetvények is tönkrementek. A 18. század végére ismét jelentős termelővé és borexportőrré vált, mivel a borok, magas savtartalmuknak köszönhetően a hosszabb szállítást is jól viselték. A 19. század végén az ország szőlőtermelőit sújtó filoxéra-járvány itt is komoly károkat okozott. Ekkor kezdték betelepíteni a homokos területeket, mivel a laza talaj immunis a szőlőgyökértetűre és a fajtaszerkeszet is megváltozott. A II. világháború után a termelési és minőségi problémák olyan szintűre nőttek, hogy 1959-ben elvesztette borvidék rangját, melyet az új telepítések hatására 1977-ben visszaszerzett.
A borvidék jellemzői
Talaja főként löszön kialakult barna erdőtalaj, de mészkövön, dolomiton kialakult rendzina és homokkövön, márgán képződött barna erdőtalaj is előfordul. Éghajlata az országos átlagnál hűvösebb, csapadékosabb, erősen szeles, de a hőingadozás alacsony és a napsütéses órák száma is elég magas. Legjobb termő területei 150-300 méteres tengerszint feletti magasságban helyezkednek el, a Vértes és a Gerecse hegység napnapsütötte lejtőin.
A borvidékhez a következő települések szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei tartoznak
- Ászári körzet: Ászár, Bársonyos, Császár, Csép, Ete, Kerékteleki, Kisbér, Nagyigmánd, Vérteskethely
- Neszmélyi körzet: Baj, Bajót, Dunaalmás, Dunaszentmiklós, Esztergom, Kesztölc, Kocs, Lábatlan, Mocsa, Neszmély, Nyergesújfalu, Mogyorósbánya, Süttő, Szomód, Tata, Tát, Vértesszőlős
Termesztett szőlőfajták
Ma a fehér szőlők közül jellemzően a chardonnay, olaszrizling, Müller-Thurgau, zöld veltelini, Irsai Olivér, cserszegi fűszeres, tramini és ottonel muskotály terem, de kezd terjedni a Sauvignon Blanc, a rajnai rizling és a leányka.
Még mindig megtalálható a korábban nagy területeken termesztett ezerjó is. Hagyományosan nagy területen termesztették itt a budai fehér, sárfehér, zöld szilváni és juhfark fajtákat (és a kék kadarkát) is, de mára csak nyomaik maradtak.
Kékszőlők közül a Kékfrankos, a Cabernet Sauvignon, a Pinot Noir és a Merlot fordulnak elő, bár inkább rozék alapanyagaként, mivel a vörösborok nem jellemzőek a vidékre.
A borvidék borai általában reduktív karakterűek, szárazak, élénk savtartalmúak.
Borházak és pincészetek
Névben és technológiában a borvidék talán leglátványosabb fejlődésén az 1990-ben létrehozott Hilltop Neszmély pincészet ment keresztül. Főborásza, Kamocsay Ákos 1997-ben Angliában, 1999-ben Magyarországon lett az év borásza.
- Balázs és Gesztesi családi pincészet
- Gimeskö-Vin Kft.
- Hilltop Neszmély Borászati Rt.
- Korom Péter Családi Pincészete
- Szőllősi Pincészet
Forrás
- Dr. Seregi Andrásné: Italismeret (BGF KVIFK, 2005)
- 97/2004 (VI. 3.) FVM rendelet a borok eredetvédelmi szabályairól
- 9/2006 (II. 3.) FVM rendelet a borok eredetvédelmi szabályairól szóló 97/2004 (VI. 3.) FVM rendelet módosításáról
- 104/2004 (VI. 3.) FVM rendelet a borkészítésre alkalmas szőlőfajták osztályba sorolásáról