„Müon” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
a robot Adding: sk |
Harp (vitalap | szerkesztései) részecskecsalád link |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
A '''müon''' az [[elektron]] nagyjából 200-szor nehezebb „testvére". [[Elemi részecske]], azon belül a [[lepton]]ok közé soroljuk. |
A '''müon''' az [[elektron]] nagyjából 200-szor nehezebb „testvére" a második [[részecskecsalád]]ból. [[Elemi részecske]], azon belül a [[lepton]]ok közé soroljuk. |
||
[[Kép:Myon-Zerfall.png|thumb|300px|A müon bomlásának [[Feynman-gráf]]ja. A müon elbomlik egy müon-[[neutrínó]]ra és egy virtuális [[W- és Z-bozonok|W-bozonra]], ez utóbbi tovább bomlik egy [[elektron]]ra és egy anti-elektronneutrínóra.]] |
[[Kép:Myon-Zerfall.png|thumb|300px|A müon bomlásának [[Feynman-gráf]]ja. A müon elbomlik egy müon-[[neutrínó]]ra és egy virtuális [[W- és Z-bozonok|W-bozonra]], ez utóbbi tovább bomlik egy [[elektron]]ra és egy anti-elektronneutrínóra.]] |
A lap 2006. február 3., 15:04-kori változata
A müon az elektron nagyjából 200-szor nehezebb „testvére" a második részecskecsaládból. Elemi részecske, azon belül a leptonok közé soroljuk.
Töltés | |
Nyugalmi tömeg | |
Nyugalmi energia | |
Mágneses momentum | 4,490 447 99(40)⋅10-26 J T-1 |
Spin | 1/2 (fermion) |
Élettartam | 2,2 · 10-6 s |
g-faktor | -2,002 331 8396(12) |
Bomlása:
müon -> elektron + müonneutrínó + antielektronneutrínó
Müonos atomok
A müon volt az első olyan elemi részecske amelye nem volt megtalálható a közönséges atomban. A negatív müonok mégis helyettesíteni tudják az elektronokat a közönséges atomokban, úgynevezett müonos atomokat hozva létre. Ezek az atomok viszont kisebbek, mint a nekik megfelelő elektronos atomok, mivel a perdületmegmaradás értelmében a nehezebb müonnak közelebb kell keringenie az atommaghoz, mint a könnyebb elektronnak.
A pozitív müon, ha megáll a közönséges anyagban, képes összekapcsolódni egy elektronnal, és müóniumot (Mu) hoz létre, melyben a müon játssza el az atommag szerepét.
Története
1937-ben Carl David Anderson, Neddermeyer, Street és Stevenson fedezte fel a kozmikus sugárzásban.
Az a tény, hogy a kozmikus sugárzásban keletkező müon rövid élettartama ellenére is eléri a földfelszínt, a speciális relativitáselmélet által megjósolt idődilatáció egyik bizonyítéka. A tengerszinten átlagosan 200 müont lehet mérni négyzetméterenként és másodpercenként Németországban. (Valószínűleg nálunk is hasonló érték lehet.)