„Zsurzs Éva” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Loldi (vitalap | szerkesztései)
a nem oly fontos az
Loldi (vitalap | szerkesztései)
62. sor: 62. sor:
* {{PORT.hu-person|1686|Zsurzs Éva}}
* {{PORT.hu-person|1686|Zsurzs Éva}}
* [[IMDBname:0958189|Zsurzs Éva]] az [[Internet Movie Database]] oldalain
* [[IMDBname:0958189|Zsurzs Éva]] az [[Internet Movie Database]] oldalain
* [[http://www.tvarchivum.hu/arckepcsarnok/zsurzseva.htm| Zsurzs Éva TV archivum]]
* [http://www.tvarchivum.hu/arckepcsarnok/zsurzseva.htm| Zsurzs Éva TV archivum]





A lap 2008. szeptember 2., 15:33-kori változata

Zsurzs Éva (Budapest, 1925. szeptember 29. – Budapest, 1997. szeptember 6.) Kossuth-díjas filmrendező

Zsurzs Éva elsősorban irodalmi filmadaptációival aratott sikereket. A Magyar Televíziónak alapításától tagja volt.

Élete

Fiatal korában Csepelen lakott, a csepeli Munkásotthonban lépett fel a Csepel Művek munkás színjátszókörének keretében, ahol együtt játszott Suka Sándorral, Donát Lilivel és Baksa Sós Lászlóval.

1950-ben került a Magyar Rádióhoz, az akkor létesült Stúdió osztályra, ahol olyan rendezők mellett sajátította el a szakmai ismereteket, mint Cserés Miklós, Horváth Tibor, Ispánki János, Képessy József, Lányi Andor, László Endre, Molnár Mihály, Németh Adél, Rácz György, Török Tamás. Sokat tanult a műsorban közreműködő külső személyektől is (Apáti Imre, Dienes Ferenc, Szász Károly, Várkonyi Zoltán).

A Magyar Rádióban a kéthetenként adásba menő „Művészest” című egy órás adásának egyik rendezője volt; az adásokat többek között Halda Aliz, Lehel Judit, Gonda Mária, Kékvölgyi Vilmos, Éger Zsuzsa szerkesztették.

1957-ben alakult meg az MTV, és akkor „átigazolt”; első munkája egy Várkonyi Zoltánnal készített tévéjáték volt.

1962-ben nemzetközi sikert is elért: a Romain Gary kisregénye alapján rendezett Nő a barakkban című filmjéért a Monte Carlo-i Tévéfesztiválon Arany Nimfa díjat kapott. A filmben többek között szerepelt Rajz János, Sinkovits Imre, Kálmán György is.

Legsikeresebb tévéjátékai a Fekete város, a Koppányi aga testamentuma, vagy az AbigélSzabó Magda regényének folytatásos sorozata.

A Magyar Televízió főrendezője és a Művészeti Szakszervezetek Szövetségének alelnöke volt.

Utolsó filmje az 1993-ban készült A csikós volt.

Tevékenységét 1973-ban Kossuth-díjjal jutalmazták.

Kifejezett nyomorban halt meg, mivel a szocializmus időszaka alatt készített filmjeiért valójában csak átlagos fizetést kapott, így nyugdíja olyan kevés volt, hogy abból csak nehezen telt számára előadókörútjait finanszírozni. Haláláig lánya, Zsurzs Kati színésznő támogatta anyagilag.

Főbb művei

  • Csalódások (1995)
  • A Csikós (1993)
  • Különös házasság (1984)
  • Glória (1982)
  • A névtelen vár (1981)
  • Abigél (1978)
  • Beszterce ostroma (1976)
  • Csongor és Tünde (1976)
  • A méla Tempefői (1975)
  • Őszi versenyek (1975)
  • A törökfejes kopja (1973)
  • A fekete város (1972)
  • A revizor (1970)
  • Üvegkalitka (1970)
  • Só Mihály kalandjai (1970)
  • A Revizor (1969)
  • Sárga rózsa (1969)
  • Irány Mexikó! (1968)
  • A koppányi aga testamentuma (1968)
  • Othello Gyulaházán (1966)
  • Barbárok (1966)
  • Kristóf, a magánzó (1965)
  • A helység kalapácsa (1965)
  • Férjhez menni tilos! (1963)
  • Elektra (1962)
  • Nő a barakkban (1962)
  • A falu jegyzője I-IV
  • A Filozófus
  • Csongor és Tünde I-II.
  • Daruszegi vasárnapok
  • Egy lócsiszár virágvasárnapja
  • Leányvásár

Külső hivatkozások