„Magyar radikális jobboldal” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
miért is? |
egyrészt formázás, másrészt ez egy jókora blöff, amire eseti példát rendeteget lehet hozni, de már az érintetteket sem lehet definiálni, általános kijelentésnek jókora POV |
||
| 3. sor: | 3. sor: | ||
==Definíciós problémák, viták== |
==Definíciós problémák, viták== |
||
Mivel a [[szélsőjobboldal]] kifejezés negatív kicsengésű, kvázi szitokszó, amely a politikai ellenfelek [[Náci kártya|megbélyegzésére]] kiválóan alkalmas, nem általánosan elfogadott és több felfogása is létezik, más-más definícióval és értelmezési körrel, a szélső-/radikális-/ultrajobboldal meghatározása változó és nehezen megragadható. Az érintettek a kifejezés használatát magukra nézve midnenképpen sértőnek tekintik. {{forr}} |
|||
A politológia, a fősodratú média általában és a közvélekedés jelentős részben<ref name =”szazadveg”>[http://www.szazadveg.hu/kutatas/download/radikalizmus4.pdf Héjj Dávid - Schultz Gábor, A jelenkori jobboldali radikalizmus dilemmái]</ref><ref name=”jobbrad”> Jobboldali radikalizmusok tegnap és ma. Szerk.: Feitl István. Második, bővített kiadás. Napvilág Kiadó, Budapest, 1998. |
A politológia, a fősodratú média általában és a közvélekedés jelentős részben<ref name =”szazadveg”>[http://www.szazadveg.hu/kutatas/download/radikalizmus4.pdf Héjj Dávid - Schultz Gábor, A jelenkori jobboldali radikalizmus dilemmái]</ref><ref name=”jobbrad”> Jobboldali radikalizmusok tegnap és ma. Szerk.: Feitl István. Második, bővített kiadás. Napvilág Kiadó, Budapest, 1998. |
||
A lap 2008. szeptember 1., 19:59-kori változata
 |
Ebben a szócikkben egyes szerkesztők szerint sérül a Wikipédia egyik alappillérének számító, úgynevezett semleges nézőpont elve. Indoklás: SN (a vita részleteihez lásd a vitalapot). |
|
|
Ez a szócikk aktuálpolitikai tartalmú. A cikk semlegessége megkérdőjelezhető. Szerkesztés előtt mindenképp nézd át a vitalapját! A cikkben lévő információk az események előrehaladtával változhatnak. |
 |
Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szöveg helyesírását és nyelvhelyességét, a tulajdonnevek átírását. Esetleges további megjegyzések a vitalapon. |
A magyar radikális jobboldal, más néven nemzeti radikalizmus gyűjtőfogalom, mely a parlamenti jobbközép pártoktól jobbra elhelyezkedő, ám a neonáci irányzatoktól önmagukat elhatároló szervezeteket, illetve ezek honi és határon túli szimpatizánsait jelöli.
Definíciós problémák, viták
Mivel a szélsőjobboldal kifejezés negatív kicsengésű, kvázi szitokszó, amely a politikai ellenfelek megbélyegzésére kiválóan alkalmas, nem általánosan elfogadott és több felfogása is létezik, más-más definícióval és értelmezési körrel, a szélső-/radikális-/ultrajobboldal meghatározása változó és nehezen megragadható. Az érintettek a kifejezés használatát magukra nézve midnenképpen sértőnek tekintik. [forrás?]
A politológia, a fősodratú média általában és a közvélekedés jelentős részben[1][2][3][4][5][6] a "radikális" és a "szélsőséges" szavakat gyakran szinonimaként használják, ezzel tehát kifejezésre juttatva, hogy nem ismerik el, hogy a "radikális" egy külön kategóriát képezne, amely a radikálisok által nem elég határozottnak ítélt parlamenti jobbközép pártok (Fidesz, MDF) és a mindenki (és még önmaguk[7]) által egyértelműen a szélsőjobboldalinak tartott neonácik, fasiszták és hungaristák között helyezkedik el. Maguk a „radikálisok” ezt a felfogást élesen elutasítják, szerintük ez az értékelés összemossa és egy kalap alá veszi őket a neonáci szervezetekkel. A radikálisok egységes véleménye, hogy szélsőjobboldalinak csak a neonáci szervezeteket kell minősíteni.[8]A neonáci, hungarista szervezetek is kinyilvánították elkülönültségüket a nemzeti radikálisoktól.[9].
A nemzeti radikálisok magukat általában jobboldalinak vagy harmadik utasnak tartják, ám nincs közös ideológiájuk. Valamennyien erősen nacionalisták és patrióták – sokuktól nem idegen az irredentizmus és/vagy a területi revizionizmus sem. A politikai palettán a fasiszta és neonáci irányzatoktól távolabb helyezik el magukat – melyek nézetrendszere és külsőségeik is markánsan különböznek a nemzeti radikálisokéitól.[3] A "szélsőséges" jelzőt általában magukra nézve sértőnek tekintik.
A legismertebb nemzeti radikális szerveződés, a Jobbik elnöke, Vona Gábor úgy fogalmazott, hogy „a Jobbik és a Magyar Gárda nacionalista, de nem soviniszta. És semmiképpen sem erőszakos.”[10]
A jelenkori külföldi politikai szervezetek közül sokan szimpatizálnak közülük például a lengyel Jog és Igazságosság nevű párttal.[forrás?]
Nemzeti radikalizmus a múltban
Dr. Bajcsy-Zsilinszky Endre a Horthy-korszakban megalapította a Nemzeti Radikális Pártot, és az az Országgyűlésbe is bejutott.[11]
Nézetrendszere
A nemzeti radikalizmus nem kizárólag ideológiai alapon építkező csoportosulás, mint inkább ellenkultúra. Bár képviselői néha alapvető elvi kérdésekben is egymásnak ellentmondó álláspontokat vallanak[12], mégis közösen alkotnak egyfajta ellenkultúrát – írókkal, zenekarokkal, tömegrendezvényekkel, egyéb kulturális eseményekkel. Pártpolitikai szempontból a jelentősége 1998 és 2002 között tetőzött, amikor akkori vezető pártja, (a MIÉP) bejutott az Országgyűlésbe. Míg a MIÉP elsősorban az idősebb korosztályt szólította meg sikeresen, addig a jelenlegi nemzeti radikális mozgalmak leginkább a fiatalok között népszerűek. 2002 óta inkább ellenkulturális szerepe erősödik.[3]
A magyarországi radikális jobboldal rendkívül tagolt, heterogén, ezért nincs egységes programja. A szervezetek csak egyes, kiemelt kérdésekről fogalmazzák meg álláspontjukat – méghozzá általában a jelenlegi rendszer tagadásaként.
Egyetértésük alapja, hogy elítélik a Magyar Köztársaság jelenlegi (liberális demokrácia) társadalmi berendezkedését, és elengedhetetlennek tartják annak radikális, gyökeres megváltoztatását. A konzervatív jobboldalon egyesek a lassú változásokra építő, fontolva haladás politikáját tartják követendőnek, míg mások egy korábbi korszak értékeihez kívánnak visszatérni.[13] A radikális jobboldalra egyértelműen az utóbbi jellemző. Általában a dualizmus vagy a Horthy-korszak berendezkedését tekintik követendő példának, amihez szerintük vissza kéne térni.
Követeléseik, programjuk felépítése többnyire dichotóm. Általában a jelenlegi rendszer valamely kritikáját tartalmazza, és annak okát, valamint a rá adott nemzeti radikális megoldást.
- Államrend: A radikálisok szerint alkotmányos rendszerünk túl liberális: nem biztosítja a haza érdekeinek megfelelő képviseletét. Megoldásként új alkotmányozást, vagy a meglévő alkotmány komolyabb módosítását tartják szükségesnek. Álláspontjuk szerint a szovjet megszállás után Magyarország elvesztette szuverenitását és legitim, történelmi, Szentkorona-tanra épülő alkotmányát, és mivel a jelenlegi az 1949-ben szovjet mintára hozott új alkotmány módosítása, azt sztálini örökségnek tekintik.[14][15]Az alkotmányozás célja egyes csoportjaik szerint a visszatérés a történelmi alkotmányhoz. Egységesen állítják, hogy a rendszerváltás elmaradt vagy legalábbis megrekedt, ezért „valódi rendszerváltásra” van szükség.[16]
- Sajtószabadság: A radikálisok szerint Magyarországon nincs valódi sajtószabadság, mivel szerintük a balliberális oldalhoz és a multinacionális tőkéhez köthető üzleti, gazdasági körök pénzügyi erőfölényükkel visszaélve mesterségesen eltorzítják a médiapiacot, így az információk nem áramlanak szabadon. Úgy látják, hogy a média egyes témákat (pl. határon túli magyarok helyzete vagy a cigányok bűnözése) elhallgat, tabuként kezel.
- Közbiztonság: A közbiztonság ma Magyarországon szerintük súlyos probléma. Ennek egyik fő oka a radikálisok szerint a cigány kisebbség nem dolgozó, bűnöző rétege által elkövetett bűncselekményekben keresendő, amire a cigánybűnözés fogalmával hivatkoznak. A megoldás módja szerintük általában a büntetések súlyosbítása és a szociális segélyezés visszafogása, a visszaélések megakadályozása. Úgy vélik, hogy ezzel munkára kényszeríthetnék a munkanélküli cigányságot. Programjukban nagy hangsúlyt fektetnek a civil alapon szerveződő „nemzeti önvédelemre”, mellyel a szerintük leépített és az országot megvédeni képtelen Magyar Honvédség egyes feladatait is szeretnék ellátni.[17] A legismertebb ilyen szervezet a Magyar Gárda, de több más szervezet is működik, mint a Nemzeti Őrsereg vagy a Pannon Nemzeti Gárda.
- Európai Unió: Egységesen ellenzik a Magyar Köztársaság uniós tagságát, mert úgy tartják, hogy az csorbítja az ország önrendelkezését. Álláspontjuk szerint a schengeni határnyitás nem oldja meg Trianon és a határon túli magyarok problémáját, látszatmegoldásnak, figyelemelterelésnek érzik.
- Globalizáció: Harcos antiglobalisták – álláspontjuk szerint azért, mert elsőrendűen fontosnak tartják a hagyományos magyar értékek és a magyar piac védelmét. Súlyos problémának tartják az idegen, különösen a zsidó tőke magyarországi térhódítását.
- Környezetvédelem: Hasonlóan a társadalom számos más csoportjához a radikális jobboldal is fontosnak tartja a környezetvédelmet, de általában konkrétumok nélkül. Nagy hangot kapott a Verespatak megmentéséért vívott küzdelem. Említendő még a margitszigeti fakivágások elleni tiltakozás vagy a génkezelt áruk kitiltásának követelése.
- Nemzetpolitika: Ez az, amit mindennél fontosabbnak tartanak. Fontos célkitűzésük a magyarság fogyásának megállítása – egyes szervezeteik abortuszellenesek (pro-life). Hangsúlyozzák szolidaritásukat a határon túl élő magyarsággal, fontosnak tartják az elszakadt nemzettestben élők felkarolását, a magyar érdekek következetes végigvitelét akár más államokkal, különösen Szlovákiával, Romániával, Szerbiával és Ukrajnával szemben. Ideológiájuk fontos pontja a trianoni békeszerződés kérdésköre: jelszavaik közt állandóan szerepel a Magyarországot ért igazságtalanság orvoslása. Támogatják a határon túli magyarok függetlenedését, autonómiatörekvéseiket.[18][19][20] Szervezeteik igyekeznek átnyúlni az országhatárokon, egységként tekinteni az Kárpát-medencei magyarságra.
- Kultúra: Nagyon fontosnak tartják a nemzeti identitás erősítését, a magyar kultúra ápolását, a magyar nyelv védelmét. Ellenzik a liberális oktatáspolitikát. Sokuk szkeptikusan, lenézően viszonyul a modern művészethez, mert úgy tartják, hogy az hanyatlás az azt megelőző korok fennkölt, méltóságteljes művészetéhez képest.
Történelemszemlélet
A magyar radikálisok történelemszemlélet alapvetően két fő ponton tér el a „hivatalos” állásponttól: más a véleményük a magyar őstörténetről és máshogy ítélik meg a 20. század eseményeit.
- Sokan a magyarságra erőltetett nézetnek tartják, ezáltal elvetik a finnugor nyelvrokonság elméletét, sokan úgy vélik, hogy ez a „rossz hatással van” a magyarság öntudatára. Számos nemzeti radikális a hun-magyar rokonság vagy azonosság híve. Badiny Jós Ferenc és más amatőr kultúrhistorikusok munkássága nyomán népszerű a sumér és a magyar nyelv rokonságának elképzelése, valamint a kettős honfoglalás elmélete is. A kereszténység felvételét különbözőképpen ítélik meg: a többség a magyarságot ezer éven át összetartó erőt látja benne, egyesek azonban az ősi magyar kultúra elpusztítóját – utóbbiak az államalapítás előtti szimbólumrendszerhez kötődnek. Más elméletek szerint a magyarság már Szent István uralkodása előtt kapcsolatba került a kereszténységgel, felvette azt, így az eleve szervesen beépült a magyarság kultúrájába.
A magyar nemzeti radikálisok általában tisztelik Horthy Miklóst, felvállalják szellemi és politikai örökségét[21][22]. Ezen kívül általában pozitív személyként tekintenek például Apponyi Albertre és Tisza Istvánra, de gyakorinak nevezhetőek a Bajcsy-Zsilinszky Endre nacionalista és antifasiszta elméletének követői is[23]. Az 1956-os forradalomra tisztelettel tekintenek, máig érvényes példaként gondolnak rá. Több egykori felkelő most nemzeti radikális szervezetekben politizál. Az '56-ot nem ritkán ellenforradalomnak nevezik, de nem abban a negatív kicsengésű értelemben, ahogy a szocializmus idején használták, hanem úgy tartják, hogy annak célja Magyarország normális társadalmi berendezkedésbe visszaforgatása volt.[24]
Társadalomszemlélet
A nemzeti radikálisok – a kereszténydemokrata és jobbközép konzervatív pártokkal egyezően – a családot tartják a társadalom alapegységének[25], annak védelme különösen fontos helyet foglal ez nézetrendszerükben. (szemben az individualista, liberális felfogással, miszerint a társadalom alapegysége az egyén[forrás?].)
A nemzeti radikálisok az ország nemzetállam jellegét hangsúlyozzák.
A nemzeti radikálisok eszméi közt nem központi elem sem az antiszemitizmus, sem a rasszizmus[forrás?], bár a külső szemlélők szerint feltűnően sok köztük a rasszista – különösen az antiszemita és a cigánygyűlölő. Egyes szervezetek kampányokkal és rendezvényekkel próbálják javítani a róluk kialakult képet.[26].
Gazdaságszemlélet
A nemzeti radikalizmus nézetrendszerébe keveredett számos olyan elem is, amiket közgondolkodás hagyományosan baloldalhoz köthetőnek tart – mint például a „romantikus antikapitalizmus”, vagy a globalizációellenesség. Magát a piacgazdaságot azonban nem tekintik ellenségnek, inkább csak embertelen mellékhatásait kívánják mérsékelni, visszafogni[forrás?].
A nemzeti radikalizmus gazdasági kérdésekben globalizáció-ellenességet hirdet, a hazai termelők, a kis- és középvállalatok erősítését, védelmét szorgalmazza. Ellenzi a nemzetközi nagyvállalatok túlzott betelepülését.
Az Egyesült Államokról, annak kül- és belpolitikájáról, továbbá a globalizációról alkotott véleményüket időnként Noam Chomsky neves amerikai anarchista filozófus nézeteihez hasonlítják.[forrás?]
Radikális jobboldali pártok, szervezetek
A magyar politikai palettán a nemzeti radikális pártok főként a Fidesztől jobbra állókat és a Fidesz-tábor radikálisabb szavazóit próbálják megszólítani. Ilyen párt az 1993-ban alakult Magyar Igazság és Élet Pártja (MIÉP), a tíz évvel később, 2003-ban létrejött Jobbik Magyarországért Mozgalom (Jobbik, JMM), sőt, egyesek szerint a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) is[27]
Széles körben ismertté vált radikális szervezet még a 2006-os tiltakozások során a legnagyobb, kossuth téri tüntetést szervező Magyar Nemzeti Bizottság 2006 és a szintén az akcióival ismertté vált Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom.
Magyar nemzeti radikalizmus a határon túl
A nemzeti radikális civil mozgalmaknak (pl. a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom) számtalan szervezete van a magyar Szent Korona országainak többségében magyarok lakta területein[28].
A legismertebb nemzeti rock zenekarok – például a Kárpátia – rendszeresen szerveznek nagy érdeklődéssel fogadott koncerteket a határon túli magyaroknak.[29]
Ellenkultúra
A nemzeti radikális szervezetek sajátos ellenkultúrája szavakban szembehelyezkedik a fogyasztói társadalom alapjaival és a liberális, vagy általa liberálisnak vélt, tartott elvekkel. Az első jelentősebb nemzeti radikális rendezvény a Toroczkai László által életre hívott kulturális és könnyűzenei fesztivál, a Magyar Sziget volt – ezt a Sziget fesztivál mintájára, annak ellenpárjaként szervezték meg. Az ezredforduló évében megrendezett első fesztiválon mindössze néhány száz fiatal vett részt, napjainkra már tízezer körüli a látogatók száma.[30] Az utóbbi időben több más nemzeti radikális fesztivált is szerveznek (pl. Kárpátfeszt, EMI-tábor), valamint több országos, önmagát nemzeti radikálisnak meghatározó politikai és kulturális folyóirat indult.
Hagyományőrzés
Nemzeti radikális média
A nemzeti radikális média több szempontból is elüt a média fősodrától. Nincsenek nagy, országos médiumai, aminek fő oka a kezdőtőke és a hirdetők hiánya – ezek rendszerint magyar kisvállalkozások, üzletek. Hangneme, tartalma is más: gyakran közöl olyan híreket, amelyeket a fősodratú média nem kap fel vagy elhallgat. Szóhasználata kemény, szókimondó, provokatív, igyekszik a politikai korrektség elveinek szándékosan minél kevésbé megfelelni. A nemzeti radikálisok saját médiumaik mellett a konzervatív-jobbközép médiumokat (pl. Magyar Nemzet, Hír TV, Echo TV) is kedvelik.
A legismertebb radikális jobboldali weboldal a kuruc.info. A kuruc.info több vonása szélsőjobboldali, provokatív stílusa rendszeresen megbotránkozást kelt. Az oldal már többször került országos figyelem középpontjába, betiltását a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök is kezdeményezte, végül jogilag nem, csak titkosszolgálati módszerekkel sikerült elérni a betiltásukat 1 hónapnyi időtartamra 2008 július-augusztusában. Több hasonló, bár kevésbé provokatív híroldal is üzemel (pl. Szent Korona Rádió, barikád.hu, nemzeti hírháló, hunhír.hu).
A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom saját újsága a Magyar Jelen. Ezzel együttműködve, de önálló híroldalként és webrádióként üzemel a Szent Korona Rádió is. Jelentős médium a Tomcat nevével fémjelzett Bombagyár közösségi blog, amely írások mellett Bombagyár Rádió néven hetente 2–2,5 órában blográdiót üzemeltet, és Bombagyár TV néven videoösszeállításokat is közöl a főbb eseményekről.
Jelentős nemzeti radikális magazin a magát gondolkodó magyarok lapjaként aposztrofáló Kárpátia.
Nemzeti rock
A nemzeti radikális értékrendet az ifjúságnak manapság leginkább a nemzeti rock közvetíti. A stílus a 2000-es években indult virágzásnak, zenéjében a népzenei hagyományok keverednek a rockzenével. A vele gyakran összemosott skinhead szubkultúránál jóval tágabb a közönsége, több koncert tömegrendezvénynek számít. Az együttesek gyakran koncerteznek a határon kívül, a történelmi Magyarország különböző pontjain.
Megítélése
Lásd még
Hivatkozások
- ↑ Héjj Dávid - Schultz Gábor, A jelenkori jobboldali radikalizmus dilemmái
- ↑ Jobboldali radikalizmusok tegnap és ma. Szerk.: Feitl István. Második, bővített kiadás. Napvilág Kiadó, Budapest, 1998.
- ↑ a b c Politikai okkultizmus Magyarországon 8.: Ifjú szívekben Mancs.hu
- ↑ Népszabadság Online: Szegregáló programot követel a Jobbik
- ↑ Az ombudsmanok közös nyilatkozata
- ↑ Sólyom László levele
- ↑ "a nép úgy véli, hogy szélsőjobboldal és a nemzetiszocializmus egy és ugyanaz". - Szálasi Ferenc börtönnaplója, 1940. május 21.
- ↑ Bombagyár: „a nemzeti radikálisok megkülönböztetik magukat a szélsőjobbtól”
- ↑ Domokos Endre János: „… sohasem állítottam magamról, hogy „nemzeti radikális” volnék, vagy, hogy a VBKE az volna. Mi ugyanis hungaristák voltunk, vagyunk és leszünk… A „nemzeti radikalizmus” kifejezés számunkra valóban éppolyan semmitmondó melléduma, mint a „polgári”.”
- ↑ „A Jobbik nacionalista, de nem erőszakos”, – Robert Hodgson interjúja Vona Gáborral, 2007-09-19
- ↑ MAGYAR ORSZÁGGYŰLÉSI ALMANACH
- ↑ Toroczkai László az építkezésről Youtube.com
- ↑ Angol Wikipedia: Some conservatives seek to preserve the status quo or to reform society slowly, while others seek to return to the values of an earlier time, the status quo ante.
- ↑ „Magyarország alkotmányos jogállam” (…?) - Hazánkért, 2007. november 5.
- ↑ Szabad ég alatt... - Beszélgetés Dr. Varga Tiborral
- ↑ Wittner: valódi rendszerváltás kell - hírextra.hu
- ↑ Vona Gábor: a honvédelemhez nem kell engedély (magyargarda.hu)
- ↑ A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom kiáltványa
- ↑ A Jobbik elkötelezett a székelyföldi autonómia mellett (jobbik.hu)
- ↑ A Jobbik 12 pontja Trianon ledöntéséért (jobbik.hu)
- ↑ tomcat: „Még mindig vitéz nagybányai Horthy Miklós elkötelezett híve vagyok.”
- ↑ tomcat: „Vitéz nagybányai Horthy Miklós kell, hogy a magyarok eszményképe legyen, nem a zavaros gondolatokkal terhelt Szálasi Ferenc.”
- ↑ „Ha igazi ellenállót keresünk, ott van Bajcsy-Zsilinszky Endre, aki tényleg tudta, mit csinál.”
- ↑ Pozsonyi Ádám: '56 ellenforradalom volt.
- ↑ Van hozzá gusztusuk! (jobbik.hu)
- ↑ Magyar Gárda karácsonykor az egyik kisebbséghez tartozó gyermekeken segít
- ↑ az 1998-as választások, FN, 2006. január 18.
- ↑ A HVIM alapszervezetei
- ↑ A Hunhir beszámolója a Kárpátia erdélyi koncerjéről
- ↑ Soha nem voltunk még ennyien a Falanx.hu szerint (2006)
|
Ez a politikával kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |