„Babenberg-ház” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
a Bot: dátumlinkek javítása |
|||
2. sor: | 2. sor: | ||
== Történetük == |
== Történetük == |
||
A [[keleti frank]] eredetű, a [[frankföld]]i (ma [[bajorország]]i) [[Bamberg]]ből származó család a 10. század második felében elveszítette a Frankföld birtoklásáért folytatott harcot, s [[II. Ottó német-római császár]] jóvoltából dinasztájuk, [[I. Lipót osztrák őrgróf|I. Lipót (Luitpold)]] [[976]]-ban Ostmark őrgrófja lett. Trónra lépésének millenniumán, [[1976]]-ban ünnepelte [[Ausztria]] fennállásának ezredik esztendejét. Kései leszármazottja, [[IV. Lipót osztrák őrgróf|IV. Lipót]] [[1139]]-ben kiterjesztette uralmát [[Bajorország]]ra, s miután bátyja, egyben utódja, [[II. Henrik osztrák herceg|II. Henrik]] elveszítette öccse szerzeményét, kárpótlásul ő és a Babenberg-ház további tagjai [[1156]]-ban megkapták az örökös hercegi címet. [[V. Lipót osztrák herceg|V. Lipót]] [[1192]]-ben birodalmához csatolta [[Stájerország]]ot. [[II. Frigyes osztrák herceg|II. (Harcias) Frigyes]] kihasználva a [[tatárjárás|tatárok]] által megszorongattatott magyar király, [[IV. Béla]] helyzetét, birodalmához csatolt három magyarországi vármegyét ([[Pozsony vármegye|Pozsony]], [[Moson vármegye|Moson]] és [[Sopron vármegye|Sopron vármegyéket]]). Ezeket a megyéket IV. Béla még [[1242]]-ben visszafoglalta, Frigyes azonban nem nyugodott bele elvesztésükbe és [[1246]] nyarán ismét megkísérelte meghódításukat. Az 1246. [[június 15 |
A [[keleti frank]] eredetű, a [[frankföld]]i (ma [[bajorország]]i) [[Bamberg]]ből származó család a 10. század második felében elveszítette a Frankföld birtoklásáért folytatott harcot, s [[II. Ottó német-római császár]] jóvoltából dinasztájuk, [[I. Lipót osztrák őrgróf|I. Lipót (Luitpold)]] [[976]]-ban Ostmark őrgrófja lett. Trónra lépésének millenniumán, [[1976]]-ban ünnepelte [[Ausztria]] fennállásának ezredik esztendejét. Kései leszármazottja, [[IV. Lipót osztrák őrgróf|IV. Lipót]] [[1139]]-ben kiterjesztette uralmát [[Bajorország]]ra, s miután bátyja, egyben utódja, [[II. Henrik osztrák herceg|II. Henrik]] elveszítette öccse szerzeményét, kárpótlásul ő és a Babenberg-ház további tagjai [[1156]]-ban megkapták az örökös hercegi címet. [[V. Lipót osztrák herceg|V. Lipót]] [[1192]]-ben birodalmához csatolta [[Stájerország]]ot. [[II. Frigyes osztrák herceg|II. (Harcias) Frigyes]] kihasználva a [[tatárjárás|tatárok]] által megszorongattatott magyar király, [[IV. Béla]] helyzetét, birodalmához csatolt három magyarországi vármegyét ([[Pozsony vármegye|Pozsony]], [[Moson vármegye|Moson]] és [[Sopron vármegye|Sopron vármegyéket]]). Ezeket a megyéket IV. Béla még [[1242]]-ben visszafoglalta, Frigyes azonban nem nyugodott bele elvesztésükbe és [[1246]] nyarán ismét megkísérelte meghódításukat. Az 1246. [[június 15.|június 15-én]] lezajlott [[Lajta menti ütközet]]ben – melyet szokás [[bécsújhely]]i ütközetnek is nevezni – az erősebb nehézlovassággal rendelkező osztrákok győztek, de a csatában Frigyes is elesett, s ezzel a Babenberg-ház kihalt. Ausztria új hercege [[Babenberg Gertrúd]] férje, [[Badeni Hermann]] lett, azonban [[1250]]-ben ő is meghalt. Az így kialakult hatalmi űrt több uralkodó is megkísérelte kihasználni. Az osztrák hercegségért folyó, több évtizedig tartó küzdelem első felében a harc IV. Béla és [[Nagy Ottokár]] között, második felében Nagy Ottokár és [[I. Rudolf német király|Habsburg Rudolf]] között folyt. A küzdelem végül a [[dürnkruti csata|dürnkruti csatában]] dőlt el, [[1278]]-ban, s a Babenbergek örökségét – Ausztria trónját – végül a [[Habsburg-ház|Habsburgok]] szerezték meg. |
||
=== A Babenberg-ház tagjai === |
=== A Babenberg-ház tagjai === |
A lap 2008. augusztus 29., 07:30-kori változata
A Babenberg-ház vagy Babenbergek 976 és 1246 között a mai Ausztria elődjén, Ostmarkon (Alsó- és Felső-Ausztrián) uralkodó dinasztia. A család tagja, a III. Lipót néven uralkodó Szent Lipót Ausztria védőszentje.
Történetük
A keleti frank eredetű, a frankföldi (ma bajorországi) Bambergből származó család a 10. század második felében elveszítette a Frankföld birtoklásáért folytatott harcot, s II. Ottó német-római császár jóvoltából dinasztájuk, I. Lipót (Luitpold) 976-ban Ostmark őrgrófja lett. Trónra lépésének millenniumán, 1976-ban ünnepelte Ausztria fennállásának ezredik esztendejét. Kései leszármazottja, IV. Lipót 1139-ben kiterjesztette uralmát Bajorországra, s miután bátyja, egyben utódja, II. Henrik elveszítette öccse szerzeményét, kárpótlásul ő és a Babenberg-ház további tagjai 1156-ban megkapták az örökös hercegi címet. V. Lipót 1192-ben birodalmához csatolta Stájerországot. II. (Harcias) Frigyes kihasználva a tatárok által megszorongattatott magyar király, IV. Béla helyzetét, birodalmához csatolt három magyarországi vármegyét (Pozsony, Moson és Sopron vármegyéket). Ezeket a megyéket IV. Béla még 1242-ben visszafoglalta, Frigyes azonban nem nyugodott bele elvesztésükbe és 1246 nyarán ismét megkísérelte meghódításukat. Az 1246. június 15-én lezajlott Lajta menti ütközetben – melyet szokás bécsújhelyi ütközetnek is nevezni – az erősebb nehézlovassággal rendelkező osztrákok győztek, de a csatában Frigyes is elesett, s ezzel a Babenberg-ház kihalt. Ausztria új hercege Babenberg Gertrúd férje, Badeni Hermann lett, azonban 1250-ben ő is meghalt. Az így kialakult hatalmi űrt több uralkodó is megkísérelte kihasználni. Az osztrák hercegségért folyó, több évtizedig tartó küzdelem első felében a harc IV. Béla és Nagy Ottokár között, második felében Nagy Ottokár és Habsburg Rudolf között folyt. A küzdelem végül a dürnkruti csatában dőlt el, 1278-ban, s a Babenbergek örökségét – Ausztria trónját – végül a Habsburgok szerezték meg.
A Babenberg-ház tagjai
Ostmark őrgrófjai
- I. Lipót, 976–994
- I. Henrik, 994–1018
- I. (Győztes) Adalbert, 1018–1055
- Ernő, 1055–1075
- II. Lipót, 1075–1095
- III. (Szent) Lipót, 1095–1136
- IV. (Bőkezű) Lipót, 1136–1141
- II. (Jasomirgott) Henrik, 1141–1177 (1156-tól mint Ausztria hercege)
Ausztria hercegei
- II. (Jasomirgott) Henrik, 1141–1177 (1156-ig mint Ostmark őrgrófja)
- V. (Erkölcsös) Lipót, 1177–1194
- I. (Katolikus) Frigyes, 1195–1198
- VI. (Dicsőséges) Lipót, 1198–1230
- II. (Harcias) Frigyes, 1230–1246