„Wikipédia:Korrektúra” változatai közötti eltérés
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 88.209.218.191 (vita) szerkesztéséről Misibacsi szerkesztésére |
|||
| 4. sor: | 4. sor: | ||
==Története== |
==Története== |
||
A korrektúrázás a [[könyvnyomtatás]] kialakulásával egy időben |
A korrektúrázás a [[könyvnyomtatás]] kialakulásával egy időben jött létre. A nyomdai nyomósablonok összeállításakor gyakran előfordult, hogy a szedő fordítva, helytelen irányban helyezte el az ólom nyomódúcot, a kinyomtatott oldalon tehát az a betű rossz irányban állt. A szedő gyakran vétett vessző-pont, kis kötőjel-nagy kötőjel, zárójel stb. hibát is. A korrektor a nyomás megkezdése ELŐTT már átnézte a nyomósablont, kijavította az ilyen jellegű hibákat. Majd az első oldal kinyomtatása eredményeként képződő kefelenyomatot is részletesen, betűről betűre átnézte, és a még esetleg megmaradt betű-írásjel hibákat a nyomdai szedő számára jelezte, aki végleg megváltoztatta a nyomósablont. |
||
==Alkalmazása a Wikipédiában== |
==Alkalmazása a Wikipédiában== |
||
A lap 2008. augusztus 28., 22:20-kori változata
Azokat a szócikkeket vagy egyéb névtérben elhelyezkedő lapokat, amelyeket ezzel a sablonnal láttak el, korrektúrázni kell. A korrektúrázás a nyers szöveg első ellenőrzése, amelynek során a korrektor csak azokat a hibákat javítja, amelyek elütésből vagy az írásjelek helytelen alkalmazásából adódnak, illetve ellenőrzi, hogy a szöveg betartsa a magyar nyelvtan szabályait.
Története
A korrektúrázás a könyvnyomtatás kialakulásával egy időben jött létre. A nyomdai nyomósablonok összeállításakor gyakran előfordult, hogy a szedő fordítva, helytelen irányban helyezte el az ólom nyomódúcot, a kinyomtatott oldalon tehát az a betű rossz irányban állt. A szedő gyakran vétett vessző-pont, kis kötőjel-nagy kötőjel, zárójel stb. hibát is. A korrektor a nyomás megkezdése ELŐTT már átnézte a nyomósablont, kijavította az ilyen jellegű hibákat. Majd az első oldal kinyomtatása eredményeként képződő kefelenyomatot is részletesen, betűről betűre átnézte, és a még esetleg megmaradt betű-írásjel hibákat a nyomdai szedő számára jelezte, aki végleg megváltoztatta a nyomósablont.
Alkalmazása a Wikipédiában
Ahogy a fentiekből is kiderül, a korrektúrázás CSAK az elütéseket, helytelen betűalakokat, írásjelek helytelen használatát ellenőrzi. A számítógép korában már nincs szükség az esetleg rossz irányban elhelyezett betűk javítására, de rossz formájú betűk mindig akadnak. Ilyenek a kalapos ő vagy ű, az ékezet nélküli karakterek használata, szócikkek címében a magyar nyelven nehezen kereshető karakterek alkalmazása, évszámok, számjegyek régies írásmódja stb.
A korrektornak NEM FELADATA a szöveg tartalmi ellenőrzése, azt a munkát a {{lektor}} sablon elhelyezésével lehet kérni. Aki a korrektúrázásra vállalkozik, az csak azt köteles elérni, hogy az adott szövegben ne legyenek a magyar nyelv szerinti helytelen karakterek; az írásjelek, számok, szószerkezetek és mondatok a magyar nyelvtannak megfelelően legyenek leírva.