„Szabó Dávid (nyelvújító)” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése

[nem ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2008. augusztus 27., 15:55-kori változata

Barczafalvi Szabó Dávid (Bodrogkeresztúr, 1755 vagy 1757 – Sárospatak, 1828. március 20.) tanár, író.

Élete

Tanult Sárospatakon, ahol az akadémiai tanfolyamot 1770. január 20-án kezdte és 1783-ban végezte el. Ezután egy ideig Pozsonyban lakott. Meglátogatta a külföldi akadémiákat Németországban és Belgiumban, ahonnan 1790-ben hazájába visszatérve, 1791. január 26-án Sárospatakra a matematika és a fizika tanárának választották meg. Hogy szaktudományára alaposan felkészülhessen, még abban az évben az egyházkerülettől száz arany útiköltséget nyerve Göttingenbe ment. Egyévi ott-tartózkodás után tanári székét 1792. május 1-jén foglalta el, s tantárgyait magyarul adta elő. Az egyházkerületi gyűlés azon óhajtásának adott kifejezést, hogy a tanár ne neologizáljon. 1802. július 16-án a kollégium rektorának választották meg. 1805. július 16-án hivataláról leköszönt, és ettől fogva magányba vonulva élt Sárospatakon. Híres szógyártó volt. Ő vezette be Sárospatakon az összhangzatos éneklést a főiskolai énekkarban.

Munkái

Szigvart klastromi története. Németből ford. Pozsony, 1787. Két darab. (Mindkét darab végén új szavak tárával. Kazinczy Ferenc a Szigvartnak sokat csúfolt nyelvét a túlzó purizmus paródiájának sejteti.)
Dissertatio inauguralis multiplicibus scientiarum naturalium in omni vita utilitatibus. Ugyanott, 1792. (Tanári székfoglaló.)
A tudományok magyarúl. Ugyanott, 1792.

Szerkesztette Szacsvai előtt és Révai után a pozsonyi Magyar Hirmondót (1784. május, június és 1786. június 21. - december 30.)

A Szegedi Híradó (1877, 291. sz.) egy levelét közli Dugonicshoz 1789-ből. A magyar tudós akadémiához 39 népdalt küldött be népdalgyűjteménye számára.

Források

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.

Külső hivatkozások

A legerőszakosabb nyelvújító halála (National Geographic Magyarország, 2008. március 20.

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
-'''Barczafalvi Szabó Dávid''' ([[Bodrogkeresztúr]],  [[1755]] vagy [[1757]] – [[Sárospatak]], [[1828]]. [[március 20]].) tanár, író.
+'''Barczafalvi Szabó Dávid''' ([[Bodrogkeresztúr]],  [[1755]] vagy [[1757]] – [[Sárospatak]], [[1828]]. [[március 20.]]) tanár, író.
 ==Élete==
-Tanult Sárospatakon, ahol az akadémiai tanfolyamot [[1770]]. [[január 20]]-án kezdte és [[1783]]-ban végezte el. Ezután egy ideig [[Pozsony]]ban lakott. Meglátogatta a külföldi akadémiákat [[Németország]]ban és [[Belgium]]ban, ahonnan [[1790]]-ben hazájába visszatérve, [[1791]]. [[január 26]]-án Sárospatakra a matematika és a fizika tanárának választották meg. Hogy szaktudományára alaposan felkészülhessen, még abban az évben az egyházkerülettől száz arany útiköltséget nyerve [[Göttingen]]be ment. Egyévi ott-tartózkodás után tanári székét [[1792]]. [[május 1]]-jén foglalta el, s tantárgyait [[magyar nyelv|magyarul]] adta elő. Az egyházkerületi gyűlés azon óhajtásának adott kifejezést, hogy a tanár ne neologizáljon. [[1802]]. [[július 16]]-án a kollégium rektorának választották meg. [[1805]]. [[július 16]]-án hivataláról leköszönt, és ettől fogva magányba vonulva élt Sárospatakon. Híres szógyártó volt. Ő vezette be Sárospatakon az összhangzatos éneklést a főiskolai énekkarban.
+Tanult Sárospatakon, ahol az akadémiai tanfolyamot [[1770]]. [[január 20]]-án kezdte és [[1783]]-ban végezte el. Ezután egy ideig [[Pozsony]]ban lakott. Meglátogatta a külföldi akadémiákat [[Németország]]ban és [[Belgium]]ban, ahonnan [[1790]]-ben hazájába visszatérve, [[1791]]. [[január 26]]-án Sárospatakra a matematika és a fizika tanárának választották meg. Hogy szaktudományára alaposan felkészülhessen, még abban az évben az egyházkerülettől száz arany útiköltséget nyerve [[Göttingen]]be ment. Egyévi ott-tartózkodás után tanári székét [[1792]]. [[május 1.|május 1-jén]] foglalta el, s tantárgyait [[magyar nyelv|magyarul]] adta elő. Az egyházkerületi gyűlés azon óhajtásának adott kifejezést, hogy a tanár ne neologizáljon. [[1802]]. [[július 16.|július 16-án]] a kollégium rektorának választották meg. [[1805]]. [[július 16.|július 16-án]] hivataláról leköszönt, és ettől fogva magányba vonulva élt Sárospatakon. Híres szógyártó volt. Ő vezette be Sárospatakon az összhangzatos éneklést a főiskolai énekkarban.
 ==Munkái==