„Codex Theodosianus” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
a Robot: következő hozzáadása: pl:Kodeks Teodozjański |
a Bot: dátumlinkek javítása |
||
| 2. sor: | 2. sor: | ||
== A kódex létrejötte== |
== A kódex létrejötte== |
||
II. Theodosius kelet-római és [[III. Valentinianus]] nyugat-római császárok [[429]]-ben kiadtak egy közös rendeletet, mely alapján megindult a császári rendeletek összegyűjtése, kodifikálása. A kódex [[435]]-[[438]] közt jött létre, [[438]]-ban hirdették ki és [[439]]. [[január 1 |
II. Theodosius kelet-római és [[III. Valentinianus]] nyugat-római császárok [[429]]-ben kiadtak egy közös rendeletet, mely alapján megindult a császári rendeletek összegyűjtése, kodifikálása. A kódex [[435]]-[[438]] közt jött létre, [[438]]-ban hirdették ki és [[439]]. [[január 1.|január 1-jén]] lépett hatályba a birodalom mindkét felében. |
||
==A Codex Theodosianus szerkezete== |
==A Codex Theodosianus szerkezete== |
||
A lap 2008. augusztus 26., 20:32-kori változata
A Codex Theodosianus az I. Constantinustól II. Theodosius római császár uralkodásáig kiadott császári rendeleteket foglalta össze, gyűjtötte egy kódexbe. A római jog egyik jelentős forrásműve.
A kódex létrejötte
II. Theodosius kelet-római és III. Valentinianus nyugat-római császárok 429-ben kiadtak egy közös rendeletet, mely alapján megindult a császári rendeletek összegyűjtése, kodifikálása. A kódex 435-438 közt jött létre, 438-ban hirdették ki és 439. január 1-jén lépett hatályba a birodalom mindkét felében.
A Codex Theodosianus szerkezete
Maga a kódex tizenhat könyvből áll, az egyes könyveken belül a konstitúciók kronológiai sorrendben követik egymást. Kiemelkedő szerephez jut a közjog benne: sok különösen kegyetlen büntetőjogi szabály is megtalálható.
A kódex hatása
A törvénykönyv nagyban hatott az 529-ben kiadott Codex Iustinianus-ra. A birodalom keleti felében a iustinianusi kodifikációig hatályban volt, a birodalom nyugati felében a Breviarium Alaricianum közvetítésével terjedt el, és egészen a XII. századig a római jog egyik legfontosabb forrása volt.
Külső hivatkozások
Források
Ókori lexikon I–II. Szerk. Pecz Vilmos. Budapest: Franklin Társulat. 1902–1904.
