„Bezerédj Amália” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
15. sor: 15. sor:
Férje bíztatta, javasolta, hogy a német nyelv helyett magyar nyelven írjon. 1835-ben, Malby álnév alatt először jelent meg nyomtatásban irodalmi műve A remeték címmel.
Férje bíztatta, javasolta, hogy a német nyelv helyett magyar nyelven írjon. 1835-ben, Malby álnév alatt először jelent meg nyomtatásban irodalmi műve A remeték címmel.
Bezerédj Amália rejtőzködve, álnév alatt, már 1825-26-ban megpróbálkozott egy zenedarabjának kiadatásával. A Magyar Nóták Veszprém Vármegyéből c. gyűjteményes kötetben meg is jelent a 31. számú sorszám alatt A. d. B betűkkel első zenei műve, a [[Verbunkos]] kotta.
Bezerédj Amália rejtőzködve, álnév alatt, már 1825-26-ban megpróbálkozott egy zenedarabjának kiadatásával. A Magyar Nóták Veszprém Vármegyéből c. gyűjteményes kötetben meg is jelent a 31. számú sorszám alatt A. d. B betűkkel első zenei műve, a [[Verbunkos]] kotta.
Bezerédj Amália leghíresebb, legnagyobb hatású munkája a Flóri könyve…, mely az első magyar nyelvű verses, képes, kottás daloskönyvünk volt, s hosszú éveken keresztül különös jelentőséggel bírt. Bezerédj Amália Flóri könyve… a Hidján létrehozott óvoda-iskola 3-8-9 éves gyermekeinek íródott. 1837-ben bekapcsolódott a tolnai óvóképző és "példányóvoda" megszervezésébe is. 1837. szeptember 8-án a gyengélkedő, tüdőbeteg Amália gyógyulást remélve Máriavölgybe utazott. Szeptember 21-én hosszan tartó szenvedés után hunyt el [[Máriavölgy]]ben. A stomfai plébános temette el, majd később a hidjai temetőben helyezték végső nyugalomra.
Bezerédj Amália leghíresebb, legnagyobb hatású munkája a Flóri könyve…, mely az első magyar nyelvű verses, képes, kottás daloskönyvünk volt, s hosszú éveken keresztül különös jelentőséggel bírt. Bezerédj Amália Flóri könyve… a Hidján létrehozott óvoda-iskola 3-8-9 éves gyermekeinek íródott. 1837-ben bekapcsolódott a tolnai óvóképző és "példányóvoda" megszervezésébe is. 1837. szeptember 8-án a gyengélkedő, tüdőbeteg Amália gyógyulást remélve Máriavölgybe utazott. Szeptember 21-én hosszan tartó szenvedés után hunyt el [[Máriavölgy]]ben. A [[stomfa]]i plébános temette el, majd később a hidjai temetőben helyezték végső nyugalomra.
[[Bezerédj István]], felesége korai halála után, annak kéziratait sajtó alá rendezte. 1839/1840-ben sorra jelentette meg felesége irodalmi hagyatékát, köztük a Flóri könyvét is.
[[Bezerédj István]], felesége korai halála után, annak kéziratait sajtó alá rendezte. 1839/1840-ben sorra jelentette meg felesége irodalmi hagyatékát, köztük a Flóri könyvét is.



A lap 2008. augusztus 25., 05:41-kori változata

Bezerédj Amália és leánya Flóra, akinek Bezerédj Amália a „Flóri könyve” című gyermekvers kötetet írta. Dombormű a szekszárdi Bezerédj István-szobor talapzatán.

Bezerédj Amália (Szentivánfa, 1804. április 15. – Máriavölgy, 1837. szeptember 21.) a kisdedóvás buzgó terjesztője

A család, neveltetés

Apja, Bezerédj György 1802-ben kötött házasságot mezőszegedi Szegedy Antóniával és a Vas megyei Szentivánfán kezdték meg életüket. Szegedy Antónia testvére annak a Szegedy Rózának, aki Kisfaludy Sándor dunántúli földbirtokos, költő szerelme, múzsája és felesége volt. A kámi birtok, ahol Kisfaludy Sándor élt, így került később a Bezerédj-család tulajdonába. Kisfaludy Sándor mintaképe volt a 16 évvel fiatalabb testvérének, Kisfaludy Károlynak, akit ő ösztönzött az írásra. Így a Kisfaludy-család révén a zene mellett a költészet, a színjátszás, az irodalom és a festészet szeretete is jelen volt Szegedy Antónia és a Bezerédj-család életében. 1804. április 15-én Szentivánfán világra jött Bezerédj György és Szegedy Antónia elsőszülött gyermeke: Amália. Az évek során további hat gyermekük született: Konstanczia (1806-1836), Antónia (1807-1888), Etelka (1809-1891), Lujza (1810-1872), László (1813-1871), és Elek (1823-1894). A hét testvér közül Amália, mint a legidősebb, kiválóan zongorázott, hárfázott, énekelt. A magyar nyelven kívül írt, olvasott, beszélt németül, franciául, angolul és latinul. Édesanyja a gyakori szülések miatt sokat betegeskedett, így 10-12 éves korában már nevelői szerepet is be kellett töltenie fiatalabb testvérei mellett.

Új család alapítása

1815-16-ban a szerdahelyi ágból származó Bezerédj István a veszprémi kúriában volt joggyakornok, s rajzolni és festeni tanította. Mély barátság, majd szerelem alakult ki kettejük között. 1821-ben lépett házasságra Bezerédj Istvánnal. 1834. május 7. Pozsonyban világra jön várva várt gyermekük, ahogy Deák Ferenc nevezte, a „diétai kisleány”. 1834. május 8-án keresztelték meg a kislányt, aki a Floriana, Maria Anna, Elisabeth, Antónia nevet kapta. A kislányuknak választott névvel, a Flóra, Flóri, Floricza, Flórika név meghonosítói lettek Magyarországon.

Pedagógiai munkássága

Első volt, ki a magyar irodalomban a gyermekvilággal foglalkozott. Férje bíztatta, javasolta, hogy a német nyelv helyett magyar nyelven írjon. 1835-ben, Malby álnév alatt először jelent meg nyomtatásban irodalmi műve A remeték címmel. Bezerédj Amália rejtőzködve, álnév alatt, már 1825-26-ban megpróbálkozott egy zenedarabjának kiadatásával. A Magyar Nóták Veszprém Vármegyéből c. gyűjteményes kötetben meg is jelent a 31. számú sorszám alatt A. d. B betűkkel első zenei műve, a Verbunkos kotta. Bezerédj Amália leghíresebb, legnagyobb hatású munkája a Flóri könyve…, mely az első magyar nyelvű verses, képes, kottás daloskönyvünk volt, s hosszú éveken keresztül különös jelentőséggel bírt. Bezerédj Amália Flóri könyve… a Hidján létrehozott óvoda-iskola 3-8-9 éves gyermekeinek íródott. 1837-ben bekapcsolódott a tolnai óvóképző és "példányóvoda" megszervezésébe is. 1837. szeptember 8-án a gyengélkedő, tüdőbeteg Amália gyógyulást remélve Máriavölgybe utazott. Szeptember 21-én hosszan tartó szenvedés után hunyt el Máriavölgyben. A stomfai plébános temette el, majd később a hidjai temetőben helyezték végső nyugalomra. Bezerédj István, felesége korai halála után, annak kéziratait sajtó alá rendezte. 1839/1840-ben sorra jelentette meg felesége irodalmi hagyatékát, köztük a Flóri könyvét is.

Művei

1. A. d. B.: Verbunkos kotta. 31. sz. nóta. Magyar Nóták Veszprém Vármegyéből (1823-1832) V. füzet. szerk: Ruzitska Ignác Nemzeti Múzeum Fol. Hung.1136.

2. Malby: A remeték. Szemlélő a Tudományok, Literatúra, Művészet, Divat és Társasélet körében. Kiadja és szerkeszti: Kovacsóczy Mihály, Kassa, 1835.

3. A remeték. Elbeszélés. Budapesti Árvízkönyv. II. kötet Szerk.: Eötvös József, 1839. 161-211. p.

4. Flóri könyve. Sok szép képekkel, földrajzokkal és muzsika melléklettel. Pest, 1836. (Leánya számára irta. Ism. Figyelmező 1839.) (Újabb kiadásai 1840., 1841., 1845., 1816., 1853., 1856., 1859., 1864. és 1887. Uo.)

5. Földesi estvék. Olvasó könyv a´ magyar ifjúság számára. Heckenast, Pest, 1840. 220. p. (Ism. Figyelmező.)

6. Novellen und Erzählungen I-II. Aus hinterlassenen Papieren der Frau. Leipzig, Brockhaus, 1840.

7. Virágregék. Emlény c. almanach. Karácsoni, újesztendei és névnapi ajándék. Heckenast, Pest, 1840. 97-98. p.

8. Bezerédj Amália: Fantasie. (német nyelvű költemény) Iris. Taschenbuch, Pest, 1840.

9. Elbeszélést írt a Budapesti Árvizkönyvbe (II. 1839.)

Források

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.