Építészet

Építészetnek nevezzük azt a tevékenységet, amely épületek és építmények létrehozására, tágabb értelemben az épített környezet alakítására irányul.

Dzsószer fáraó piramisa Szakkarában. Az első épület, melynek ismert az építésze: Imhotep

Fogalma

Egy példa az ókori római építészetre a Colosseum Rómában (Olaszország)

Az építészet (építőművészet, architektúra): az épített környezet alakítása; egyrészről a művészetek egyik ága (alkalmazott művészet), másrészről mérnöki tudomány, technológiai diszciplina.

Az emberi kultúra, az emberi tevékenység egyik legalapvetőbb formája. Az embert körülvevő természeti környezet akaratlagos megváltoztatása. „Erőszakossága” mégsem destruktív, természetéből adódóan konstruktív.

Az építészet témaköréhez elválaszthatatlanul kapcsolódik az építés fogalomköre. Mindenképp fontos viszont különbséget tennünk, s ez a különbség alapvetően az esztétika és a technológiai igény mértékében érhető tetten. Egy egyszerű építmény, például egy kerti árnyékszék létrehozása is építés; vagy egy vasúti töltés megalkotása is komoly mérnöki feladat, de ezek egyike sem építészet. Ezt a félreértést gyakran az „építőművészet” kifejezéssel oldják fel, amely a nevében a művészi igényességgel történő építész tervezői munkára utal.

Az épületek megépítésén kívül építészetnek nevezzük a belső terek kialakításától kezdve (belsőépítészet) egészen a városi léptékig terjedő építészetet (városépítészet) is.

Kapcsolódó fogalmak

• belsőépítészet, alkalmazott építészet (pl. díszlettervezés), bútortervezés, design
• várostervezés, urbanisztika, településtervezés, területrendezés
• tájtervezés
• Építészeti tervezés

Funkcionális felosztása

Az építészeknél – más szakterületekhez hasonlóan – szakosodás kevésbé tapasztalható (ellentétben pl. az orvosokkal). Az építészeti tervezés felosztása alapvetően az épületek funkcionális típusai alapján történik:

• lakóépületek

családi- és társasházak, bérlakások

• munkahelyi, kereskedelmi és üzleti célú épületek

irodaházak, üzletek, bevásárlóközpontok, vendéglátó egységek

• középületek

igazgatási-, egészségügyi-, szociális-, oktatási-, kulturális- és sportintézmények, szakrális épületek

• ipari- és gazdasági épületek

üzemek, raktárak, logisztikai központok, mezőgazdasági épületek

• műemlékvédelem, műemlékek helyreállítása

Építészettörténet

Stílusok és irányzatok

Az építészetnek, az ember által épített környezetnek több ezer éves története van, amelynek fontos pontjait és korszakait híres épületek is jelzik. Hasonlóképpen neves építészek, irányzatok, iskolák és stíluskorszakok tagolják az építőművészet történetét (bár az igazán jelentős alkotások sokszor épp arról 'ismerszenek meg', hogy szétfeszítik az aktuális stílus kereteit, illetve, hogy éppenséggel nem illeszthetők be az adott alkotó korábbi munkáinak sorába).

Az építészeti stílusokat sokan sokféleképpen határozták meg (sem a meghatározásuk, sem az elnevezésük nem teljesen univerzális – Angliában, illetve a tengerentúlon nem teljesen egyezik meg a stílusok meghatározása a kontinentális gyakorlattal). Álljon itt mégis a magyar gyakorlatban előfoduló stílusmeghatározások (korántsem teljes) listája:

megalitikus építészet antik építészeti stílusok ókeresztény építészet bizánci építészet román stílus gótikus stílus reneszánsz barokk stílus rokokó copf stílus

klasszicizmus romantika historizmus eklektika szecesszió modern (Bauhaus, de Stijl stb.) funkcionalizmus posztmodern organikus építészet (antropozófia, Rudolf Steiner) újmodern ökoépítészet, ökodesign

A lista végén meg kell jegyezni, hogy korunkat (21. század) nem jellemzi egységes építészeti korstílus, sőt igazi építészeti stílusok sem, inkább sokszínű irányzatok békés egymás mellett élése tapasztalható.

Egyéb területei

Építészetelmélet

A Bauhaus épülete Dessauban

Építészetkritika, építészeti sajtó

Az építészetkritika elsődleges megjelenési felületei: szakkönyvekben, szakfolyóiratokban (lásd Építészeti folyóiratok listája) és egyéb sajtótermékekben. Kifejezetten építészeti témájú könyvek magyar nyelven történő kiadásával foglalkozó kiadók: Vince, TERC.

Híres építészek

Ludwig Mies van der Rohe: Neue Nationalgalerie berlini múzeum előtere (Németország)

Az első építész, akinek ismerjük a nevét Imhotep egyiptomi főpap volt, az ő tervei alapján készült el Dzsószer fáraó lépcsős piramisa Szakkarában i. e. 2750 körül.

Az ókor leghíresebb alakja Vitruvius, akinek Tíz könyv az építészetről címmel megjelent írása fontos építészettörténeti forrás.

A legjelentősebb 20. századi építészek: Antoni Gaudí, Ludwig Mies van der Rohe, Frank Lloyd Wright, Alvar Aalto, Le Corbusier.

A kortárs építészek legrangosabb elismerése az 1979-ben alapított Pritzker-díj, melyet a vele járó szakmai elismerés miatt olykor „építészeti Nobel-díjnak” is neveznek. A díjazottak a jelenkori építészet legkiemelkedőbb képviselői.

Lásd még:

• Építészek listája betűrendben
• Építészek listája korszakonként

Híres magyar építészek

• Hajós Alfréd, Hauszmann Alajos, Hild József, Hugyecz László, Kós Károly, Lechner Ödön, Molnár Farkas, Pecz Samu, Rimanóczy Gyula, Schulek Frigyes, Steindl Imre, Toroczkai Wigand/Wiegand Ede, Ybl Miklós
• Breuer Marcel (magyar származású)
• ma is praktizáló építészek: Makovecz Imre, Bán Ferenc, Ekler Dezső, Csete György

Lásd még: Magyar építészek listája

Források

• Ankerl Géza, Építészet és kommunikáció. Budapest: Műszaki Kiadó, 1991, ISBN 9631090671

Lásd még

• Építész
• Építészeti tervezés
• Építészeti fogalomtár
• Építészeti folyóiratok listája

Külső hivatkozások

• Tolomeus – art around you – VR pano
• http://www.epiteszforum.hu/
• épülettár
• A Magyar Pavilon kiállítása a 10. Velencei Építészeti Biennálén
• UIA – Union Internationale des Architectes